Virágkor, világháborúk, vasút

Az évforduló kapcsán nyílt kiállítás szombaton a határon túli városban. A lendvai vasút 125 éve elnevezésű tárlatot aminek a Galéria és Múzeum Fő úti kiállítóterme ad otthont szeptember végéig tekinthetik meg az érdeklődők.

- A lendvai vasút 1890-től napjainkig tartó története híven tükrözi városunk politikai változásait és gazdasági fejlődését - mondta a megnyitón a tárlatot berendező dr. Lendvai Kepe Zoltán főmuzeológus. - A 19. század végén, amikor a város lendületben volt, és virágzott, vasutat kaptunk, később viszont a világháborúk jelentősen megcsonkították a vasúti közlekedést, főleg Magyarország felé.

A 19-20. század fordulóján a vasút a teljes Osztrák Magyar Monarchiában virágkorát élte. 1910-ben a lendvai állomáson mintegy ötvenezer utas szállt fel, de a személyszállítás mellett a teherforgalom is jelentős volt. Az itteni téglagyár és gőzmalom is kihasználta a vasúti áruszállítás lehetőségeit, illetve az 1920 és 1940 közötti időszakban a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került város térségéből iszonyú mennyiségben szállítottak el fát is. Mindez azonban csak Csáktornya felé volt lehetséges, hiszen a határok újrarajzolásával nemcsak határváros lett Lendva, hanem vasúti végállomás is. A Zala-egerszeg felé irányuló forgalmat csak 1941-ben, a Lendva-vidék Magyarországhoz való visszacsatolását követően állíthatták helyre, ám ezzel párhuzamosan megszűnt a csáktornyai összeköttetés, hiszen a visszavonuló jugoszláv hadsereg felrobbantotta a muraszerdahelyi vasúti hidat. Fontos évszám még 1947, amikor a két ország közötti fagyos viszony miatt a Rédics és Lendva közötti síneket felszedték, így újra elvágták a Magyarország felé irányuló vasúti közlekedés lehetőségét.

A szeptember 30-ig látható tárlat létrejöttében a Galéria és Múzeum mellett igen fontos szerepe volt még a Lindva Muravidéki Régiséggyűjtők Egyesületének is, hiszen a kiállított eszközök nagyobb hányada a civil szervezet tagjainak birtokában van. Mindez azért is lehetséges, mert a korabeli Magyarországon a vas-utakat (különösen az úgynevezett helyi érdekeltségű vas-utakat) részben magánszemélyek segítségével alakította ki a kormányzat, a lendvai vasút működtetése is részvénytársasági formában valósult meg.