Menteni a természeti örökséget - A Mura-menti holtágak rehabilitációja is cél

Mint az elhangzott: a térség eredeti bioszféra megőrzését célzó programban Magyarország elsősorban a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságán keresztül érintett.

– A Mura ártere 2007. óta tájvédelmi körzet, ennek ellenére a megváltozott tájhasználat – a legeltetés eltűnése – vagy a holtágak közvetlen kapcsolatának megszűnése a folyóval jelentős mértékben csökkentették a táj biodiverzitását – hangsúlyozta Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti park igazgatója.

Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója (balról), dr. Rácz András környezetügyért felelős államtitkár és Cseresnyés Péter, a Mura-program miniszteri biztosa a projektnyitó sajtótájékoztatón mondták el gondolataikat

Mint elhangzott: a projekt keretében a területek további erdősülésének megállítása, az inváziós fajok visszaszorítása és a tájképi érték megtartása is szerepel. A mintaprojektek során a Mura-menti holtágak rehabilitációjának megtervezése, ártéri tanösvény és vízitúra megállóhelyek kialakítása is szerepel, illetve a térség állat- és növényvilágát bemutató szabadtéri oktatóközpontok kialakítása is része a tervnek.

A tájékoztatón részt vett dr. Rácz András, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért felelős helyettes államtitkára is, aki a magyar kormány a 2014-20-as időszakban közel 60 milliárd forintot fordít közvetlenül a természetvédelmi beruházásokra, így többek között a Mura-program keretében 470 millió forintból valósulhat meg egy szürkemarha telep, ami a gyepgazdálkodás erősítését is szolgálja.

– A Mura-program elsősorban gazdaságfejlesztési célokat szolgál a térségben, de nagyon jól illeszkedik a bioszféra rezervátum erősítéséhez, hiszen az unikális természeti környezet megóvása a turisztikai célokat is szolgálja – vélekedett Cseresnyés Péter államtitkár, a térség parlamenti képviselője.