Lispeszentadorján

2016.02.20. 19:37

Lispeszentadorján a magyar olaj bölcsője és a természeti szépségek menedéke

Lispeszentadorján – Ennyi maradt az egykori klastromból – mutatja Árkus Béla polgármester Lispeszentadorján temetőjében az ódon téglarakást egy öreg fa közvetlen közelében.

Győrffy István

– Ahogy nőtt a fa, a gyökerei megemelték a falmaradványt, ami, ha nem volna hátul megtámogatva összeomlana. A fa beteg, koronáját teljesen elfoglalta a fagyöngy, de mivel a rom műemlék nem lehet hozzányúlni, megerősíteni sem – fűzi még hozzá. A rom legnagyobb értéke a bolthajtásában álló kis barokk Szent Antal szobor. Ez a rom az ősi bizonyíték arra, hogy Lispeszentadorján egyik falurésze, Szentadorján, hazánk legősibb települései közé tartozik. 1024-ben Szent István király a falut a zalavári apátságnak adományozta. A település már ebben az időben templomos hely volt, az akkoriban épült, török pusztította bencés klastromnak tapinthatók a romjai ma is. A laikus is látja, ha nem tesznek valamit a falmaradvánnyal, nem bírja már sokáig. - Ez az emlék nem lehet az enyészeté, meg kell mentenünk. A hogyant kell kigondolnunk, mert a hivatal előírásai kötik a kezünket – mondja a polgármester, akivel faluja turisztikai értékeit próbáljuk összefoglalni.

Lispeszentadorján azonban nem a rom okán lett országosan ismert település, hanem azért, mert 1937-ben, Lispe határában tárták fel az ország első kőolajmezőjét. Itt található az a kettes számú kút, amivel az iparszerű olajbányászat elindult az országban. Ráadásul, ebben az évben egyesítették Lispét Szentadorjánnal, s született meg Lispeszentadorján. (Előtte, 1929-ben közigazgatásilag összevonták Szentadorjánt és Erdőhátat, a két falu Szentadorján néven élt tovább az 1937-es átalakításig, a mostani település tehát három falu közigazgatási egyesülésével jött létre.) Lispeszentadorjánban 1960-ban még legalább ezren éltek, mára viszont már alig haladja meg a lakók száma a háromszázat. Az olaj hozta meg a felvirágozást, a lakók többsége az olajiparban talált munkát, sajnos ez az idő is elmúlt. Árkus Béla civilben az olajiparban dolgozik, kútmunkálati felügyelő, a polgármesterséget szabadidejében látja el.

- Mondhatom, egyre többen keresik fel a településünket, komoly kerékpárút, s egyéb turisztikai fejlesztések történtek az elmúlt években. A Budafapusztai Arborétumnak és a vétyemi ősbükkösnek emelkedik a vonzása, s már nálunk is meg lehet szállni. Hatvan százalékban készen van a turistaszállónk, amiben negyven embert lehet elhelyezni – mondja Árkus Béla, s felkeressük az önkormányzat szállóját, Vágó Judit vezető fogad bennünket.

- A mostani vendégek árusok, akik a falvakban kínálják a portékáikat, de ez is jó nekünk, mert télen sem áll üresen a szálló. A régi épületből átalakított helyiség több szobából, s egy nagy teremből áll, ez utóbbit a bakancsos turisták használják. A szállót folyamatosan fejlesztjük, ahogy csak pénz jut rá. Most például az ágyakat cseréljük ki – mondja Judit.

Érdemes megállni a faluban azért is, mert szívesen megmutatják templomukat az érdeklődőknek. A török időkben elpusztult apátság helyére csak 1936-ban sikerült, neoromán stílusban, jelentős közadakozással új templomot építeni.

- Amikor elkészült a templom, a padsorokban ki-ki annyi ülőhelyet kapott arányaiban, amennyivel az építéshez hozzájárult. A szentély először kékre volt festve mint az éjszakai égbolt, s annyi csillagot festettek fel rá amennyi lakója volt a falunak. A legutóbbi felújításkor egy csíkot meg is hagytak az eredeti falfestésből, hogy erre emlékeztessen – meséli Szakosné Bedőcs Katalin az egyházközség vezetője, aki még elmondja, hogy nyáron, nappal nyitva van a templom ajtaja, de egy rács véd a kéretlen vendégektől, viszont bárki bekukucskálhat az épületbe, s kérésre ezt is szívesen kinyitják a látogatók előtt.

A falut járva a polgármester megmutatja az újonnan telepített fűzest, amiből később helyi termékként kosarakat és egyéb dolgokat terveznek készíteni.

- Kell a saját munkalehetőség, s a bevétel is a falunak. Hogy miben gondolkozunk még? Szeretnénk létrehozni egy mangalica tenyészetet. Ehhez földcserével meg lesz az erdős, nyirkos területünk, s ha a tenyészet elindul, a feldolgozásban is gondolkozunk. A másik tervünk egy állatsimogató létrehozása. Az állatok megállásra késztetik a felnőtteket, de kiváltképpen a gyermekeket – mondja, s elvezet a saját portájára, ahol megmutatja a vadfarmját. A több hektáros kertben muflonok és dámszarvasok tucatjai sütkéreznek a februári napsütésben. – Mielőtt olajipari iskolába mentem, erdész szerettem volna lenni, ez nem sikerült, de az állatokat gyermekkorom óta nagyon szeretem.  Ez a farm ugyan nem a látogatók számára készült, de mivel az út szélén van, az erre járók közül sokan megnézik a vadakat. A falu számára másmilyen állatsimogatóban gondolkozunk, de erről egyelőre nem szeretnék még többet mondani – mosolyog sejtelmesen Béla, majd a leendő látnivalók között megemlíti a közeli, maróci víztározót, aminek a partján néhány éve magam is megpihentem, most viszont csak az üres tómeder tárul elénk. A polgármester elmondja, a legutóbbi árvízkor kiderült, hogy az öt község - Maróc, Kiscsehi, Bázakerettye, Lasztonya és Lispeszentadorján – építette tó állami földön van, s a katasztrófavédelem leeresztette a vizet.

A parton Kiscsehi polgármestere, Süle Béla éppen a tatabányai talajminta vevőket segíti eligazodni, mert ez a mintavétel is kell a tó újra nyitásának engedélyezéséhez. A polgármesterek gyorsan egyeztetnek, s elmondják, remélhetőleg hamarosan rendeződik a terület sorsa, a pénzük meg van a megvásárlásához, s újra feltölthetik a maróci tavat.

Lispeszentadorjántól pár kilométerre van az ősbükkös, amit felkeresünk. Utunk festői  tájon át vezet, két túraútvonal jelzései is mutatják az eligazodást. Az erdőrezervátumban lélekemelő járni, valóban olyan mintha az erdők templomában lennénk. A több mint 200 éves bükkös óriás fái zömében negyven méternél is magasabbak, de előttünk fekszenek a kidőlt óriások is. Az egyik hosszát lelépem, negyven lépést követően a korona elágazásig jutottam

Lispeszentadorjánra közvetlenül a magasból is rápillanthatunk, hiszen a falu határában egy kilátó épült, ami szintén vonzza a környéken járó turistákat. Felső teraszáról látjuk a varasdi hegyeket, az Alpokat, míg közvetlenül alattunk a hullámzó, szelíd dombok terülnek el, a völgyekben megbújó falvakkal. Nem véletlenül lett Lispeszentadorján a kerékpárosok egyik megálló helye. A Dél-Zalai Erdőtáj kerékpárút, Letenye és Lenti között mintegy 80 kilométer hosszúságban kanyarog ezen a még alig ismert vidéken, a faluban felépült kerékpáros centrum például a Rejtek nevet kapta. Azért, mert ez a táj mindig is menedéknek, rejteknek számított, s mert itt még találni olyan értékeket, amiket másol már nem nagyon. Ezért vonzóak a helyi rendezvényeik is.

- Pünkösdi fesztivált, szüreti felvonulást is tartottunk tavaly. Magunknak, a környék lakóinak, s minden érdeklődőnek megmutatjuk a hagyományinkat. Az idei rendezvényekre már lefoglalták a szobáinkat. Mindenkit várunk – köszön el Árkus Béla.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!