Apró szív, kerekded idomok: az MGB eleinte csodának, később "gumicsónaknak" számított

Ezt mesélte a palini Kollár László autórestaurátor, akiről már többször (ITT, ITT és ITT) írtunk. Ezúttal egy 1969-ben gyártott, kétszemélyes MGB kabriót vett kezelésbe csapatával a szakember.

Pillantsunk bele kicsit a brit négykerekű történelmébe: anno tucatjárműnek számított az autó, melyet a gyártó, az MG, 1962-ben dobott piacra, miután abbahagyta az MGA-k "előállítását". Az új modell, elődjénél rövidebb tengelytávval készült s immár önhordó karosszériával rendelkezett. Ami, leegyszerűsítve, voltaképpen azt jelenti, hogy az autónak nincs külön alváza, maga a kaszni cipel mindent, köztük a motort is. Az MGB hátsó tengelyének felfüggesztése pedig ugyanúgy merevtengelyből és fél laprugókból állt, mint "elődjéé".

- Viszonylag gyors autóként tartották számon akkortájt, bár alapvetően nem száguldozásra, hanem sétakocsikázásra született - mondta Kollár László. - A 80 lóerős, 1.6-os, négyhengeres motorral elvileg képes volt akár 160 kilométer per órás sebességre is. Bár az ominózus példány, amelynek a karosszériáját kozmetikáztuk, kabrió volt, ami nem a hajszolásra, az élvezetre született - jegyezte meg nevetve a szakember, aki elárulta: az MGB kocsik gyártása anno olyan volt, mint egy több- és bonyolult lépéses tánc. A biztonsági előírások miatt ugyanis át kellett alakítani az autókat. Elöl és hátul vastag, ütközést elnyelő rudakkal látták el a króm lökhárítók helyett, a futóművet pedig néhány centivel magasabbra helyezték. A kocsi emiatt kapta a "gumicsónak" gúnynevet is.

- A hatvanas évek elejétől nyolcvanig rengeteget készítettek a különféle verziókból - a finom küllemű, ám bika belsejű GT-től a hathengeres, teljesítményhajhász MGC-ig - jegyezte meg Kollár László. - Azonban 1980 után tizenkét évig szünetelt a gyártás, ám tizenkét év múlva újra visszatért az MGB a piacra, immár 3.9 literes lökettérfogattal és 190 lóerős motorral. Hozzánk még a kezdeti időszakban készült, egyik eperszínű példány került, ami belbecsét tekintve keresztezi a régi és az új időket.

Többek közt azáltal, hogy az MGB-ben már négysebességes, gyorsító overdrive fokozattal ellátott váltó található - összegezte a karosszérialakatos.

S hogy mekkora munkát, erőfeszítést igényelt a csapat részéről az autó újjávarázsolása?

- Nem volt kemény menet - summázta Kollár László. - Ugyanis üzemképes volt a jármű, pusztán a karosszériája volt rozsdás, néhol rohadt. Az MG-k különlegessége egyébként az, hogy a mai napig minden alkatrészt gyártanak hozzájuk. Bár olyan nagy dolgokra nem volt szükség, a kasznija volt némileg nagyobb meló - állította.

Egyúttal megjegyezte: a szokásos "protokoll" szerint javították a karosszériát. Elsőként fémtisztára lepucolták, majd epoxi alapozóval vonták be, ez után a horpadásokat tüntették el.

- No, ez azért sziszifuszi munka volt - fűzte hozzá a szakember. - Ugyanis kézzel, centiről centire haladva kellett a sérüléseket kijavítani. Figyelni kellett minden mozzanatra, mert az MGB mindenütt kerek, sehol egy szögletes forma rajta. Mintha szíve hölgyét simogatná a szerelmes férfi. Érzésre kellett ezzel az autóval "dolgozni" - nevetett Kollár László.

A 80 lóerős, 1.6-os, négyhengeres motorral elvileg képes akár 160 kilométer per órás sebességre is
Fotó: Szakony Attila

A fényezés és végül az alkatrészek legózása szintén csípőből ment a csapatnak. Alig két hónap alatt elkészültek a szükséges munkákkal.

- Már el is vitte az osztrák, milliomos tulajdonos a kocsit - árulta el Kollár László. Ahogy azt is, az MGB gazdája, aki egy kliségyártó cég vezetője, rajong az autóritkaságokért. Porsche 356, Alfa GT junior is található a "házikedvencei" közt. Azonban a gyűjtő - mint a karosszérialakatos elmondta - nem közösségi ember, zárkózott karakter. S hogy akkor miért szereti a nyitott tetejű járműket? Rejtély...