Lóerő

2015.10.08. 18:34

Formula, elektromos hajtással

Zalaegerszeg - Első pillantásra nem lehet megkülönböztetni a hagyományos versenyautóktól, ám elindulásakor szinte semmilyen hangot nem ad ki magából....

Arany Gábor

- Eddig csak profi autóversenyzők hajtották, akik nagyon furcsának találták, hogy olyasmit hallanak meg benne, amit előtte sosem. Számukra a csend volt furcsa, hallották gumik surrogását, a csapágyak, a fékek hangját, amit a benzinmotor dübörgése addig mindig elnyomott - említett egy sajátosságot Büki Barnabás, aki tagja annak a hattagú főiskolás csapatnak, amelyik az e-Formula autó létrejötte körül bábáskodott. A Nyugat-magyarországi Egyetem egerszegi mechatronikai mérnök szak végzőse társaival tavaly februárban csöppent bele a nem mindennapi munkába. A Technológiai Centrumtól érkezett a felkérés, hogy a felsőoktatási hallgatók számára kiírt, 650 köbcentis benzinmotorokkal (illetve villanymotorral) hajtott Formula Student versenyautó kategóriája mellett életre hívott e-Formulába kapcsolódjanak be. Az elektromos hajtáslánc fejlesztése várt rájuk. A főiskola korábban már kapcsolatban állt a budapesti HF Racing versenycsapattal, tőlük formaautós tapasztalatot sikerült gyűjteni. Donor járműként egy törött, benzinmotoros Formula Renault 2000-es versenyautó szolgált. Lényegében teljesen újjá kellett építeni, hiszen az eredetiben hátul fő teherviselő elemként felhasználták a motort és a váltót, ami az elektromos változatnál hiányzik. A koncepció autóba a hajtásláncot hordozó vázat vékony falú zártszelvényből építették, ebbe került a 80 kilós akkucsomag, ehhez csatlakoznak a futómű elemei, amihez a felfogatási pontok helyét is meg kellett tervezni. A futómű és a karbon váz kivételével számos alkatrészt maguk gyártottak, ahogy menet közben kitanulták a módját annak is, hogyan lehet üveg- , illetve karbonszövetből alkatrészeket építeni.

Már versenypályán is kipróbálták az e-Formula autót Fotó: a szerző

- Amit az egyetemen elméletben megtanultunk, azt itt kipróbálhattuk mondta Büki Barnabás, aki diplomamunkáját is az autóhoz kapcsolódó témából írja, mégpedig a telemetriai (szenzoroktól begyűjtött adatfeldolgozás és továbbítás) rendszerről.

No és mit tud a gép, aminek elkészítéséhez számos zalaegerszegi és környékbeli cég hozzájárult, valamint bekapcsolódott a Ganz középiskola két diákja is.

Nincsenek kipufogók

Az adatok összevetéséhez álljon itt a kiindulást jelentő Formula Renault 2.0 néhány jellemzője. A benzines társ pilótával minimum 565 kilót nyomhatott 169 lóerős és 215 Nm a nyomatéka. Sebessége közel 250 km/óra és a 160 km/órára 4,85 másodperc alatt gyorsul fel.

A legfejlettebb technológiát képviselő elektromos változat súlya kb. 650 kiló, a maximális nyomatéka indulástól 340 Nm és 90 kW-ot ad le az egyetlen, 4500-as percenkénti fordulatig pörgethető elektromotor, ha 400 voltos feszültséget kap. Ezzel elméletileg elérhető majd a 200 km/órás sebesség. A villanymotor jelenleg közvetlenül, differenciálművön át hajtja a kerekeket, és csak 120 Volton üzemelt, a tempó így a 75 km/órát érte el, a megtehető táv 30 kilométer. A beépített versenymotor 700 V-on 250 LE teljesítményre lesz képes. A tervben a nyomaték kihasználása érdekében váltó beépítése is szerepel, valamint könnyebb vázat is kap az autó. Az elektromotor olajhűtésű, a vezérlőegység hőmérsékletét víz moderálja.

Kitanulták a karosszériaépítés módját is; Baján József (balra) és Herbai Ádám munka közben

A nem verseny-, hanem fejlesztési célokat szolgáló koncepció versenyautót a Mobilitás héten már láthatták az érdeklődők a zalaegerszegi bemutatón.

- Célunk, bebizonyítani, hogy az elektromos hajtású versenyautó is tud annyit, mint a benzinmotoros. Gyorsulásban, sebességben ez reális elképzelés, a hatótáv azonban gyenge pontja még az elektromos hajtásnak - mondta végezetül Büki Barnabás.

Címkék#lóerő

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!