Használtat - körültekintően

Erre tekintettel a megyei kormányhivatal nemrég több hasznos tudnivalót tett közzé.

A közlekedési hatóságánál minden külföldről behozott járművet valamilyen formában bemutatnak mielőtt forgalomba kerül. Ez azonban nem nyújt teljes körű információt a jármű általános állapotáról. Ha a műszaki vizsgáját is elvégzik, akkor az a jogszabály által előírt vizsgálati technológia szerint történik. A műszeres vizsgáltok eredményei objektívek, azokat nem lehet manipulálni, ugyanakkor a hatóságnak nem feladata, és nincs is lehetősége arra, hogy megbontásos ellenőrzéseket végezzen. A műszaki jogszabályban előírt mérési határérték teljesítésével az adott járműjellemző megfelelő minősítést kap, függetlenül attól, hogy a határértéket éppen hogy csak átlépte, vagy a gyári új szintet hozta. Ugyanúgy nem vizsgálják azt sem, hogy a gépkocsinak volt-e karambolos sérülése, mert ha azt szakszerűen javították, akkor megfelel a forgalombiztonsági előírásoknak. Összességében tehát azt lehet mondani, hogy a hatósági vizsgálat csak az alapvető közlekedésbiztonsági feltételekről szól.

Ezrével érkeznek külföldről a használt autók a kereskedésekbe. A kedvező ár előnyei azonban eltörpülhetnek a kockázatok miatt
Fotó: MTI Fotó: H. Szabó Sándor

MIT TEHET AKKOR A LAIKUS VÁSÁRLÓ?

Itt két alapvető szempontból is célszerű körültekintőnek lenni. Az egyik fogyasztóvédelmi, a másik pedig műszaki. Az utóbbinál tudnunk kell, hogy amennyiben a járművet kereskedőtől vásároljuk, tehát az adásvételi szerződésen vagy számlán a kereskedő szerepel eladóként, úgy élhetünk a törvény biztosította fogyasztói jogainkkal.

Az adásvételek többsége azonban bizományosi értékesítés. Ez azt jelenti, hogy bár a kereskedő telephelyéről visszük el az autót, az adásvételei szerződésen eladóként többnyire magánszemély szerepel. Ilyenkor csak az adásvételi szerződés alapján, bírósági úton próbálhatunk meg érvényt szerezni jogainknak. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy Nyugat-Európában üzemeltetett gépkocsi lényegesen többet fut, mint itthon. Ne várjuk el tehát, hogy 10 éves gépkocsi órája csak 100 ezer kilométert mutasson.

Ha szeretnénk megbizonyosodni a gépkocsi állapotáról és előéletéről, de nem vagyunk szakemberek, akkor több dolgot is tehetünk. Először is felkereshetünk egy márkaszervizt, ahol a jármű alvázszáma alapján nagy valószínűséggel vissza tudják keresni a kilométeróra állását, vagy a korábban elvégzett javításokat, még akkor is, ha a gépkocsi külföldön futott. Ha az autó belföldi forgalomban volt, vagyis van magyar rendszáma, a kilométeróra állását a hatóság nyilvántartja, ezért itt egyszerűbb a helyzet. Ezt jelenleg bármely járási hivatal okmányirodájában kérhetjük. Ehhez személyigazolványra és a kiválasztott jármű rendszámának, vagy alvázszámának ismeretére van szükség. Nemrégiben indult el a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (KEKKH) gépjárműadat lekérdező on-line szolgáltatása is. Még nagyobb biztonságot nyújt az, ha az eladót, akár kereskedő, akár magánszemély, megkérjük arra, hogy járuljon hozzá ahhoz, hogy még a vásárlás előtt, egy általunk választott szervizben átvizsgáltassuk a járművet. Egy jól felszerelt szervizben már alaposabb vizsgálatra van lehetőség. Például gyári diagnosztikai műszerekkel a gépkocsi egyes szerkezeti egységei is vizsgálhatók. Ezért természetesen fizetni kell, de megéri, ha nem szeretnénk kellemetlen meglepetést.

MIT KELL TUDNI A SZAVATOSSÁGRÓL?

Ha a gépjárművet kereskedésben vásároljuk, úgy a jogszabályok egy év szavatosságot biztosítanak minden használt gépjárműre, igaz csak fogyasztói szerződés esetén, azaz akkor, ha magánszemély vásárol autót kereskedő cégtől, vagy autókereskedelemmel foglalkozó vállalkozótól.

Fontos tudni, ha a kereskedő a gépjárművet nem tulajdonosként értékesíti, hanem mint közvetítő, ez esetben megegyezés kérdése, mennyi szavatosságot kötnek ki, amit érdemes az adásvételi szerződésben rögzíteni.

Az egy év szavatosság fogyasztói szerződés esetén azt jelenti, hogy az első 6 hónapban felbukkanó hiba esetén a kereskedő tartozik automatikusan helytállással, e kötelezettsége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba a fogyasztó/magánszemély vásárlása után keletkezett. Az év második felében (7-12.hónap) a bizonyítási kötelezettség a fogyasztóé. Tekintettel arra, hogy a kereskedő nem köteles állapotfelmérő lapot kiállítani a használt autóról, a gépjármű átvizsgálása a fogyasztóra hárul.

Összefoglalva: Lehetőleg olyan gépkocsit vásároljunk, amelynél az eladó vállalkozás, s nem másik magánszemély, ez esetben jár az egy év szavatosság. Lehetőleg vezetett szervizkönyvvel rendelkező autót vegyünk, vagy más módon szerezzünk információt az autó előéletéről. A gépjárműről készíttessünk állapotfelmérő lapot, rögzítsük a kocsi műszaki állapotát a legfontosabb alkatrészeire kiterjedően. Nézzük/nézessük meg, hogy pontosan milyen javítások, cserék szükségesek az autónkon a közeljövőben, Az adásvételi szerződésben rögzítsünk minden lényeges körülményt az autó sérülés és futásteljesítményére vonatkozóan, valamint mikor kerül átadásra a kocsi, s ennek költségei kit terhelnek. Ha az autóra külön jótállást/garanciát vállalnak, meg kell nézni, ez pontosan milyen feltételekkel jár. A feltételeket kérjük írásban. A vásárlók sokszor fizetnek azért, ami a jogszabályok alapján amúgy is jár nekik. Gyakran szerepelő kikötés a szerződésekben, hogy az eladó semmilyen jótállást (garanciát) nem vállal, vagy a vevő semmilyen további igényt nem támaszthat az eladóval szemben. Kereskedők esetében azonban ezek jogellenes kikötések, ilyent ne írjunk alá.