Ne spóroljunk a biztonságon!

Egyre népszerűbbek a Japánból behozott használt kistraktorok, mert keveset fogyasztanak, a kisebb kertekben is jól használhatók és méretüknek köszönhetően nem marad utánuk nagy megműveletlen terület, amit aztán kézzel kell felásózni vagy kapálógépezni – ellentétben a nagy traktorokkal. A közelmúltban azonban Zalában két baleset is történt ilyen gépekkel, mindkettő tragédiába torkollt. Sajnos, ezek nem voltak példa nélküliek, már korábban is bekövetkeztek halálos balesetek az ország más pontjain az ázsiai országból érkezett kisgépekkel. És vélhetően nem is az utolsók. De vajon eredendően rossz konstrukciókról beszélünk-e? Vagy az emberek túl könnyelműek? E kérdéseknek próbáltunk utánajárni. – Ezek a pici traktorok nagyon komoly, halálos sérüléseket is tudnak okozni – hallottuk Baján Sándortól, a tavaly november óta önálló beavatkozó minősítéssel rendelkező Gelsei Önkéntes Tűzoltóegyesület elnökétől. A gelsei önkéntesek kanizsai hivatásos kollégáikkal részt vettek mindkét közelmúltban történt halálos baleset mentésénél. S nem utolsósorban: Baján Sándor gazdálkodóként többféle traktorral is dolgozott már, jól ismeri a mezőgazdaságban alkalmazott technikát.

Szabó Szabolcs: - Borulékony, kár tagadni, ám ez kiküszöbölhető megfelelő sebességfokozattal, fordulatszámmal és vezetési technikával Fotó. Szakony Attila

– Egy rossz mozdulat, és máris az oldalára dőlhet a traktor, beszorulhat a vezető lába, vagy ami még rosszabb, a gép rázuhanhat, maga alá temetheti, és ilyenkor sajnos majdnem biztos a halál, vagy legalábbis sokkal nagyobb az esély rá, mint egy kabinos erőgépnél. Az igazság az, hogy nem a zalai dombokra, hanem az asztalsimaságú rizsföldekre készültek ezek a kisgépek, ahol nem nagyon számít, hogy borulékony-e egy traktor vagy sem. Ezért a gyártókban fel se merül, hogy aggályos lehet a keskeny nyomtáv, amivel ezek a traktorok készülnek. Én is dolgozom ilyen kisgéppel, s ha elsőkerék-kormányzott traktorról beszélünk, akkor lejtős területen igencsak oda kell figyelni, hogyan, merre fordulunk, mekkora dőléssel, gázzal, mert hamar átbukik a traktor súlypontja, és meg is van a baj. Ráadásul sok ember azt gondolja, ha személyautóra van jogsija, akkor az jó a kistraktorra is, pedig ez messze nem igaz.

- Persze, hogy a rendőr elfogadja a B kategóriát is, de mielőtt valaki dolgozni kezd egy ilyen apró, ám roppant nyomatékos géppel, szerezzen egy kis rutint. Traktort és autót vezetni ugyanis nem ugyanaz - jelentette ki Baján Sándor.

Egyetért Baján Sándorral Szabó Szabolcs is, aki évek óta dolgozik ilyen japán kis-traktorral.

- Ez egy 4 hengeres gép, 1,25 méteres nyomtávval - mutatta be traktorját. - Már ez is szűk, de vannak ennél szűkebbek, egyméteresek is. Borulékony, kár tagadni, ám ez kiküszöbölhető megfelelő sebességfokozattal, fordulatszámmal és azzal, ha a vezetési technikánkat messzemenően a terepviszonyokhoz igazítjuk. Ezeket is meg kell tanulni vezetni, nem lehet úgy nekifutni a dolognak, hogy van pénzem, veszek egyet, és akkor hajrá Másrészt ezek kerti kistraktorok - ez is szerepel a forgalmijukban. Tehát: alapvetően a kertben lehet velük szántani, talajmarózni, szártépőzni, megfelelő terepviszonyok mellett. Vontatásra azonban - amire sokan használják őket - teljességgel alkalmatlanok a kis önsúlyuk és a szűk nyomtávuk miatt. S nem utolsósorban azért, mert ezeken a gépeken nincs igazi fék, csak az egyik hátsó kerék fékezett. Ha az úton megyek és belelépek a fékbe, akkor ez a traktor tekeredik , mert a bal kerék fog, a jobb meg forog tovább. Ilyenkor egy jól megrakott pótkocsi feltolja a gépet. Ami általában megállítja a traktort, az a motorfék. Ezért fontos a megfelelő sebességfokozat megválasztása.

A japán kisgépek forgalmazásával foglalkozó zalaegerszegi Babics Gábor úgy véli: az elmúlt években bekövetkezett tragédiák egyszerűen kivédhetők lennének a munkavédelmi előírások betartásával.

- Mindegyik gépre lehet szerelni bukókeretet, ami adott esetben életet menthet - magyarázta. - Ezt azonban a többség vagy nem szereli fel, vagy ha fent van, leveszi, mert azzal nem lehet közlekedni, füvet nyírni például a gyümölcsfák alatt, tehát éppen az egyik legnagyobb előnyét veszíti el miatta a kis-traktor. Illetve az igazság az, hogy ezeket a traktorokat valamiért az emberek multifunkciós gépeknek hiszik és mindenféle munkát végeznek velük, olyasmit is, amire alkalmatlanok. Szűk nyomtávúak, így aztán egy rézsűn nem biztos, hogy szerencsés velük adott esetben éppen füvet nyírni, főleg, hogy ezeket sík területekre tervezték. Vannak állítható nyomtávú típusok is, de sokan lusták elvégezni az átállítást. Továbbá hiába kistraktorokról beszélünk, bivalyerős motorok vannak bennük, egy 16 ló-erős, 3 hengeres dízelmotor majdnem ezer köbcentis, tehát nagy teljesítmény leadására képesek. Ezért óvatosan kell bánni velük.

A szakember hozzátette: sajnos, a kényszer is ráviszi az embereket, hogy a lehető legtöbbet próbálják kihozni egyetlen gépből, hiszen nincs pénzük többféle traktor vásárlására, s a szűk, elaprózott területeken a nagy gépek amúgyis nehezebben mozognának.

- A legtöbb baleset egyébként a pótkocsizásból és a fűnyírásból ered - tette hozzá. - Faluhelyen rengeteg fát hordanak velük, a pótkocsit jól megpakolják, mondván, tegnap itt elment a gép. Arra azonban nem gondolnak: ebből még nem következik az, hogy ma is elmegy - gyakran olyan helyeken akarják átpréselni a géppel a pótkocsit, ahol még gyalogosan sem egyszerű közlekedni. A legnagyobb baj azonban a vezetésbeli hiányosság, az emberek általában rosszul mérik fel a gép és a maguk képességeit. Amiről pedig nem szívesen beszél senki: falun, a hegyi munka közben divat egy kicsit összeülni, borozgatni, aztán mindjárt bátrabbak vagyunk, nem úgy nyomjuk a gáz, nem úgy kuplungolunk, nem úgy megyünk rá a rézsűre, ahogy kellene - és a bajhoz elég egy gödör is...