Öreg motor, nem vén motor - Kívül-belül megújult a több mint ötven esztendős Jawa 354-es

A férfi elmondta: fél éven át tartott a felújítás, egyes alkatrészekért Brno-ba kellett utaznia.

– Ez egy 350 köbcentis motorkerékpár, mely 1962-ben készült – bocsátotta előre. – Bécsből került Magyarországra, én pedig egy zalaegerszegi veterángyűjtő barátomtól vettem meg úgy 5-6 évvel ezelőtt. Most érkezett el az idő, hogy nekilássak a felújításának, pontosabban a restaurálásának Hogy mit keresett a keleti blokk egyik népszerű márkája Bécsben? Nem nagy dolog ez, hiszen Trabantot is találni például Amerikában és arról sem szabad megfeledkezni, hogy a Jawa bizony, elég jó motor volt. A Jawa Európa egyik legrégibb motorgyáraként már a háború előtt, a 30-as években gyártott motorokat. Egyébként épp a háború hozott nagy előrelépést a cseh márka technológiai fejlődésében, ugyanis a világégés ideje alatt fejlesztették ki a teleszkópos Jawákat, melyek akkor még Perak néven futottak.

Horváth Tamás fél évig dolgozott a motorkerékpár felújításán – némely alkatrészekért Brnoba kellett menni –, de azt mondja megérte a fáradságot Fotó: Gergely Szilárd

A kifejezés azt jelenti: rugózik, éppen a teleszkóp alkalmazása miatt kapta ezt a nevet. Egyszerű, kényelmes és megbízható típus volt ez, melynek példányait matt katonai zöldre festették, a fejlesztés és a gyártás pedig a német megszállók felügyelete alatt zajlott. Az, hogy a munka a háború ellenére is nyugalomban folytatódhatott tovább, később óriási előnyt jelentett a Jawának a versenytársakkal szemben. A Perakkal sikerült időtálló konstrukciót kidolgozniuk (különösen igaz ez a gömbölyded formákra), ami szinte az egész későbbi motorkerékpárgyártás alapja lett. A Jawa 354 típust pedig 1954-től gyártották, ez a keresztségben a Kyvacka, „hinta” nevet kapta. Lehet, hogy azért, mert nagyon lágy rugózású motorról beszélünk. Volt azonban rossz tulajdonsága is, mégpedig a gyenge váz, ami könnyen tekeredett, nem kellett hozzá sok, csak egy mélyebb teknő az úton és igencsak kellemetlen meglepetés érhette az utasokat.

Horváth Tamás elárulta: a 354-esek először egyhengeres, 250 köbcentis motorral készültek, de mivel akkoriban egyre divatosabb lett az oldalkocsi használata, muszáj volt a nagyobb, 350 köbcentis, 14 lóerős erőforrást használni, ami elbírta az oldalkocsit is. A motorkerékpár végsebessége papíron 115 kilométer volt óránként.

– Nálunk egyébként inkább úgy ismerték a típust, hogy a „hegedűtok-üléses”, és ha megnézzük, valóban hegedűtokot formáz az ülés – tette hozzá Horváth Tamás.

– A Jawa 354 apáink kedvenc motorja volt egészen addig, amíg nem jöttek az MZ-k. Ám sokan vannak, akik még mindig a Jawára esküsznek.