Miháld horgásztavában, kertjeiben, épületeiben rejtőznek a lehetőségek

– javasolja Hári Gábornak a telkén karókat rendező gazda, Táncos László. Hári Gábor, akivel Miháld zártkerti határát járjuk, hamarosan rákanyarodik autójával a barackost rejtő telekre, s a fát is azonnal meglátjuk. Való igaz, a fa tényleg tele van piros, szirmait bontogató virágbimbóval  – s Gábor megjegyzi:

- A Miháld-Zákány halom vidéken fekszik a falunk, itt már szelídek a szőlős dombok, nincsenek nagy partok, és kellemesebb az időjárás is, de ez a barackfa virágzás azért tényleg túlzás decemberben. Ezt azért nem lehet a falu látványosságai közé sorolni – mondja nevetve. Hári Gábor Miháldon született, a falu művelődéstörténetéből írta pedagógus diplomájához a szakdolgozatát, tanított az iskolában, de ő vezette a művelődési házat, s igazgatta-, illetve most nyugdíjasként is gondozza a falu könyvtárát. Ő mutatja meg, mit érdemes vendégcsalogató szemmel megnézni a faluban. A zártkertben azért nézünk szét, hogy lássuk, viszonylag  jók az utak, kerékpárral biztonságosan lehet közlekedni, s érdemes rátekinteni azokra a szőlő- és egyéb növénytelepítésekre is, amelyek az itteni borturizmus, illetve más helyi termék előállítás alapjai lehetnek. Közülük Víg Zsolt szőlőtelepítését nézzük meg, akinek a borkóstoló beruházása az idén készült el a falu központjában. A már lombját vesztett ültetvény most is jól mutat a tájban, mint ahogy a falu központjában a pályázati segítséggel átépített, talán még a templomnál is öregebb ház. A hirdetmény szerint helyi termék látványműhely kialakítása történt itt az unió és a kormány támogatásával.

Egy másik turisztikai célú beruházás is megvalósult az idén a faluban, Ivanovics Nándorné gazdálkodó is pályázati segítséggel építtetett egy apartman házat. Fiai, Nándor és Zsolt, utóbbi a karon ülő kislányával Julikával büszkén mutatja meg a kétség kívül párját ritkító épületet, amiben egy apartman és két plusz vendégszoba is található, a ház végében kemencével, közös grillezővel.

- Reméljük, sok vendégünk lesz majd, most egyelőre azon gondolkozunk, miként hirdessük ezt a lehetőséget. Közel van Zalakaros, Nagykanizsa, sokan járnak erre is. Nem ebből élünk, mezőgazdasággal foglalkozunk, de minden lehetőséget meg kell ragadnunk, mert e nélkül nem lehet fennmaradni – összegzik a fiuk céljaikat.

De maradjunk még a zártkerti barangolásnál. A lankás mezők között egy gyönyörű gesztenye ligethez érünk, s megpihenünk egy famatuzsálem alatti ülőkén.

- Ez a gesztenyés Tóth Árpád telke, ő nem itt él, de Miháld barátjának számít, mint igen sok  más kanizsai és környékbeli ember is, akiknek vagy itt van telkük, vagy éppen a horgásztavunkra járnak pecázni. Igen távolról jött emberek is lehetőséget láttak Miháldban, legalább ötven házat külföldiek vásároltak meg – mondja Gábor, aki régi, már-már térdre esett, sajnos elhagyott pincéket is mutat, aztán járunk az önkormányzat 47 hektáros saját földje mellett, aminek közelében egy lefojtott, forró vizes kút is található, no meg több  kőkereszt is magasodik a tájban. Az egyiket például az Öreghegy lakosai több mint százharminc éve, 1882-ben állították, s Mihályd-nak írták még a kereszt talpazatán a falu nevét. A régmúltra terelődik a szó, mint megtudjuk, a falu ősi település, első írásos említése 1121-ből való, s ez az almádi monostor alapító oklevelében olvasható. Tudható, hogy 1332 és 1337 között még Mihadnak hívták a falut, bár Szent Mihály arkangyalról, a falu védőszentjéről  kapta elnevezését a helység, ami régen Somogy megyéhez tartozott, s csak 1950-ben csatolták Zalához.

Miháld történelmi idegenforgalmi nevezetessége az Inkey Gáspár, 1760-ban építtette barokk jellegű templom, melyet 1835-ben emeletes kereszthajóval bővítettek. Zalai, falusi viszonyok között óriásinak mondható ez, a mintegy hétszáz négyzetméter alapterületű, nagy belmagassággal rendelkező templom. Valamikor pompázatos lehetett, mostanra viszont alaposan megkoptak Fekete Ferenc mester freskói, festései. Egy sikeres pályázat segíthetne a megújításában, ami elkészülte után lendíthetne például az egyházi turizmuson is

- Sok mindenben gondolkozunk – kezdi Gerő Sándor polgármester és így folytatja:  – Először is néhány szót a határban lévő termál kútról. Idegenforgalmi célú hasznosítása Zalakaros közelsége miatt kizárt, viszont energetikai hasznosításában gondolkozunk, hiszen néhány száz méterre a kúttól található az önkormányzat földje, amit saját helyi termék előállítási célra is hasznosítani lehetne. Tárgyalások, tervezések folynak a kerékpárutak zártkertünkben történő bekapcsolásáról is (a Mura-Dráva kerékpárút már most is átvezet a falun). Aztán, nagy kincsünk a horgásztó, amelyet felfűzhetnék a többi környékbeli hasonló tóra is - a Zalamerenye, Csapi, Miháld, Galambok tengelyre gondolok – s tudni kell, hogy a mi tavunk mellett egy másfél hektáros területe van az önkormányzatunknak, amit bevihet akár egy faházas fejlesztésbe. Kizárólag horgászok és vadászok részére hasznosítanánk, mert ehhez a két tevékenységhez elengedhetetlen a csend, a nyugalom  – mondja Sándor és felsorol még néhány más,  faluja nyújtotta lehetőséget. Például, hogy a művelődési házban is lehetne szállást kialakítani, de van egy száz négyzetméteres szolgálati lakásuk is, és nem ördögtől való egy olyan vállalkozás létrehozása sem, amibe az üresen álló házakat lehetne bevonni. Ezekből is van bőven Miháldon, adnák szívesen őket az örökösök,  különben húsz év múlva maguktól összedőlnek. De a helyi termék kínálati piacot is meg lehetne teremteni az üresen álló tejcsarnok hasznosításával.

- Azt kell megértetni a falu lakóival, hogy Miháld csak összefogva képes a jövőben előbbre jutni. Az egyéni próbálkozásokat kellene  közös gondolkozásba terelni. Vannak most már jó és egyre ismertebb borászaink, méhészeink, gyümölcstermesztőink és sorolhatnám. Ha abban gondolkozna mindenki, mit adhat a másik sikeréért és mit várhat ezért viszonzásul, eredményesebbek lehetnénk. Nagyon nehéz azonban ezt a gondolkozást elfogadtatni. Pedig az én vendégem a tiéd is lehet, és fordítva, csak ilyen alapon valósulhat meg például egy közös kiajánlás, hírverés – fogalmaz Gerő Sándor.

Az önkormányzat a falu képéért komfortosságáért is megpróbál tenni. A megszűnt gáz cseretelep helyét rekultiválni kellett. Háromezer köbméter földet tisztítottak meg a szennyeződéstől, most még ülepedni kell ennek a talajnak, a terület szintén a falu közepén van. Ritka növényekből álló parkot akarnak kialakítani itt, olyat, ami látványával megállítja a vendégeket, s nem utolsó sorban hívja a helyieket is.