Hurrá, nyaralunk! – Balaton

Ha nyár, akkor Balaton! Pirosra sülve sorban állunk fél óráig egy lángosért, aztán dobáljuk a kezünkben a forró eledelt, mert nincs szabad asztal a büfében, ahova leülhetnénk. Nem baj, majd törökülésben kenjük össze a fürdőlepedőt tejföllel. Nincs hideg sör – a büfé hűtője nem bír ennyi italt lehűteni –, csak drága van. Nem baj, iszunk drága, langyos sört, törökülésben a lángossal beolajozott fürdőlepedőn.

Az én gyerekkori Balatonomon volt hideg sör, forró lángos, hely a büfében… Mondjuk más nem volt. Nem csábított pálcikás jégkrém, nutellás gofri, gyros, felfújhatós ezmegaz, bérelhető nyugágy, vízibicikli. A büféből kaphattunk egy, a napon megolvadt Balaton, vagy Sport szeletet, meg egy Bambit. Ja, de volt fekete színű felfújt autógumi belső 2 forintért egy órára. Mi meg nagyon jól éreztük magunkat vele abban az egy órában.

Az én Balatonom a drága lángosával és a túlárazott fröccsével, a megemelt belépődíjjal - amihez még egy nyugágyat sem kapok – még mindig szebb, mint a tenger!