Kisugárzása van - A Mag Dala, avagy a magyar mandala

Erre is választ kap, aki megtekinti Főző Laura és Hack Anikó üveg- és selyemmandala alkotásait felvonultató, A Mag Dala című kiállítását a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtárban, mely még június 16-ig látogatható.

- A mandala szó szanszkrit eredetű, jelentése kör, ív, korong - bocsátotta előre Főző Laura mandalafestő-természetgyógyász. Alapjában véve a buddhista tibeti és az indiai kultúrához kapcsolódik, ahol évezredek óta meditációs technikákhoz használják még napjainkban is. Sőt, még a készítés folyamata is egyfajta meditatív szertartás, hiszen amikor egy-egy motívummal elindulok, egyáltalán nem tudom, hogy mi lesz belőle a végén. A mandala egyébként többnyire koncentrikus, vagy sugarasan kialakított színes kör, melynek szemlélése, vagy készítése alkalmas a színmeditációra, ugyanis pozitív rezgéseket sugároz, ezáltal képes a lélek és a test gyógyítására. Fontos még tudni róla, hogy mindig rendelkezik középponttal és annak kiáradásával. Hogy mi módon kerültem kapcsolatba a mandalakészítéssel? Az én esetemben nagyon is sok köze van a munkámhoz, így például a reflexológiához, talpmasszázshoz. Mégis, a mandala nálam hobbinak indult, és ez lett belőle, nézzen körül...

Főző Laura azt is elárulta: a kiállítás címe, a Mag Dala szójáték, mégpedig a magyar mandalára utal, mely a magyar lélekről dalol. Mert ahogy fogalmazott koncepciójukban, színvilágukban ezek a mandalák őseink tudását hozzák el otthonunkba. Hack Anikó viszont nem kötődik foglalkozás szintjén is a mandalákhoz, hiszen egy multinacionális cégnél dolgozik beszerzőként. Azért fordult a mandalák felé, mert azok a hétköznapi pörgésből való kikapcsolódás, a megnyugvás lehetőségét kínálták számára.

- Már gyermekkoromban is érdekeltek a színek, ám csak felnőttként, a mandalák révén tudatosult bennem, hogy az én utam akkor kezdődött - magyarázta. - Számomra azonban ez egyelőre csak kedves hobbi, ellentétben Laurával, akinek részben hivatása is a mandalafestés. Míg ő üveglapra dolgozik, addig én keretre feszített vékony selyemre festek.

Amúgy a két festő szerint a hétköznapi ember számára nem is nyilvánvaló, hogy a mandalák jelen vannak velünk a mindennapokban is egy templom rozettájában, vagy éppen az épületek homlokzati díszítéseiben...