Az őzek násza közlekedési balesettel is végződhet

Különlegesen zajlik az állatvilágban az őzek szerelme. Amennyire különleges, olyannyira rövid, és a suták számára korántsem kellemes. Hasonló érdekességeket mesélt az üzekedésről Meleg László vadászmester, vadgazda mérnök, az Erdőgazdasági Dolgozók Vadásztársaságának tagja.

Fotó: Györkös Imre

– A suták ebben az időszakban hormonális változáson mennek keresztül – bocsátotta előre a szakember. – Egy különleges illat árad belőlük, aminek a bakok nem tudnak ellenállni. Viccesen mondva, szinte megbolondulnak tőle: szerelmesek lesznek – mosolygott Meleg László, aki utalt arra: a bakok már korábban lefoglalják maguknak a territóriumukat (közérthetően, a területüket), amit szagmirigyükkel meg is jelölnek. Ezekben az időkben viszont ez a tevékenységük sokkal intenzívebb. Gyakran látni erdők környékén a bakokat olyan pozitúrában, mintha a földet kaparnák. Egyrészt ellenőrzi az állat ilyenkor a területét – a legjobbaké lesz a legjobb terület. Amiért olykor ádáz csata is dúl a „hímszektorban”, mivel nem tűrnek meg maguk mellett vetélytársat. Elszántan védik a territóriumukat, azért is, mert a választott sutáik ott vannak.

– A fiatal, jobb bakokat elverik az erősebbek. Emiatt az ifjabbak vándorútra indulnak, mert nekik is kell a terület, s mert a másik elzavarja őket – mondta Meleg László.

Az őzszerelem nem leányregényekbe illően zajlik. Persze arra is van példa, hogy a suta megáll a baknak. De a gyakoribb az, hogy űzik a nőstényeket. Előfordult már, hogy a felhevült bak agyonszúrta agancsával a sutát.

– A bak nem egyszer, többször is keresi a szerelmet. Nem egy alkalommal párosodnak. A már említett konkurenciaharcok mellett emiatt is szinte folyamatosan úton vannak, szürkületkor és nappal is. Az erdőből, a szántóföldről az életterükbe épített országutakra tévednek, tehát fokozottabb ilyenkor a balesetveszély – összegezte a vadászmester.

Meleg László vadászmester Fotó: Szabó Zsófia

Az őzek viselkedése kiszámíthatatlan, ezért az autósoknak kell körültekintőnek lenniük. A vadveszélyt jelző táblák figyelembe vétele és a sebesség ésszerű megválasztása segíthet. Ahogy például egy lekaszált árokpart is – így jobban be lehet látni egy adott útszakaszt.

– A táblákon és a körültekintő vezetésen túl célszerű a felezővonal mellett haladni, s nem az úttest jobb oldalához tartva – ezt hangsúlyozta ifjabb Arany István elméleti és gyakorlati gépjárművezető szakoktató. – Illetve ezt az oldalt nem árt jobban figyelni, mivel onnét várható a vad esetleges érkezése. Fékezni természetesen azonnal kell, ha észleljük az állatot. A kormányt viszont nem szabad rángatni, ugyanis a többi közlekedőt is veszélybe sodorhatjuk – fogalmazott a szakoktató.

– Vannak olyan autósok, akik a vad által intenzívebben lakott területeken hangjelzést adnak, dudálnak menet közben – folytatta a szakember. – Ez sem rossz megoldás, ugyanakkor a világításra is figyelni kell. Szürkületkor tompított fényszóró, sötétben pedig távolsági, bár ezt célszerű azonnal lekapcsolni, mivel elvakítja az állatot, így az akár a kocsi felé is ugorhat – jegyezte meg Arany István. Ahogy azt is: léteznek kereskedelmi forgalomban kapható vadriasztók, amelynek hasznosságáról megoszlanak a tapasztalatok. A gépjármű két oldalára felhelyezhető, mindössze pár száz forintos eszközt, amely egy meghatározott sebességnél – 50-60 kilométer per óránál – ultrahangot bocsájt ki, állítólag érzékeli a vad, így nem téved az autó elé. Van drágább, elektromos vadriasztó is, ami a nagyvad, illetve még a nyest ellen is hasznos lehet.

Arany István nagykanizsai gépjárművezető oktató vadriasztót szerel az autóra Fotó: Szabó Zsófia

Azonban előfordul, hogy a kellő elővigyázatosság nem elég, és megtörténik a baj: vaddal ütközik a járművezető.

– Ilyenkor minden esetben értesíteni kell a vadászatra jogosult szervezetet, helyismeret híján pedig a rendőröket, akik mindezt megteszik – vette át a szót ismét Meleg László. – Az állatot nem szabad elvinnie az autósnak, mert az lopásnak számít. A vadászat és az autóval közlekedés is veszélyes üzemnek számít, éppen ezért, amennyiben persze egyik félnek sem róható fel az ütközés, célszerű, ha mindkét részről viselik a következményeket: az anyagi kárt az autós a javíttatás költségeivel, a vadgazdálkodó pedig az elhullott állat kapcsán. A vadban keletkezett kár gyakorta magasabb, mint a gépkocsi helyrehozatala.