Dicsőség és méltóság

Több mint 150 kisdiák segítette tegnap azt a civil kezdeményezést, ami a nagykanizsai temető első világháborús sírkertjének megtisztításáról szólt. A Hevesi-iskola tanulói ezúttal egy rendhagyó történelem óra keretében kerültek kézzel fogható közelségbe a történelem ezen vérzivataros időszakához, amely során sok magyar katona esett el.

A diákok, köztük Salamon Mercédesz (elől) nagy odafigyeléssel festette át a sírkövek szövegét

– A nagykanizsai hadi sírok rendbetételét öt évvel ezelőtt kezdeményeztem magánemberként, s már akkor komoly társadalmi támogatás kísérte az ötletet – emlékezett vissza Pető Attila, aki tegnap örömmel látta, hogy a fiatalok milyen lelkesen tisztítják az elhunyt katonák sírhelyeit.

– Évente legalább két alkalommal hirdetünk ilyen akciót, aminek köszönhetően – az elmúlt években – kétszer is eltávolítottuk a mohát és a borostyánt az 1100 darab első világháborús sírról, illetve átfestettük a sírkövekre vésett neveket, évszámokat.– A dél-zalai város temetőjében viszonylag sok első világháborús sírhely található, annak idején itt működött ugyanis az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb hadikórháza – mesélte tanítványainak Horváth Krisztina, a Hevesi-iskola történelemtanára, aki szerint a történelmet nem csak a tankönyvekből kell megtanulni, a múltról – például a hadi sírok megtisztításával – tapasztalati élményt is lehet és kell gyűjteni.

– Nagyon furcsa volt belegondolni abba,  hogy az itt nyugvó katonák közel száz évvel ezelőtt haltak meg, ráadásul sokan közülük alig múltak 20-25 évesek – mondta Fata Amanda, miközben vékony ecsetével az 1918-as évszámot festette át.