Az igazságosságot érvényesíteni kell a társasházban is

Aktuális és lényeges témára hívta fel a figyelmet a Zalai Hírlapban 2016. január 28-án megjelent cikkben egy  igazságügyi könyvszakértő.

Magyarország lakosságának közel kétharmada  társasházakban él. Az érvényes társasházi törvény szabályozza a társasházak működési feltételeit, a közgyűlés, a közös képviselők és a számvizsgáló bizottság feladatait és hatáskörét. Ezek betartása a gyakorlatban nem mindig érvényesül. Annak lehetőségét is biztosítja a társasházi törvény, hogy amennyiben a közgyűlési határozat jogszabályt sért, illetve a kisebbség lényeges érdeksérelmével jár, bármely tulajdonos keresetben kérheti az illetékes bíróságtól a közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítását.

A cikkben leírtakra utalva példaként a társasházunkban alkalmazott elszámolási módszert szeretném ismertetni.

Egy 67 lakásos társasházról van szó. A házban egy kazán működik. Ez biztosítja a fűtést és a melegvíz-szolgáltatást. Minden lakásban egyedi vízórák vannak felszerelve, amelyek külön mérik a hideg- és a melegvíz-fogyasztást. A vízórákat  december végén leolvassák. Tehát minden tulajdonos fogyasztása ismert.

A 189/1998. (XI.23.) Korm. Sz. rendelet több mint 17 éve él, mely jogszabálytól csak akkor lehet eltérni, amennyiben az SZMSZ „más elszámolási módot” határoz meg.

Társasházunkban ez úgy szerepel az SZMSZ-ben, hogy a „meleg víz díja a szolgáltató által megállapított hidegvíz-díj plusz a beszámoló közgyűlésen elfogadott meleg víz hő-díj, ami több éven keresztül 230 Ft/m3, a korábbi években ennél is alacsonyabb összeg volt. Ez nem elszámolási mód.

A fűtési díj négyzetméterre van megállapítva.

A rezsicsökkentés bevezetése óta készül olyan kimutatás az éves beszámolóban, melyből megállapítható a ténylegesen fűtésre fordított összeg, ami lényegesen kevesebb a tervezettnél. Ugyancsak készül a meleg víz felhasználásról összesítés, csak a hő-díj nem a kormányrendeletnek megfelelően kerül elszámolásra, a közgyűlésen helytelenül megállapított összeggel. Miután a tulajdonosok melegvíz-fogyasztása ismert, ennek alapján a kormányrendeletben leírtaknak megfelelően kimutatásra került, hogy a társasház 37 tulajdonosa, kisfogyasztók fizetik meg a különbözetet a fűtési költségben, melyet a több meleg vizet fogyasztóknak kellett volna. Ez közel 700 ezer Ft-ot jelent. A kereset benyújtását követően a bíróság mérlegelt és hatályon kívül helyezte a közgyűlés által korábban elfogadott közgyűlési határozatot.

A legtöbb meleg vizet fogyasztók 79, a legkisebb fogyasztó  5 m3-t fogyasztott. A fogyasztástól függően alakulnak az eltérések a tulajdonosoknál.

Itt utalok a szakértő alábbi nyilatkozatára: „Az éves elszámolásoknak tartalmaznia kell az egyes fogyasztókat terhelő díjakat és a számítás módját is. Ha túlfizetés mutatkozik, az a tulajdonosoknak visszajár.”

Társasházunkban a rezsicsökkentést megelőző időszakban visszafizetés nem volt. A túlfizetések a közös alapban maradtak, holott a mindenkori tulajdonosoknak vissza kellene kapniuk.

Az igazságosság elvének itt is érvényesülnie kell, és rajtunk, tulajdonosokon múlik ennek érvényesítése.