2016.05.31. 12:31
Erdély áldással
Mi szép, jó lehet Erdélyben egy fiatal számára? A keszthelyi Farkas Edit Római Szakképző Iskola diákjainak legjobbjai egyhetes ingyenes erdélyi utazásra indultak májusban.
A pályázattal nyert utazás résztvevőinek többsége először járt Erdély földjén. Az iskolának kapcsolata van a Dévai Szent Ferenc Alapítvánnyal és a vezető, Böjte Csaba Ferences szerzetes, már nem először látogatta meg intézményünket. Ezért erdélyi látogatásunk első állomása Déva volt, ahol a várat, majd Vajdahunyad várát ismerhettük meg. Bethlen Gábor szülőházában rendhagyó történelemórán ismerkedtek meg a fiatalok a fejedelem életével. Betekinthettünk a dévai gyermekotthon életébe, meglátogattuk a csoportokban, un. szociális családokban nevelt fiatalok lakását, beszélgettünk velük. Az ottani fiatalok nem csak tanulnak, játszanak, hanem a házimunkában, a főzésben, konyhai munkákban, a takarításban is részt vesznek. Elvittük a keszthelyi polgárok adományait és más jótevők ajándékait, aminek a fiatalok nagyon örültek.
Pető Miklós a Szent Anna-tónál
Fotó: Kisné Babcsán Edina
Az utazás Csíksomlyó felé folytatódott. Csodálkozva fedeztük fel Segesvár pompás történelmi belvárosát és várát, és nagyon tetszett Nagyszeben is. Fáradtan, de kíváncsian utaztunk tovább a Kárpátokban, ahol lassan felsejlettek Csíksomlyó tornyai. A kirándulás megható pillanatai közé tartozott a Salvator kápolnánál adott személyes áldás, melyet egy görög katolikus lelkésztől kaptunk a szentmise keretében. Lefelé a nyeregből aztán már nyitott szívvel mehetett mindenki az ősi templomba, hogy a csíksomlyói Szűz Máriának mondja el kéréseit és vágyait. A zarándoknap után gyönyörű túrával folytatódott erdélyi utunk. Meglátogattuk Tusnádfürdőt, a Szent Anna tavat és borzongva járkáltuk a Mohos lápon, ahol mindenféle rémisztő és egyben nevettető történeteket hallgattunk arról, hogy mit tegyünk, ha medvével találkoznánk. Megkóstoltuk a mics nevű finom grillkolbászkát, ettünk kőttes palacsintát, csorbát, kürtőskalácsot. A kirándulás fénypontja a tordai sóbánya volt, ahol 1000 méter mélyre vitt le bennünket az üveglift, hogy a mélyben óriáskerekezzünk, csónakázzunk, vagy játszunk. Visszafelé még Kolozsváron egy szép napot töltöttünk, ahol csodálkozva bámultuk a magyar történelmi emlékeket.
Pesti Roland és Brindza Enikő a tordai sóbányában
Fotó: Kisné Babcsán Edina
Az a diák, aki velünk volt ezen az egyhetes kiránduláson már megtapasztalta, hogy Erdély egy szívet melengető, szeretetteljes magyarokkal teli szép hely. Amikor visszafelé Keszthely fényei megcsillantak, eszembe jutott a szép Mária ének utolsó sora, melyet Csíksomlyón elénekeltünk: „Hazajöttünk, megáldott a Csíksomlyói Szűz Mária. „
Mert ahol Isten áldása vár bennünket, oda mi mindig haza megyünk.
Csíkba' és Dévára, Keszthelyre vagy akárhová, mert áldottak lettünk ezzel az úttal.
Kiss Katalin,
a keszthelyi Farkas Edit Római Szakképző Iskola igazgatója