Megújult a harangláb

Tüttös egészen 1927-ig önálló település volt, akkor egyesült Pacsával. A harangláb 3 x 3 méter alapterületű és 12 méter magas, kőből épült a 19. század első felében.

A felújítással tetőjavítás, külső vakolat javítás, külső festés, ajtócsere, belső vakolás, festés, járólapozás történt. A toronyban a harang fából készült tartószerkezete is cserélve lett. Az épület körül járda készült, és a szomszédságában álló, 1873-ban állított kőkereszt is megújult.

A megújult tüttösi harangláb

A múlt héten megtartott ünnepségen Kelemen Tamás polgármester köszöntőjében kiemelte, a felújítást az önkormányzat saját erejéből hajtotta végre. Hangsúlyozva, hogy az egyházközség és az önkormányzat együttműködése Pacsán kiváló, és felsorolta ennek alátámasztására a példákat. Szólt arról is, hogy fontos a kulturális és vallási hagyományaink ápolása, megőrzése.

Pácsonyi Imre, a Zala Megyei Közgyűlés alelnöke, ünnepi beszédében az egyház és a települési önkormányzatok jó kapcsolatát hangsúlyozta. Véleménye szerint az aprófalvas Zalában található a legtöbb harangláb, melyek vallási és építészeti szempontból is fontos értéket képviselnek. A keresztény emberek életének, mindennapjainak kezdettől szüntelen kísérője volt a harangszó. Ez szólított az istentiszteletekre, lélekharang csendült a keresztény ember halála óráján, harangszó kísérte a temetési menetet, a körmeneteket, egyházi és világi méltóságok érkezését, ünnepélyes vonulását. Harang köszöntötte a háborúból győztesen hazatérő harcosokat, a békét, de harangzúgás kísérte a nagy természeti csapásokat és egyéb vészhelyzeteket is: tűzvész, árvíz, ellenséges támadás idején. Zivatarok alkalmával a mennykőcsapást vélték elhárítani a harangok megkondításával.

Szitás József plébános megköszönte az Önkormányzatnak a felújítást, együttműködést, majd megáldotta a haranglábat, és felkérte Dömötör Lászlót, az épület gondnokát, hogy szólaltassa meg a harangot.

ifj. Oláh György