A növényóvoda a konyhaablakban

2017. február 21., 06:30 szerző: Fincza Zsuzsa
komment
Szerény kis biokertészetem hagyományait követve Zsuzsanna napján elvetettem a paprikamagot.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Ehhez persze nem a vértanúhalált halt szent oltalmának, hanem a tapasztalataimnak van köze.

Bálint gazdától tudom, hogy a paprika-, és a paradicsompalántáknak a magvetéstől a kiültetésig nyolc hétre van szükségük az optimális fejlődéshez -, s ha ezt a fagyosszentektől visszaszámolom, a március közepe látszik megfelelő időpontnak.

Meg is fogadtam a tanácsot, a paprika-, és a paradicsomgyerkőcök szépen iperedtek, de kiültetéskor mindig azt gondoltam: vethettem volna egy héttel korábban is, akkor nagyobbra nőttek volna. A következő évben már így tettem, de még mindig ugyanazt gondoltam ... így jutottam el fokozatosan a február 19-hez.

A paradicsom-projektbe, ugyancsak a saját tapasztalataim alapján, majd csak egy hét múlva vágok bele, de vetek majd helybe is, vagyis később, egyenesen a kertbe - vannak paradicsomfajták, amelyek úgy sokkal ellenállóbbak a betegségeknek.

Ezen a héten tervezek megágyazni a padlizsánoknak, már be is hoztam a földet a lakásba, ott díszeleg a zsák a radiátor mellett, hogy kellően átmelegedjen a föld, mire belekerülnek a magok.

Ha majd ekkorára nőnek az idei paprikapalánták is, tűzdeljük ki őket önálló cserépbe vagy pohárba, megerősödik a gyökérzetük Fotó: A szerző

Az üzletekben kapható „általános" virágföldek túl erősek, a túlzottan tőzeges, a savanyú vagy éppen a lúgos talajok elég gorombák a gyenge kis csírához. A virágföldekhez keverjünk 10 százalék homokot, perlitet vagy vegyünk direkt perlites palántaföldet. A kerti talaj nem igazán jó, azt olvastam, még a vakondtúrást is jobb, ha fertőtlenítjük, selyembundás vaksi barátunk ugyanis csak a férgeket eszi ki belőle, a fertőző gombákat nem. Az utóbbiak ellen bevált, ha keverek az ültető közegbe egy kis őrölt fahéjat, vagy a forró vízben feloldott fűszerrel (1 liter víz /1 púpos evőkanál fahéj) átitatjuk. Hatásos, ha zsurlófőzettel locsoljuk meg a földet, de később is keverhetünk belőle az öntözővízbe. Azt hallottam, a szegfűszegnek is gombaölő hatása van, az idén ezt is kipróbálom. Sokan a vetőmagcsávázásra esküsznek, persze mi kizárólag bio-szereket használunk. Áztathatjuk a magot kamillateába - 1 liter vízben főzzünk egy-két percig 3 deka kamillát, szűrjük le és kihűlés után szórjuk bele a magokat, másfél óra múlva szedjük ki, hagyjuk megszikkadni és csak utána vessük. Készíthetünk a mezei zsurlóból is házi csávázó teát.

A magnak a csírázáshoz melegre és nedvességre van szüksége - a kiszáradás és a túlöntözés egyaránt veszélyes. A melegigényes növények startjához a nagykönyv szerint fény nem, de legalább 22-26 Celsius fok kell, a páratartalom biztosításához fedjük le a palántanevelő edényt fóliával vagy üveglappal. A meleg szempontjától jó megoldás, ha a fűtőtest fölé állványt fabrikálunk.

Csírázás után viszont már sok fényre, ám kevesebb melegre van szüksége a palántáknak, vigyük el őket a fűtőtesttől, helyezzük át lakosztályukat világos ablakba. Nálam mindig a konyhaablakot dekorálják.

Az edény földje felül maradjon száraz, az alátétbe öntsük az öntözővizet, de oda se nyakló nélkül, ne álljon latyakban a növények gyökere.

A levegőjárás, a szellőztetés is fontos a palántáknak. Hasznát vehetjük egy szobai ventilátornak, nem fülled, nem párásodik a levegő és a légmozgástól erősödik a növények szára.

Fincza Zsuzsa

2017. február 21., 06:30 szerző: Fincza Zsuzsa

Hozzászólások

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...