Otthon

2009.11.03. 03:28

A vadrózsa ajándéka - Biokertészet természetesen, hókuszpókusz nélkül

A Rába-parti horgásztanyán közel húszéves harcot vívtam egy kis vadrózsatővel.

Fincza Zsuzsa

 

Nem bántam meg, bár kicsit már elszemtelenedett, Csipkerózsikából Rózsa asszonysággá terebélyesedett, befonta az udvari álló lámpát, s ha nem regulázom, kitúrja helyéről a kedvenc futórózsámat is. Tavasszal hatalmas virággömbbé alakul, nyáron bosszantja az alatta megátalkodottan fűnyírózó férfiembert, őszre beérleli sötétpiros bogyóit. Már egy-két hete le kellett volna szüretelnem az idei termést, a bogyók egy része megpuhult, de nem baj, majd azokat használom fel először.

Nem bántam meg, bár kicsit már elszemtelenedett, Csipkerózsikából Rózsa asszonysággá terebélyesedett, befonta az udvari álló lámpát, s ha nem regulázom, kitúrja helyéről a kedvenc futórózsámat is. Tavasszal hatalmas virággömbbé alakul, nyáron bosszantja az alatta megátalkodottan fűnyírózó férfiembert, őszre beérleli sötétpiros bogyóit. Már egy-két hete le kellett volna szüretelnem az idei termést, a bogyók egy része megpuhult, de nem baj, majd azokat használom fel először.

Nem gondoltam, hogy a hajdani nyápic tüskegyűjtemény ilyen rengeteg bogyóval örvendeztet majd meg. Egy óra múlva szinte untam a szedegetést, és nagylelkűen hagytam pár szemet télire a madárkáknak is.

Ma a feldolgozáson a sor, gyorsan megszárítom, persze gondolva arra, hogy a C-vitamin magas hőmérsékleten elbomlik. Régebben kiszedegettem a magot a bogyókból, mostanában már egészben szárítom meg és üvegekben tárolom az éléskamrában.

Közvetlen felhasználás előtt húsdarálón felaprítom, esténként egy-egy kanállal teszek a csészébe belőle és hideg vizet öntök rá. Reggel leszűröm, mézzel ízesítem, s teaként isszuk. Igazi vitaminbomba.Szeretem a bogyókból készült csicskenyelekvárt , hecsedlit is, de az elkészítése, úgy érzem, meghaladja a képességeimet.

Az egyik recept szerint meg kell főzni az egész bogyókat és szűrőn többször átpasszírozgatni, hogy a rengeteg szőr kikerüljön belőle. A csipkebogyót amúgy már az ókorban is nagyra becsülték, a sorvadásos betegségek hatásos gyógyszereként használták, ami teljesen hihető, hiszen több C-vitamint tartalmaz, mint bármelyik vad vagy kerti gyümölcs és főzeléknövény. A citroménál például tízszer nagyobb a C-vitamin-tartalma. A vadrózsa piros áltermése ezen kívül is egész tárháza a gyógyanyagoknak, a B1-, B2-, K- és P-vitaminok mellett a piros színét adó karotin is emeli az értékét. A bogyó 0,5-1 százalékát teszi ki a C-vitamin, 10-20 százaléka cukor, 10 százaléka pektin, 3 százaléka alma- és citromsav, de bőségesen tartalmaz vasat (az összes gyümölcs és főzeléknövény közül mesze a legtöbbet) valamint magnéziumot, kalciumot és foszfort. A vadrózsának amúgy a virága is ehető, szirmait salátákba keverik, és ősi recept szerint 1:3 arányban mézzel összefőzve kellemes medicina a csecsemők fájdalmas szájpenésze ellen.

Nem gondoltam, hogy a hajdani nyápic tüskegyűjtemény ilyen rengeteg bogyóval örvendeztet majd meg. Egy óra múlva szinte untam a szedegetést, és nagylelkűen hagytam pár szemet télire a madárkáknak is.

Ma a feldolgozáson a sor, gyorsan megszárítom, persze gondolva arra, hogy a C-vitamin magas hőmérsékleten elbomlik. Régebben kiszedegettem a magot a bogyókból, mostanában már egészben szárítom meg és üvegekben tárolom az éléskamrában.

Közvetlen felhasználás előtt húsdarálón felaprítom, esténként egy-egy kanállal teszek a csészébe belőle és hideg vizet öntök rá. Reggel leszűröm, mézzel ízesítem, s teaként isszuk. Igazi vitaminbomba.Szeretem a bogyókból készült csicskenyelekvárt , hecsedlit is, de az elkészítése, úgy érzem, meghaladja a képességeimet.

Az egyik recept szerint meg kell főzni az egész bogyókat és szűrőn többször átpasszírozgatni, hogy a rengeteg szőr kikerüljön belőle. A csipkebogyót amúgy már az ókorban is nagyra becsülték, a sorvadásos betegségek hatásos gyógyszereként használták, ami teljesen hihető, hiszen több C-vitamint tartalmaz, mint bármelyik vad vagy kerti gyümölcs és főzeléknövény. A citroménál például tízszer nagyobb a C-vitamin-tartalma. A vadrózsa piros áltermése ezen kívül is egész tárháza a gyógyanyagoknak, a B1-, B2-, K- és P-vitaminok mellett a piros színét adó karotin is emeli az értékét. A bogyó 0,5-1 százalékát teszi ki a C-vitamin, 10-20 százaléka cukor, 10 százaléka pektin, 3 százaléka alma- és citromsav, de bőségesen tartalmaz vasat (az összes gyümölcs és főzeléknövény közül mesze a legtöbbet) valamint magnéziumot, kalciumot és foszfort. A vadrózsának amúgy a virága is ehető, szirmait salátákba keverik, és ősi recept szerint 1:3 arányban mézzel összefőzve kellemes medicina a csecsemők fájdalmas szájpenésze ellen.

Nem gondoltam, hogy a hajdani nyápic tüskegyűjtemény ilyen rengeteg bogyóval örvendeztet majd meg. Egy óra múlva szinte untam a szedegetést, és nagylelkűen hagytam pár szemet télire a madárkáknak is.

Ma a feldolgozáson a sor, gyorsan megszárítom, persze gondolva arra, hogy a C-vitamin magas hőmérsékleten elbomlik. Régebben kiszedegettem a magot a bogyókból, mostanában már egészben szárítom meg és üvegekben tárolom az éléskamrában.

Közvetlen felhasználás előtt húsdarálón felaprítom, esténként egy-egy kanállal teszek a csészébe belőle és hideg vizet öntök rá. Reggel leszűröm, mézzel ízesítem, s teaként isszuk. Igazi vitaminbomba.Szeretem a bogyókból készült csicskenyelekvárt , hecsedlit is, de az elkészítése, úgy érzem, meghaladja a képességeimet.

Az egyik recept szerint meg kell főzni az egész bogyókat és szűrőn többször átpasszírozgatni, hogy a rengeteg szőr kikerüljön belőle. A csipkebogyót amúgy már az ókorban is nagyra becsülték, a sorvadásos betegségek hatásos gyógyszereként használták, ami teljesen hihető, hiszen több C-vitamint tartalmaz, mint bármelyik vad vagy kerti gyümölcs és főzeléknövény. A citroménál például tízszer nagyobb a C-vitamin-tartalma. A vadrózsa piros áltermése ezen kívül is egész tárháza a gyógyanyagoknak, a B1-, B2-, K- és P-vitaminok mellett a piros színét adó karotin is emeli az értékét. A bogyó 0,5-1 százalékát teszi ki a C-vitamin, 10-20 százaléka cukor, 10 százaléka pektin, 3 százaléka alma- és citromsav, de bőségesen tartalmaz vasat (az összes gyümölcs és főzeléknövény közül mesze a legtöbbet) valamint magnéziumot, kalciumot és foszfort. A vadrózsának amúgy a virága is ehető, szirmait salátákba keverik, és ősi recept szerint 1:3 arányban mézzel összefőzve kellemes medicina a csecsemők fájdalmas szájpenésze ellen.

Nem gondoltam, hogy a hajdani nyápic tüskegyűjtemény ilyen rengeteg bogyóval örvendeztet majd meg. Egy óra múlva szinte untam a szedegetést, és nagylelkűen hagytam pár szemet télire a madárkáknak is.

Ma a feldolgozáson a sor, gyorsan megszárítom, persze gondolva arra, hogy a C-vitamin magas hőmérsékleten elbomlik. Régebben kiszedegettem a magot a bogyókból, mostanában már egészben szárítom meg és üvegekben tárolom az éléskamrában.

Közvetlen felhasználás előtt húsdarálón felaprítom, esténként egy-egy kanállal teszek a csészébe belőle és hideg vizet öntök rá. Reggel leszűröm, mézzel ízesítem, s teaként isszuk. Igazi vitaminbomba.Szeretem a bogyókból készült csicskenyelekvárt , hecsedlit is, de az elkészítése, úgy érzem, meghaladja a képességeimet.

Az egyik recept szerint meg kell főzni az egész bogyókat és szűrőn többször átpasszírozgatni, hogy a rengeteg szőr kikerüljön belőle. A csipkebogyót amúgy már az ókorban is nagyra becsülték, a sorvadásos betegségek hatásos gyógyszereként használták, ami teljesen hihető, hiszen több C-vitamint tartalmaz, mint bármelyik vad vagy kerti gyümölcs és főzeléknövény. A citroménál például tízszer nagyobb a C-vitamin-tartalma. A vadrózsa piros áltermése ezen kívül is egész tárháza a gyógyanyagoknak, a B1-, B2-, K- és P-vitaminok mellett a piros színét adó karotin is emeli az értékét. A bogyó 0,5-1 százalékát teszi ki a C-vitamin, 10-20 százaléka cukor, 10 százaléka pektin, 3 százaléka alma- és citromsav, de bőségesen tartalmaz vasat (az összes gyümölcs és főzeléknövény közül mesze a legtöbbet) valamint magnéziumot, kalciumot és foszfort. A vadrózsának amúgy a virága is ehető, szirmait salátákba keverik, és ősi recept szerint 1:3 arányban mézzel összefőzve kellemes medicina a csecsemők fájdalmas szájpenésze ellen.

Nem gondoltam, hogy a hajdani nyápic tüskegyűjtemény ilyen rengeteg bogyóval örvendeztet majd meg. Egy óra múlva szinte untam a szedegetést, és nagylelkűen hagytam pár szemet télire a madárkáknak is.

Ma a feldolgozáson a sor, gyorsan megszárítom, persze gondolva arra, hogy a C-vitamin magas hőmérsékleten elbomlik. Régebben kiszedegettem a magot a bogyókból, mostanában már egészben szárítom meg és üvegekben tárolom az éléskamrában.

Közvetlen felhasználás előtt húsdarálón felaprítom, esténként egy-egy kanállal teszek a csészébe belőle és hideg vizet öntök rá. Reggel leszűröm, mézzel ízesítem, s teaként isszuk. Igazi vitaminbomba.Szeretem a bogyókból készült csicskenyelekvárt , hecsedlit is, de az elkészítése, úgy érzem, meghaladja a képességeimet.

Az egyik recept szerint meg kell főzni az egész bogyókat és szűrőn többször átpasszírozgatni, hogy a rengeteg szőr kikerüljön belőle. A csipkebogyót amúgy már az ókorban is nagyra becsülték, a sorvadásos betegségek hatásos gyógyszereként használták, ami teljesen hihető, hiszen több C-vitamint tartalmaz, mint bármelyik vad vagy kerti gyümölcs és főzeléknövény. A citroménál például tízszer nagyobb a C-vitamin-tartalma. A vadrózsa piros áltermése ezen kívül is egész tárháza a gyógyanyagoknak, a B1-, B2-, K- és P-vitaminok mellett a piros színét adó karotin is emeli az értékét. A bogyó 0,5-1 százalékát teszi ki a C-vitamin, 10-20 százaléka cukor, 10 százaléka pektin, 3 százaléka alma- és citromsav, de bőségesen tartalmaz vasat (az összes gyümölcs és főzeléknövény közül mesze a legtöbbet) valamint magnéziumot, kalciumot és foszfort. A vadrózsának amúgy a virága is ehető, szirmait salátákba keverik, és ősi recept szerint 1:3 arányban mézzel összefőzve kellemes medicina a csecsemők fájdalmas szájpenésze ellen.

Ma a feldolgozáson a sor, gyorsan megszárítom, persze gondolva arra, hogy a C-vitamin magas hőmérsékleten elbomlik. Régebben kiszedegettem a magot a bogyókból, mostanában már egészben szárítom meg és üvegekben tárolom az éléskamrában.

Közvetlen felhasználás előtt húsdarálón felaprítom, esténként egy-egy kanállal teszek a csészébe belőle és hideg vizet öntök rá. Reggel leszűröm, mézzel ízesítem, s teaként isszuk. Igazi vitaminbomba.Szeretem a bogyókból készült csicskenyelekvárt , hecsedlit is, de az elkészítése, úgy érzem, meghaladja a képességeimet.

Az egyik recept szerint meg kell főzni az egész bogyókat és szűrőn többször átpasszírozgatni, hogy a rengeteg szőr kikerüljön belőle. A csipkebogyót amúgy már az ókorban is nagyra becsülték, a sorvadásos betegségek hatásos gyógyszereként használták, ami teljesen hihető, hiszen több C-vitamint tartalmaz, mint bármelyik vad vagy kerti gyümölcs és főzeléknövény. A citroménál például tízszer nagyobb a C-vitamin-tartalma. A vadrózsa piros áltermése ezen kívül is egész tárháza a gyógyanyagoknak, a B1-, B2-, K- és P-vitaminok mellett a piros színét adó karotin is emeli az értékét. A bogyó 0,5-1 százalékát teszi ki a C-vitamin, 10-20 százaléka cukor, 10 százaléka pektin, 3 százaléka alma- és citromsav, de bőségesen tartalmaz vasat (az összes gyümölcs és főzeléknövény közül mesze a legtöbbet) valamint magnéziumot, kalciumot és foszfort. A vadrózsának amúgy a virága is ehető, szirmait salátákba keverik, és ősi recept szerint 1:3 arányban mézzel összefőzve kellemes medicina a csecsemők fájdalmas szájpenésze ellen.

Ma a feldolgozáson a sor, gyorsan megszárítom, persze gondolva arra, hogy a C-vitamin magas hőmérsékleten elbomlik. Régebben kiszedegettem a magot a bogyókból, mostanában már egészben szárítom meg és üvegekben tárolom az éléskamrában.

Közvetlen felhasználás előtt húsdarálón felaprítom, esténként egy-egy kanállal teszek a csészébe belőle és hideg vizet öntök rá. Reggel leszűröm, mézzel ízesítem, s teaként isszuk. Igazi vitaminbomba.Szeretem a bogyókból készült csicskenyelekvárt , hecsedlit is, de az elkészítése, úgy érzem, meghaladja a képességeimet.

Az egyik recept szerint meg kell főzni az egész bogyókat és szűrőn többször átpasszírozgatni, hogy a rengeteg szőr kikerüljön belőle. A csipkebogyót amúgy már az ókorban is nagyra becsülték, a sorvadásos betegségek hatásos gyógyszereként használták, ami teljesen hihető, hiszen több C-vitamint tartalmaz, mint bármelyik vad vagy kerti gyümölcs és főzeléknövény. A citroménál például tízszer nagyobb a C-vitamin-tartalma. A vadrózsa piros áltermése ezen kívül is egész tárháza a gyógyanyagoknak, a B1-, B2-, K- és P-vitaminok mellett a piros színét adó karotin is emeli az értékét. A bogyó 0,5-1 százalékát teszi ki a C-vitamin, 10-20 százaléka cukor, 10 százaléka pektin, 3 százaléka alma- és citromsav, de bőségesen tartalmaz vasat (az összes gyümölcs és főzeléknövény közül mesze a legtöbbet) valamint magnéziumot, kalciumot és foszfort. A vadrózsának amúgy a virága is ehető, szirmait salátákba keverik, és ősi recept szerint 1:3 arányban mézzel összefőzve kellemes medicina a csecsemők fájdalmas szájpenésze ellen.

Ma a feldolgozáson a sor, gyorsan megszárítom, persze gondolva arra, hogy a C-vitamin magas hőmérsékleten elbomlik. Régebben kiszedegettem a magot a bogyókból, mostanában már egészben szárítom meg és üvegekben tárolom az éléskamrában.

Közvetlen felhasználás előtt húsdarálón felaprítom, esténként egy-egy kanállal teszek a csészébe belőle és hideg vizet öntök rá. Reggel leszűröm, mézzel ízesítem, s teaként isszuk. Igazi vitaminbomba.Szeretem a bogyókból készült csicskenyelekvárt , hecsedlit is, de az elkészítése, úgy érzem, meghaladja a képességeimet.

Az egyik recept szerint meg kell főzni az egész bogyókat és szűrőn többször átpasszírozgatni, hogy a rengeteg szőr kikerüljön belőle. A csipkebogyót amúgy már az ókorban is nagyra becsülték, a sorvadásos betegségek hatásos gyógyszereként használták, ami teljesen hihető, hiszen több C-vitamint tartalmaz, mint bármelyik vad vagy kerti gyümölcs és főzeléknövény. A citroménál például tízszer nagyobb a C-vitamin-tartalma. A vadrózsa piros áltermése ezen kívül is egész tárháza a gyógyanyagoknak, a B1-, B2-, K- és P-vitaminok mellett a piros színét adó karotin is emeli az értékét. A bogyó 0,5-1 százalékát teszi ki a C-vitamin, 10-20 százaléka cukor, 10 százaléka pektin, 3 százaléka alma- és citromsav, de bőségesen tartalmaz vasat (az összes gyümölcs és főzeléknövény közül mesze a legtöbbet) valamint magnéziumot, kalciumot és foszfort. A vadrózsának amúgy a virága is ehető, szirmait salátákba keverik, és ősi recept szerint 1:3 arányban mézzel összefőzve kellemes medicina a csecsemők fájdalmas szájpenésze ellen.

Ma a feldolgozáson a sor, gyorsan megszárítom, persze gondolva arra, hogy a C-vitamin magas hőmérsékleten elbomlik. Régebben kiszedegettem a magot a bogyókból, mostanában már egészben szárítom meg és üvegekben tárolom az éléskamrában.

Közvetlen felhasználás előtt húsdarálón felaprítom, esténként egy-egy kanállal teszek a csészébe belőle és hideg vizet öntök rá. Reggel leszűröm, mézzel ízesítem, s teaként isszuk. Igazi vitaminbomba.Szeretem a bogyókból készült csicskenyelekvárt , hecsedlit is, de az elkészítése, úgy érzem, meghaladja a képességeimet.

Az egyik recept szerint meg kell főzni az egész bogyókat és szűrőn többször átpasszírozgatni, hogy a rengeteg szőr kikerüljön belőle. A csipkebogyót amúgy már az ókorban is nagyra becsülték, a sorvadásos betegségek hatásos gyógyszereként használták, ami teljesen hihető, hiszen több C-vitamint tartalmaz, mint bármelyik vad vagy kerti gyümölcs és főzeléknövény. A citroménál például tízszer nagyobb a C-vitamin-tartalma. A vadrózsa piros áltermése ezen kívül is egész tárháza a gyógyanyagoknak, a B1-, B2-, K- és P-vitaminok mellett a piros színét adó karotin is emeli az értékét. A bogyó 0,5-1 százalékát teszi ki a C-vitamin, 10-20 százaléka cukor, 10 százaléka pektin, 3 százaléka alma- és citromsav, de bőségesen tartalmaz vasat (az összes gyümölcs és főzeléknövény közül mesze a legtöbbet) valamint magnéziumot, kalciumot és foszfort. A vadrózsának amúgy a virága is ehető, szirmait salátákba keverik, és ősi recept szerint 1:3 arányban mézzel összefőzve kellemes medicina a csecsemők fájdalmas szájpenésze ellen.

Közvetlen felhasználás előtt húsdarálón felaprítom, esténként egy-egy kanállal teszek a csészébe belőle és hideg vizet öntök rá. Reggel leszűröm, mézzel ízesítem, s teaként isszuk. Igazi vitaminbomba.Szeretem a bogyókból készült csicskenyelekvárt , hecsedlit is, de az elkészítése, úgy érzem, meghaladja a képességeimet.

Az egyik recept szerint meg kell főzni az egész bogyókat és szűrőn többször átpasszírozgatni, hogy a rengeteg szőr kikerüljön belőle. A csipkebogyót amúgy már az ókorban is nagyra becsülték, a sorvadásos betegségek hatásos gyógyszereként használták, ami teljesen hihető, hiszen több C-vitamint tartalmaz, mint bármelyik vad vagy kerti gyümölcs és főzeléknövény. A citroménál például tízszer nagyobb a C-vitamin-tartalma. A vadrózsa piros áltermése ezen kívül is egész tárháza a gyógyanyagoknak, a B1-, B2-, K- és P-vitaminok mellett a piros színét adó karotin is emeli az értékét. A bogyó 0,5-1 százalékát teszi ki a C-vitamin, 10-20 százaléka cukor, 10 százaléka pektin, 3 százaléka alma- és citromsav, de bőségesen tartalmaz vasat (az összes gyümölcs és főzeléknövény közül mesze a legtöbbet) valamint magnéziumot, kalciumot és foszfort. A vadrózsának amúgy a virága is ehető, szirmait salátákba keverik, és ősi recept szerint 1:3 arányban mézzel összefőzve kellemes medicina a csecsemők fájdalmas szájpenésze ellen.

Közvetlen felhasználás előtt húsdarálón felaprítom, esténként egy-egy kanállal teszek a csészébe belőle és hideg vizet öntök rá. Reggel leszűröm, mézzel ízesítem, s teaként isszuk. Igazi vitaminbomba.Szeretem a bogyókból készült csicskenyelekvárt , hecsedlit is, de az elkészítése, úgy érzem, meghaladja a képességeimet.

Az egyik recept szerint meg kell főzni az egész bogyókat és szűrőn többször átpasszírozgatni, hogy a rengeteg szőr kikerüljön belőle. A csipkebogyót amúgy már az ókorban is nagyra becsülték, a sorvadásos betegségek hatásos gyógyszereként használták, ami teljesen hihető, hiszen több C-vitamint tartalmaz, mint bármelyik vad vagy kerti gyümölcs és főzeléknövény. A citroménál például tízszer nagyobb a C-vitamin-tartalma. A vadrózsa piros áltermése ezen kívül is egész tárháza a gyógyanyagoknak, a B1-, B2-, K- és P-vitaminok mellett a piros színét adó karotin is emeli az értékét. A bogyó 0,5-1 százalékát teszi ki a C-vitamin, 10-20 százaléka cukor, 10 százaléka pektin, 3 százaléka alma- és citromsav, de bőségesen tartalmaz vasat (az összes gyümölcs és főzeléknövény közül mesze a legtöbbet) valamint magnéziumot, kalciumot és foszfort. A vadrózsának amúgy a virága is ehető, szirmait salátákba keverik, és ősi recept szerint 1:3 arányban mézzel összefőzve kellemes medicina a csecsemők fájdalmas szájpenésze ellen.

Közvetlen felhasználás előtt húsdarálón felaprítom, esténként egy-egy kanállal teszek a csészébe belőle és hideg vizet öntök rá. Reggel leszűröm, mézzel ízesítem, s teaként isszuk. Igazi vitaminbomba.Szeretem a bogyókból készült csicskenyelekvárt , hecsedlit is, de az elkészítése, úgy érzem, meghaladja a képességeimet.

Az egyik recept szerint meg kell főzni az egész bogyókat és szűrőn többször átpasszírozgatni, hogy a rengeteg szőr kikerüljön belőle. A csipkebogyót amúgy már az ókorban is nagyra becsülték, a sorvadásos betegségek hatásos gyógyszereként használták, ami teljesen hihető, hiszen több C-vitamint tartalmaz, mint bármelyik vad vagy kerti gyümölcs és főzeléknövény. A citroménál például tízszer nagyobb a C-vitamin-tartalma. A vadrózsa piros áltermése ezen kívül is egész tárháza a gyógyanyagoknak, a B1-, B2-, K- és P-vitaminok mellett a piros színét adó karotin is emeli az értékét. A bogyó 0,5-1 százalékát teszi ki a C-vitamin, 10-20 százaléka cukor, 10 százaléka pektin, 3 százaléka alma- és citromsav, de bőségesen tartalmaz vasat (az összes gyümölcs és főzeléknövény közül mesze a legtöbbet) valamint magnéziumot, kalciumot és foszfort. A vadrózsának amúgy a virága is ehető, szirmait salátákba keverik, és ősi recept szerint 1:3 arányban mézzel összefőzve kellemes medicina a csecsemők fájdalmas szájpenésze ellen.

Közvetlen felhasználás előtt húsdarálón felaprítom, esténként egy-egy kanállal teszek a csészébe belőle és hideg vizet öntök rá. Reggel leszűröm, mézzel ízesítem, s teaként isszuk. Igazi vitaminbomba.Szeretem a bogyókból készült csicskenyelekvárt , hecsedlit is, de az elkészítése, úgy érzem, meghaladja a képességeimet.

Az egyik recept szerint meg kell főzni az egész bogyókat és szűrőn többször átpasszírozgatni, hogy a rengeteg szőr kikerüljön belőle. A csipkebogyót amúgy már az ókorban is nagyra becsülték, a sorvadásos betegségek hatásos gyógyszereként használták, ami teljesen hihető, hiszen több C-vitamint tartalmaz, mint bármelyik vad vagy kerti gyümölcs és főzeléknövény. A citroménál például tízszer nagyobb a C-vitamin-tartalma. A vadrózsa piros áltermése ezen kívül is egész tárháza a gyógyanyagoknak, a B1-, B2-, K- és P-vitaminok mellett a piros színét adó karotin is emeli az értékét. A bogyó 0,5-1 százalékát teszi ki a C-vitamin, 10-20 százaléka cukor, 10 százaléka pektin, 3 százaléka alma- és citromsav, de bőségesen tartalmaz vasat (az összes gyümölcs és főzeléknövény közül mesze a legtöbbet) valamint magnéziumot, kalciumot és foszfort. A vadrózsának amúgy a virága is ehető, szirmait salátákba keverik, és ősi recept szerint 1:3 arányban mézzel összefőzve kellemes medicina a csecsemők fájdalmas szájpenésze ellen.

Közvetlen felhasználás előtt húsdarálón felaprítom, esténként egy-egy kanállal teszek a csészébe belőle és hideg vizet öntök rá. Reggel leszűröm, mézzel ízesítem, s teaként isszuk. Igazi vitaminbomba.Szeretem a bogyókból készült csicskenyelekvárt , hecsedlit is, de az elkészítése, úgy érzem, meghaladja a képességeimet.

Az egyik recept szerint meg kell főzni az egész bogyókat és szűrőn többször átpasszírozgatni, hogy a rengeteg szőr kikerüljön belőle. A csipkebogyót amúgy már az ókorban is nagyra becsülték, a sorvadásos betegségek hatásos gyógyszereként használták, ami teljesen hihető, hiszen több C-vitamint tartalmaz, mint bármelyik vad vagy kerti gyümölcs és főzeléknövény. A citroménál például tízszer nagyobb a C-vitamin-tartalma. A vadrózsa piros áltermése ezen kívül is egész tárháza a gyógyanyagoknak, a B1-, B2-, K- és P-vitaminok mellett a piros színét adó karotin is emeli az értékét. A bogyó 0,5-1 százalékát teszi ki a C-vitamin, 10-20 százaléka cukor, 10 százaléka pektin, 3 százaléka alma- és citromsav, de bőségesen tartalmaz vasat (az összes gyümölcs és főzeléknövény közül mesze a legtöbbet) valamint magnéziumot, kalciumot és foszfort. A vadrózsának amúgy a virága is ehető, szirmait salátákba keverik, és ősi recept szerint 1:3 arányban mézzel összefőzve kellemes medicina a csecsemők fájdalmas szájpenésze ellen.

Közvetlen felhasználás előtt húsdarálón felaprítom, esténként egy-egy kanállal teszek a csészébe belőle és hideg vizet öntök rá. Reggel leszűröm, mézzel ízesítem, s teaként isszuk. Igazi vitaminbomba.Szeretem a bogyókból készült csicskenyelekvárt , hecsedlit is, de az elkészítése, úgy érzem, meghaladja a képességeimet.

Az egyik recept szerint meg kell főzni az egész bogyókat és szűrőn többször átpasszírozgatni, hogy a rengeteg szőr kikerüljön belőle. A csipkebogyót amúgy már az ókorban is nagyra becsülték, a sorvadásos betegségek hatásos gyógyszereként használták, ami teljesen hihető, hiszen több C-vitamint tartalmaz, mint bármelyik vad vagy kerti gyümölcs és főzeléknövény. A citroménál például tízszer nagyobb a C-vitamin-tartalma. A vadrózsa piros áltermése ezen kívül is egész tárháza a gyógyanyagoknak, a B1-, B2-, K- és P-vitaminok mellett a piros színét adó karotin is emeli az értékét. A bogyó 0,5-1 százalékát teszi ki a C-vitamin, 10-20 százaléka cukor, 10 százaléka pektin, 3 százaléka alma- és citromsav, de bőségesen tartalmaz vasat (az összes gyümölcs és főzeléknövény közül mesze a legtöbbet) valamint magnéziumot, kalciumot és foszfort. A vadrózsának amúgy a virága is ehető, szirmait salátákba keverik, és ősi recept szerint 1:3 arányban mézzel összefőzve kellemes medicina a csecsemők fájdalmas szájpenésze ellen.

Közvetlen felhasználás előtt húsdarálón felaprítom, esténként egy-egy kanállal teszek a csészébe belőle és hideg vizet öntök rá. Reggel leszűröm, mézzel ízesítem, s teaként isszuk. Igazi vitaminbomba.Szeretem a bogyókból készült csicskenyelekvárt , hecsedlit is, de az elkészítése, úgy érzem, meghaladja a képességeimet.

Az egyik recept szerint meg kell főzni az egész bogyókat és szűrőn többször átpasszírozgatni, hogy a rengeteg szőr kikerüljön belőle. A csipkebogyót amúgy már az ókorban is nagyra becsülték, a sorvadásos betegségek hatásos gyógyszereként használták, ami teljesen hihető, hiszen több C-vitamint tartalmaz, mint bármelyik vad vagy kerti gyümölcs és főzeléknövény. A citroménál például tízszer nagyobb a C-vitamin-tartalma. A vadrózsa piros áltermése ezen kívül is egész tárháza a gyógyanyagoknak, a B1-, B2-, K- és P-vitaminok mellett a piros színét adó karotin is emeli az értékét. A bogyó 0,5-1 százalékát teszi ki a C-vitamin, 10-20 százaléka cukor, 10 százaléka pektin, 3 százaléka alma- és citromsav, de bőségesen tartalmaz vasat (az összes gyümölcs és főzeléknövény közül mesze a legtöbbet) valamint magnéziumot, kalciumot és foszfort. A vadrózsának amúgy a virága is ehető, szirmait salátákba keverik, és ősi recept szerint 1:3 arányban mézzel összefőzve kellemes medicina a csecsemők fájdalmas szájpenésze ellen.

Közvetlen felhasználás előtt húsdarálón felaprítom, esténként egy-egy kanállal teszek a csészébe belőle és hideg vizet öntök rá. Reggel leszűröm, mézzel ízesítem, s teaként isszuk. Igazi vitaminbomba.Szeretem a bogyókból készült csicskenyelekvárt , hecsedlit is, de az elkészítése, úgy érzem, meghaladja a képességeimet.

Az egyik recept szerint meg kell főzni az egész bogyókat és szűrőn többször átpasszírozgatni, hogy a rengeteg szőr kikerüljön belőle. A csipkebogyót amúgy már az ókorban is nagyra becsülték, a sorvadásos betegségek hatásos gyógyszereként használták, ami teljesen hihető, hiszen több C-vitamint tartalmaz, mint bármelyik vad vagy kerti gyümölcs és főzeléknövény. A citroménál például tízszer nagyobb a C-vitamin-tartalma. A vadrózsa piros áltermése ezen kívül is egész tárháza a gyógyanyagoknak, a B1-, B2-, K- és P-vitaminok mellett a piros színét adó karotin is emeli az értékét. A bogyó 0,5-1 százalékát teszi ki a C-vitamin, 10-20 százaléka cukor, 10 százaléka pektin, 3 százaléka alma- és citromsav, de bőségesen tartalmaz vasat (az összes gyümölcs és főzeléknövény közül mesze a legtöbbet) valamint magnéziumot, kalciumot és foszfort. A vadrózsának amúgy a virága is ehető, szirmait salátákba keverik, és ősi recept szerint 1:3 arányban mézzel összefőzve kellemes medicina a csecsemők fájdalmas szájpenésze ellen.

Az egyik recept szerint meg kell főzni az egész bogyókat és szűrőn többször átpasszírozgatni, hogy a rengeteg szőr kikerüljön belőle. A csipkebogyót amúgy már az ókorban is nagyra becsülték, a sorvadásos betegségek hatásos gyógyszereként használták, ami teljesen hihető, hiszen több C-vitamint tartalmaz, mint bármelyik vad vagy kerti gyümölcs és főzeléknövény. A citroménál például tízszer nagyobb a C-vitamin-tartalma. A vadrózsa piros áltermése ezen kívül is egész tárháza a gyógyanyagoknak, a B1-, B2-, K- és P-vitaminok mellett a piros színét adó karotin is emeli az értékét. A bogyó 0,5-1 százalékát teszi ki a C-vitamin, 10-20 százaléka cukor, 10 százaléka pektin, 3 százaléka alma- és citromsav, de bőségesen tartalmaz vasat (az összes gyümölcs és főzeléknövény közül mesze a legtöbbet) valamint magnéziumot, kalciumot és foszfort. A vadrózsának amúgy a virága is ehető, szirmait salátákba keverik, és ősi recept szerint 1:3 arányban mézzel összefőzve kellemes medicina a csecsemők fájdalmas szájpenésze ellen.

Az egyik recept szerint meg kell főzni az egész bogyókat és szűrőn többször átpasszírozgatni, hogy a rengeteg szőr kikerüljön belőle. A csipkebogyót amúgy már az ókorban is nagyra becsülték, a sorvadásos betegségek hatásos gyógyszereként használták, ami teljesen hihető, hiszen több C-vitamint tartalmaz, mint bármelyik vad vagy kerti gyümölcs és főzeléknövény. A citroménál például tízszer nagyobb a C-vitamin-tartalma. A vadrózsa piros áltermése ezen kívül is egész tárháza a gyógyanyagoknak, a B1-, B2-, K- és P-vitaminok mellett a piros színét adó karotin is emeli az értékét. A bogyó 0,5-1 százalékát teszi ki a C-vitamin, 10-20 százaléka cukor, 10 százaléka pektin, 3 százaléka alma- és citromsav, de bőségesen tartalmaz vasat (az összes gyümölcs és főzeléknövény közül mesze a legtöbbet) valamint magnéziumot, kalciumot és foszfort. A vadrózsának amúgy a virága is ehető, szirmait salátákba keverik, és ősi recept szerint 1:3 arányban mézzel összefőzve kellemes medicina a csecsemők fájdalmas szájpenésze ellen.

Az egyik recept szerint meg kell főzni az egész bogyókat és szűrőn többször átpasszírozgatni, hogy a rengeteg szőr kikerüljön belőle. A csipkebogyót amúgy már az ókorban is nagyra becsülték, a sorvadásos betegségek hatásos gyógyszereként használták, ami teljesen hihető, hiszen több C-vitamint tartalmaz, mint bármelyik vad vagy kerti gyümölcs és főzeléknövény. A citroménál például tízszer nagyobb a C-vitamin-tartalma. A vadrózsa piros áltermése ezen kívül is egész tárháza a gyógyanyagoknak, a B1-, B2-, K- és P-vitaminok mellett a piros színét adó karotin is emeli az értékét. A bogyó 0,5-1 százalékát teszi ki a C-vitamin, 10-20 százaléka cukor, 10 százaléka pektin, 3 százaléka alma- és citromsav, de bőségesen tartalmaz vasat (az összes gyümölcs és főzeléknövény közül mesze a legtöbbet) valamint magnéziumot, kalciumot és foszfort. A vadrózsának amúgy a virága is ehető, szirmait salátákba keverik, és ősi recept szerint 1:3 arányban mézzel összefőzve kellemes medicina a csecsemők fájdalmas szájpenésze ellen.

Az egyik recept szerint meg kell főzni az egész bogyókat és szűrőn többször átpasszírozgatni, hogy a rengeteg szőr kikerüljön belőle. A csipkebogyót amúgy már az ókorban is nagyra becsülték, a sorvadásos betegségek hatásos gyógyszereként használták, ami teljesen hihető, hiszen több C-vitamint tartalmaz, mint bármelyik vad vagy kerti gyümölcs és főzeléknövény. A citroménál például tízszer nagyobb a C-vitamin-tartalma. A vadrózsa piros áltermése ezen kívül is egész tárháza a gyógyanyagoknak, a B1-, B2-, K- és P-vitaminok mellett a piros színét adó karotin is emeli az értékét. A bogyó 0,5-1 százalékát teszi ki a C-vitamin, 10-20 százaléka cukor, 10 százaléka pektin, 3 százaléka alma- és citromsav, de bőségesen tartalmaz vasat (az összes gyümölcs és főzeléknövény közül mesze a legtöbbet) valamint magnéziumot, kalciumot és foszfort. A vadrózsának amúgy a virága is ehető, szirmait salátákba keverik, és ősi recept szerint 1:3 arányban mézzel összefőzve kellemes medicina a csecsemők fájdalmas szájpenésze ellen.

Az egyik recept szerint meg kell főzni az egész bogyókat és szűrőn többször átpasszírozgatni, hogy a rengeteg szőr kikerüljön belőle. A csipkebogyót amúgy már az ókorban is nagyra becsülték, a sorvadásos betegségek hatásos gyógyszereként használták, ami teljesen hihető, hiszen több C-vitamint tartalmaz, mint bármelyik vad vagy kerti gyümölcs és főzeléknövény. A citroménál például tízszer nagyobb a C-vitamin-tartalma. A vadrózsa piros áltermése ezen kívül is egész tárháza a gyógyanyagoknak, a B1-, B2-, K- és P-vitaminok mellett a piros színét adó karotin is emeli az értékét. A bogyó 0,5-1 százalékát teszi ki a C-vitamin, 10-20 százaléka cukor, 10 százaléka pektin, 3 százaléka alma- és citromsav, de bőségesen tartalmaz vasat (az összes gyümölcs és főzeléknövény közül mesze a legtöbbet) valamint magnéziumot, kalciumot és foszfort. A vadrózsának amúgy a virága is ehető, szirmait salátákba keverik, és ősi recept szerint 1:3 arányban mézzel összefőzve kellemes medicina a csecsemők fájdalmas szájpenésze ellen.

Az egyik recept szerint meg kell főzni az egész bogyókat és szűrőn többször átpasszírozgatni, hogy a rengeteg szőr kikerüljön belőle. A csipkebogyót amúgy már az ókorban is nagyra becsülték, a sorvadásos betegségek hatásos gyógyszereként használták, ami teljesen hihető, hiszen több C-vitamint tartalmaz, mint bármelyik vad vagy kerti gyümölcs és főzeléknövény. A citroménál például tízszer nagyobb a C-vitamin-tartalma. A vadrózsa piros áltermése ezen kívül is egész tárháza a gyógyanyagoknak, a B1-, B2-, K- és P-vitaminok mellett a piros színét adó karotin is emeli az értékét. A bogyó 0,5-1 százalékát teszi ki a C-vitamin, 10-20 százaléka cukor, 10 százaléka pektin, 3 százaléka alma- és citromsav, de bőségesen tartalmaz vasat (az összes gyümölcs és főzeléknövény közül mesze a legtöbbet) valamint magnéziumot, kalciumot és foszfort. A vadrózsának amúgy a virága is ehető, szirmait salátákba keverik, és ősi recept szerint 1:3 arányban mézzel összefőzve kellemes medicina a csecsemők fájdalmas szájpenésze ellen.

Az egyik recept szerint meg kell főzni az egész bogyókat és szűrőn többször átpasszírozgatni, hogy a rengeteg szőr kikerüljön belőle. A csipkebogyót amúgy már az ókorban is nagyra becsülték, a sorvadásos betegségek hatásos gyógyszereként használták, ami teljesen hihető, hiszen több C-vitamint tartalmaz, mint bármelyik vad vagy kerti gyümölcs és főzeléknövény. A citroménál például tízszer nagyobb a C-vitamin-tartalma. A vadrózsa piros áltermése ezen kívül is egész tárháza a gyógyanyagoknak, a B1-, B2-, K- és P-vitaminok mellett a piros színét adó karotin is emeli az értékét. A bogyó 0,5-1 százalékát teszi ki a C-vitamin, 10-20 százaléka cukor, 10 százaléka pektin, 3 százaléka alma- és citromsav, de bőségesen tartalmaz vasat (az összes gyümölcs és főzeléknövény közül mesze a legtöbbet) valamint magnéziumot, kalciumot és foszfort. A vadrózsának amúgy a virága is ehető, szirmait salátákba keverik, és ősi recept szerint 1:3 arányban mézzel összefőzve kellemes medicina a csecsemők fájdalmas szájpenésze ellen.

Az egyik recept szerint meg kell főzni az egész bogyókat és szűrőn többször átpasszírozgatni, hogy a rengeteg szőr kikerüljön belőle. A csipkebogyót amúgy már az ókorban is nagyra becsülték, a sorvadásos betegségek hatásos gyógyszereként használták, ami teljesen hihető, hiszen több C-vitamint tartalmaz, mint bármelyik vad vagy kerti gyümölcs és főzeléknövény. A citroménál például tízszer nagyobb a C-vitamin-tartalma. A vadrózsa piros áltermése ezen kívül is egész tárháza a gyógyanyagoknak, a B1-, B2-, K- és P-vitaminok mellett a piros színét adó karotin is emeli az értékét. A bogyó 0,5-1 százalékát teszi ki a C-vitamin, 10-20 százaléka cukor, 10 százaléka pektin, 3 százaléka alma- és citromsav, de bőségesen tartalmaz vasat (az összes gyümölcs és főzeléknövény közül mesze a legtöbbet) valamint magnéziumot, kalciumot és foszfort. A vadrózsának amúgy a virága is ehető, szirmait salátákba keverik, és ősi recept szerint 1:3 arányban mézzel összefőzve kellemes medicina a csecsemők fájdalmas szájpenésze ellen.

Az egyik recept szerint meg kell főzni az egész bogyókat és szűrőn többször átpasszírozgatni, hogy a rengeteg szőr kikerüljön belőle. A csipkebogyót amúgy már az ókorban is nagyra becsülték, a sorvadásos betegségek hatásos gyógyszereként használták, ami teljesen hihető, hiszen több C-vitamint tartalmaz, mint bármelyik vad vagy kerti gyümölcs és főzeléknövény. A citroménál például tízszer nagyobb a C-vitamin-tartalma. A vadrózsa piros áltermése ezen kívül is egész tárháza a gyógyanyagoknak, a B1-, B2-, K- és P-vitaminok mellett a piros színét adó karotin is emeli az értékét. A bogyó 0,5-1 százalékát teszi ki a C-vitamin, 10-20 százaléka cukor, 10 százaléka pektin, 3 százaléka alma- és citromsav, de bőségesen tartalmaz vasat (az összes gyümölcs és főzeléknövény közül mesze a legtöbbet) valamint magnéziumot, kalciumot és foszfort. A vadrózsának amúgy a virága is ehető, szirmait salátákba keverik, és ősi recept szerint 1:3 arányban mézzel összefőzve kellemes medicina a csecsemők fájdalmas szájpenésze ellen.

Az egyik recept szerint meg kell főzni az egész bogyókat és szűrőn többször átpasszírozgatni, hogy a rengeteg szőr kikerüljön belőle. A csipkebogyót amúgy már az ókorban is nagyra becsülték, a sorvadásos betegségek hatásos gyógyszereként használták, ami teljesen hihető, hiszen több C-vitamint tartalmaz, mint bármelyik vad vagy kerti gyümölcs és főzeléknövény. A citroménál például tízszer nagyobb a C-vitamin-tartalma. A vadrózsa piros áltermése ezen kívül is egész tárháza a gyógyanyagoknak, a B1-, B2-, K- és P-vitaminok mellett a piros színét adó karotin is emeli az értékét. A bogyó 0,5-1 százalékát teszi ki a C-vitamin, 10-20 százaléka cukor, 10 százaléka pektin, 3 százaléka alma- és citromsav, de bőségesen tartalmaz vasat (az összes gyümölcs és főzeléknövény közül mesze a legtöbbet) valamint magnéziumot, kalciumot és foszfort. A vadrózsának amúgy a virága is ehető, szirmait salátákba keverik, és ősi recept szerint 1:3 arányban mézzel összefőzve kellemes medicina a csecsemők fájdalmas szájpenésze ellen.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!