A broméliák élőhelyén még falakó is akad

E növények kialakulásuk során rendkívüli alkalmazkodást szoktak meg, ezért szobai kezelésük is ehhez kell, hogy igazodjon.

A broméliák a dél-amerikai szubtrópusi-trópusi klíma mellett találtak maguknak élőhelyet az őserdőkben. Vannak közöttük talajlakók, és epifitonok - azaz fán lakók. Valamennyi fajta szereti a meleget és a világosat, de a fán lakók párás környezetet is igényelnek. Ültetésükkor kerülni kell a meszet, öntözésük pedig lágy vízzel kell, hogy történjen. Gyökérzetük gyengén fejlett, ezért kisebb, nem mély edényekbe ültethetők. Van olyan növény, amit a földjén keresztül kell öntözni, de amelyek levélrózsát képeznek, azok természeti körülmények között is összegyűjtik a vizet ciszterna szerűen, ezért mindig álljon egy kis lágy, tiszta víz a levélrózsában. Azokat a fajokat, melyek lágy levelűek, nem szabad közvetlen napfénynek kitenni. A műtrágyázást sem kedveli egyik faj sem. Miután egy növény elvirágzik, újra nem nyílik, de mindig hoz néhány tősarjat, amiből virágzó növényt nevelhetünk. Leválasztjuk a sarjakat az anyanövényről, és megfelelő edényben és talajban nevelhetjük. Magról is lehet szaporítani a melegházi broméliákat, a magvakat 24-27 C fokon, fólia alatt, világos helyen, nedves közegben csíráztatva, tőzeg és moha 2:1 arányú keveréktalaján. A mérsékeltházi növényeknek 20 - 22 fok is elég. 5-10 nap múlva leshetjük már a csíranövény kibúvó zöld csúcsát. A növénykék fölül 3-4 leveles fázisában a fólia eltávolítható, 6 leveles korukban pedig már bromélia talajba tehetjük őket. A túlöntözés hiba.

Néha nem árt a cserépben a talajt lágy vízzel beáztatni. Ha lecsöpög a víz, visszatehetjük a kaspóba Fotó: A szerző

A broméliákat a XVI. században még csak királyi, később a főúri kertészetek is termesztették. Mivel az ananász nagyon drága volt így, nem nagyon terjedt el a gyümölcsöt termő fajta. A talajtakaró broméliák mint dísznövények annál inkább. A népes család több mint 500 fajt foglal magába, egzotikus alakjuk, mutatós virágzatuk miatt jól illeszkednek modern és klasszikus miliőbe egyaránt. Virágzási idejük egy-másfél hónapig is eltart. A 2-6 éves növény virágzik.

Guzmán bromélia

Pikkelyes

A lándzsarózsa az egyik legszebb bromélia. 60 cm-t is elérő, kemény tüskésszélű, márványozott levelei önmagukban is díszítő értékűek. Hosszú ideig virágzik, aztán elpusztul, de tősarjaiból türelemmel - 3-4 év - újra virágzó növényünk lehet. Csodálatosan szép, ahogy megjelennek a rózsaszín levélrózsává módosult levéllándzsák között a virágzatot alkotó kis kék vagy rózsaszín virágok. 18 fok alatti hőmérsékletet nem bír, novembertől márciusig csökkentsük a vízadagját, tavasztól őszig kéthetente tápoldatot igényel. Kétévente át kell ültetni, megfelelő földbe, az elszáradt virágzatot el kell távolítani.

Guzmánia

Lándzsarózsa

A guzmán-bromélia hosszú, fényes levelei tömött rozettát képeznek, ezek között nőnek az élénk színű, úgynevezett szívlevelek, melyekből kibújik a kevésbé feltűnő virág. Kedveli a párás klímát, ami legkönnyebben úgy biztosítható, ha nedves agyaggranulátumra helyezzük.

A bíborkék tillandzia egy szakállbromélia, élőhelye széles klímaterületeket ölel át, a trópusitól a hóhatárig. Sok fajtája közül legismertebb az, melynek rózsaszínes, tetőcserép szerűen egymásra boruló fellevelei alól lila, kék virágok bújnak elő, s a kalászvirágzat két-három naponta bontja ki egy-egy virágát. Zárt virágablakban érzi jól magát.