Céklamentő hadművelet levendulával

Az előkertben minden rózsatő mellett egy-egy  levendulabokor posztol,  valamennyi virágzás előtt áll, de  addig sincs gond, "dolgoznak" a levelek,  ontják a tetveket, molyokat riasztó illatot. Korábban, míg kisebbek voltak a levendulabokrok, a rózsakertben is  előfordult egy-két kóbor levéltetű csoportosulás, de saját kezűleg könnyedén kitettem a szűrűket - szétnyomkodva lesöpörtem az egész bagázst a hajtásokról. Megpróbáltam kinyomozni a levendula szelektív rovarűző hatásának az okát, de nem jártam eredménnyel,  így be kell érnünk annyival, hogy a levéltetvek  és nagyüzemi tartóik, a hangyák nem  kedvelik az illatos fűszer- és gyógynövényt, a pillangók, a méhek és egyéb fátyolszárnyú társaik viszont rajonganak érte.

Az idén különösen jól teleltek a levéltetvek, ráadásul az esős-meleg időjárás is kedvez a szaporodásuknak. A szingli sárga kúszórózsa zsenge hajtásairól már egy hete tetűkolóniákat távolítok el reggelente:  egy szórófejes flakonba öntött mosószappanos vízzel egyszerűen lemosom őket a növényről. A "babtetűnek" nevezett fekete fenevadakat a csomborral, alias borsikafűvel  sikerült a babból kiutálnom, a céklák közé befurakodott retyerutyájukkal viszont nem bírok.  Igaz, alig kikelt a bab, már palántáltam is a sorok közé a testőrséget, a céklákat ért támadásról viszont csak nemrég szereztem tudomást, így megkésett a védekezés.  Addig is, míg a csomborok rendezik a soraikat, az erősen fertőzött leveleket letépem, esetleg az egész növény eltávolítom  és megsemmisítem.  Olvastam,  hogy az erős illatú kapor is riasztja a tetveket, hát bizonyíthatom: a fekete haramiák rá se hederítnek.  A változatosság kedvéért egy sárgás-szürkés tetűfajzat is színre lépett, népes famíliájával a paszternákomra fenekedik,  és találtam közülük néhányat az uborkák között is. Remélem ők sem szeretik a szappanos vizet!

Cékla levendulával - a  fűszernövény mulcs  védelmet nyújt a hangyák, s levéltetvek ellen.  A fertőzött növényt el kell távolítani

Mindent összevetve a labodákat kultiválják a legjobban a levéltetvek,  de kedvelt legelőjük a gyomnak számító a dárdás laboda, a fehér libatop  és a lósóska is.  Bármilyen sziszifuszi munkának tűnik, a gizgazokat már csak emiatt is folyamatosan távolítsuk el a kertünkből, mert odavonzzák a repülő tetveket és ezekből hurcolnak át maguknak csordákat  a hangyák a kultúrnövényeinkre.

Hoppá!  A hangyákról se feledkezzünk ám meg! A tetvek elleni védekezés legelső lépése a hangyák kiűzése legyen a veteményesből.  Nem mondom azt, hogy tűzzel-vassal irtsuk őket,  mert ugye olyan szimpatikus, szorgalmas, dolgos jószágok és még a hasznuk is számottevő. De ne tűrjük meg a hangyabolyokat a kertben!  Persze nincs szükség vegyi fegyverekre, nehezen viselik el  a zaklatást, s nem szívesen telepednek meg ott, ahol kapálgatással rendszeresen  molesztálják őket.

A céklamentő hadművelettel kapcsolatban először arra gondoltam: ha a lakásból sütőporral sikerült kiüldözni a hangyákat, lehet, hogy a kertben is beválik.  Aztán eszembe jutott:  miért ne gyógyíthatnám a beteg répaleveleket levendulával? Ezt biztosan még a katicabogarak sem veszik zokon, mert szerencsére azért belőlük is masíroz a kertben egy kisebb hadseregre való. Egy  tűzrőlpattant katicaasszonyság aztán  egy szezonban 400 petét is lerak, azok általában egy hét alatt kikelnek, s lárvaként akár 1000 levéltetvet is bekebeleznek. Szóval lesz itt segítség...

A jövőre nézve elhatároztam, hogy az illatos fűszernövényeknek:  levendulának, majoránnának, kakukk-, és borsikafűnek a szárát, a levelét és a többi fel nem használt részét összegyűjtöm,  és alkalomadtán tetű elleni mulcsként használom majd. Ilyen célra egyébként a páfrány és a paradicsom levele is jó.