Együtt, kiságyban vagy másik szobában?

Már a várandósság alatt csinosítjuk az érkező kicsi rezidenciáját. A babaágykínálatra nem lehet panasz, az ár a csillagos égig érhet, de cserébe tényleg gyönyörű mindegyik. Ma már nem elég az ágynemű, a rácsok ridegségétől külön textil védi a csecsemőt, ami persze komplett meséket hordoz a képein. (A színeket védendő ezért majd kézzel érdemes mosni, de ez eleinte sokadrangú szempont.) A kiságy fölé játékot szerelünk, a falra csodálatosan díszes fabetűkből a nevét, édes plédeket, takarókat szerzünk be.

Katonás neveltetés . A zalaegerszegi egyéves Katona Ábel születésétől a saját ágyában alszik, de közel a szüleihez Fotó: Katona Tibor

Aztán...

Aztán az újszülött hetekig, hónapokig feléje se néz a birodalmának, akkor se, ha egy szobában van a szülei éjszakai nyugalmát biztosító ággyal. Mert sír. Ha pedig sír, akkor felvesszük, megetetjük, ringatjuk, nyugtatjuk. Ha végre elalszik, majd bolondok lennénk megmozdítani, hogy újrakezdje az éjszaka közepén a keserves sírást, mint egyetlen kommunikációs eszközét. Ezért azon kapjuk magunkat, hogy minden korábban szépen kireszelt elveinket feladva, magunk mellett altatjuk.

Különben is...

Különben is az együttalvás erősíti a szülő-gyerek kapcsolatot, elősegíti a kötődést, idézzük a megengedő nevelésről olvasott okosságokat. És ez is csak az egyik érv. Jön a többi: az együttalvás növeli a gyerekek önbecsülését, és ellenállóbbá teszi őket a stresszel és a feszültséggel szemben. A legédesebb arc látványára ébredünk. Nincs jobb összebújni a babáddal. Mire észbe kapnánk, a gyerekek felnőnek és kirepülnek, így jobb, ha kiélvezel minden ilyen pillanatot, amíg csak lehet. A gyerekeikkel együtt alvó párok roppant kreatívak, ha romantikára vágynak. Az együttalvás párti szülők nagy része tudja: nem kell ahhoz ágy, hogy egymáséi lehessenek. Az együttalvás így nem jelenti a szexuális élet végét sem. Nem kell továbbá felkelnünk a meleg ágyból, hogy megnézzük, miért sír! Nem kell a sötétben bolyongani, belerúgni a komód lábába, sőt nagyobb gyerekek esetén a legókockákra lépés veszélye is jelentősen csökken.

Annak ellenére, hogy a nyugati világban tekintélyes orvosok rendre figyelmeztetnek a veszélyeire, egyre több szülő tér át a legalább részleges együttalvásra. Már a régmúltnak mondható 90-es években az Egyesült Államokban megduplázódott az együttalvó szülők száma, elérhette az 50 százalékot is.

Mivel az idő valóban gyorsan telik, egészen biztos, hogy eljön az a korszak is, amikor a szép, mutatós és kényelmes kiságyak is használatba vétetnek.

Amikor vizsgálták a szoptató, együtt és különalvó anyákat, kiderült, ha az anyák közös ágyban voltak babáikkal, még a legmélyebb alvásszakaszból is 30%-kal gyakrabban ébredtek föl. A tény, hogy az ébredések fele átfed a baba ébredéseivel, mutatja, az anyuka érzékenyebben reagál a kisbabájára, ami külön szobában nem fordulhat elő.