Kerti laboda - az ízletes gyógynövény

Legnagyobb meglepetésemre, az idén megjelent néhány átmeneti változat is, zöld piros erezettel, piros zöld mintával, rózsaszínű vegyes tarkázattal. Nem valószínű, hogy ezek magját távoli mezőkről a szél fújta ide, inkább a helybeliek vegyes házasságáról lehet szó, jó lesz hát, ha kitalálok valamit, ha az eredeti fajokat is meg akarom őrizni. Erről jutott eszembe, ha már a szerelemben egyek, a lábasban is összejöhetnek. Sőt, egy ebéd keretében versenyeztethetjük is őket: melyik finomabb: a vörös vagy a hagyományos gyepszínfőzelék – amit egyébként nálunk mindenki spenótként fogyaszt. Ekkor ért a második elképedés. A vörös labodából ugyanis teljesen kioldódott a piros szín, a levelek, mintha eleve olyannak születtek volna, haragos zöld színűvé változtak. Kár. Milyen jó mutatott volna a bíbor püré fehér tejszíncsíkokkal. Az ízére viszont senkinek sem volt panasza, így mégis felvettük az étlapra.

A kerti laboda a középkorban még népszerű levélzöldség volt, később a spenót kiszorította a kiskertekből, pedig lényegesen egyszerűbb termeszteni. A vetésével csak egyszer kell bíbelődni, ha megtelepedett a kertben, s hagyjuk a magot érlelni, maga gondoskodik a szaporulatról. Ami azért is jó, mert így már kora tavasszal, minden más növényt megelőzve kidugja a buksiját a földből, s míg a spenót magja még a tasakban fészkelődik, a labodából már friss főzeléket tehetünk az asztalra. Ráadásul egy kis karbantartással késő őszig szedhető. Nyersen salátába keverhetjük, apróra vágott levelével különleges fűszervajat készíthetünk.

A kerti laboda könnyen termeszthető, minden változata fogyasztható (Fotó: A szerző)

Nevezik franciaspenótnak is, mert Franciahonban sohasem ment ki a divatból. Úgy tűnik, mifelénk is újra nő az ázsiója, főleg, hogy tudomány is bizonyítja, jóval egészségesebb zöldségféle a spenótnál, kevesebb benne az oxálsav, így az nem gátolja a kalcium és a vas felszívódását. Ez egyébként a növény ízén is érződik, a labodából készített püré kevésbé keserű, mint az eredeti. A két zöldség vitamintartalma hasonló, ám a laboda ásványi anyagokban sokkal dúsabb, főleg vasból, kalciumból, rézből és káliumból, magnéziumból, foszforból, mangánból gazdag a raktárkészlete.

Több országban gyógynövényként tarják számon, gyűjtik a magját, lisztté őrlik, a belőle préselt pirulát A-vitamin hiányban szenvedő betegeknek adják. A népgyógyászat a magas szaponin tartalmú levelekből tinktúrát készít, amivel légzőszervi és emésztőrendszeri betegségeket kúrálnak, a köszvénnyel küszködőknek pedig rendszeres labodafogyasztást javasolnak. Bőrpuhító kencékbe is belekeverik, a gyümölcséből pedig hashajtó és hánytató szert készítenek. A tudományos kísérletekkel azt is igazolták, hogy a laboda minden változata a spenóthoz hasonlóan daganatmegelőző hatással bír.