„Tövisalja”, a népszerű és legelső ehető tavaszi gomba

2017. május 16., 09:45 szerző: Fincza Zsuzsa fotós: Fincza Zsuzsa
komment
A jótett helyébe jót várj! - jutott eszembe a mondás, amikor a mihaszna, apró szemű, csupán a madarak kedvéért megtűrt ringlóbokrok körül bizalomgerjesztő kinézetű gombák emelték ki kalapos buksijukat a fűből.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Ismerősnek tűntek, tövisaljagomba, gondoltam első látásra, beazonosítottam őket három szakkönyvben, az interneten is a körmükre néztem, megmutogattam szomszédoknak, s kikértem a szakértők véleményét is.

Akadt aki egyből rávágta: „szilvafaalja”, mások Szent György gombaként ismerték, a közösségi oldalon kiderült, sokan kedvelik, a megjegyzésekben a népies „szivaalla” titulus is előkerült. Kicsit bosszantott, amikor a gombahatározóban azt olvastam, „ehető, de nem elsőrangú”, másutt úgy jellemzik: „nem tartozik a csemegegombák közé”.

Erdélyben tavaszgomba a neve, mondják májusi gombának, májusi pereszkének. Május végét követően még a jó gombaismerőnek sem ajánlatos összeszedni a „tövisaljának” látszó kalaposokat, mert arra már előmerészkedik a vele könnyen összetéveszthető mérgező rokonság is.

Tövisaljagomba, bizonyos fák, bokrok elhalt gyökérrészének korhadékbontója

Egyébként se hagyatkozzunk százszázalékosan a saját tudásunkra, ha fikarcnyi kétely felmerül, az a biztos, ha a zsákmányt megnézetjük szakértőkkel is. Gyökérkapcsolt gomba, vagyis nem terem mindenütt, általában a rózsafélék (szilvafák, kajszibarackfák, berkenye, körtefa, kökény-, és galagonyabokrok), esetleg a som-cserjék közelében, füves-bokros helyeken várható a felbukkanása.

Erdőszéleken, bokros legelőkön is számíthatunk rá, de a gyümölcsösben és a kertben is meglepheti a gazdát. Könnyen felismerhető, kalapja középen kissé csúcsos, széle lehet hullámos, kicsit kajla is, színe világos és változatos, fehéres-szürkés, zöldesszürke, sárgásbarna, mindig fényes, sugarasan rajzolt, szálas, felülete olykor cserepesen repedezett.

Remek leves készül belőle, íze illik a baromfihúshoz és a halhoz, különlegessé teszi a megszokott ételeket, a paprikás krumpliba is gyakran keverik. Tojással sütve kiváló, salátákba is keverhető. Jól szárítható - 200 évvel ezelőtt cérnára fűzve szárították.

Fincza Zsuzsa

2017. május 16., 09:45 szerző: Fincza Zsuzsa fotós: Fincza Zsuzsa

Hozzászólások

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...