Páka

2015.08.03. 16:56

A 120 esztendeje született Öveges József professzor lakóháza Pákán

Páka - Öveges József, „Öveges professzor” neve bizonyára nagyon sok ember számára ismerősen cseng. A lobogó sörényű, lelkesülten magyarázó alak hangja szenvedéllyel telt meg, még a legegyszerűbb kísérlet bemutatásakor is.

Molnár László/Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum

Öveges József 1895. november 10-én született Pákán, Öveges József helyi kántortanító és Mihálovics Ilona, a helybeli körorvos lányának elsőszülött gyermekeként. A háznak, amelyben ifj. Öveges József született, pontos helyét nem ismerjük. Ebben az évben szinte kivétel nélkül valamennyi újszülött, illetve szülei házszáma szerepel a kereszteltek anyakönyvében. A kevés kivétel közé tartozott Öveges József tanító fia. Így nem tudjuk, hogy az újszülött a templom déli szomszédságában álló nagyszülői házban, vagy az északi oldalon álló római katolikus iskola kántortanítói lakásában jött-e a világra. A két épületet egyébként talán ötven méter választja el egymástól. Ismert személyről lévén szó a keresztelést végző pap talán nem tartotta fontosnak bejegyezni. Azt, hogy a nagyapa házában született, csak a bizonytalan családi legendáriumból tudjuk. (Egyébként a professzor is hajlamos volt élete néhány részletét misztifikálni.)

Ezen a pákai házon (fenti nagy képünk) olvasható az Öveges József professzor itteni születéséről szóló emléktábla, de nem biztos, hogy itt látta meg a napvilágot. Fotó: archív

Ettől kezdve erős a család – elsősorban az ifjú Öveges József – kötődése Pákához.

Erről a professzor később így vallott: „Ha munkám közben valami szépre, pihentetőre akarok gondolni, akkor elszállok képzeletben Zala megye délnyugati tájára, Göcsejbe. Pedig láttam már a tengert, a svájci havasokat, az alpesi tavakat. De számomra legszebb a zalai táj.

Soha máshol nem vakációztam, mint az én drága szülőfalumban, Pákán. Csodálatos táj ez. Virágos rétek, szelíd gesztenyések, szőlős domboldalak, mesebeli erdős hegyhátak váltakoznak rajta."

Első tanítója, ahogy a korban a legtöbb egy tanerős iskolában, az édesapja volt, akinek a keze alatt tanult 1901–1906 közt Péren. Ezt követően a győri bencés gimnáziumba járt, ahol, mint rászoruló, és mint tanítógyerek, ingyenes ebédet kapott. Egy interjúban elmondta, hogy megélhetésüket holmijuk el-adogatásából fedezték.

1920. július 4-én szentelték áldozópappá Budapesten. 1940. szeptember 30-a, és 1948. július 30-a közt Budapesten a piarista gimnáziumban tanított. A Pesti Barnabás utca és a Március 15. tér sarkán állt a Piaristák Háza. Dunára néző szobájában élt és dolgozott a papság üldözéséig. A katedráról emelte fel a szavát a zsidótörvények ellen. Ismerőseinek „pápai menlevelet" szerzett. Nem egyszer élete kockáztatásával igyekezett az üldözötteken segíteni.

1946/47-től a József Nádor Műegyetem óraadója, majd a Műegyetem Gazdasági Szaktanárképző Intézet megbízott előadója, kinevezett tanára .

A háborút követően az Országos Köznevelési Tanács Tagjaként részt vett az iskolareform kidolgozásában és tanfelügyelőként is dolgozott egy évig. Erről a posztról való lemondását így indokolta: „Olyan iskolában -, mint szakfelügyelő – nem fogom a tanítás nívóját vizsgálni, ahol még tankönyve sincsen a gyerekeknek."

1947-től a Közgazdasági Egyetem óraadó intézeti tanára, majd a budapesti Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola tanszékvezető fizika tanára lett.

1948-ban az elsők közt kapott Kossuth díjat, Ott volt a magyar televíziózás indulásánál. Már a próbaadásokban részt vett. 1959-től egészen haláláig a Magyar Televízió 100 kérdés című műsorának főszerkesztője volt. A műsor 135 adást ért meg. 250-nél több előadást tartott a Magyar Rádióban. Több mint 30 éven át volt a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) elnökségi tagja.

Sikeres emberként sem feledkezett meg rajongásig szeretett édesanyjáról, aki a gyerekek alsóbb iskoláinak befejezése után, anyagi helyzetük romlása miatt visszaköltözött családjával Pákára, édesanyjához, aki 1927-ben hunyt el. A nagymama halála után négy évvel Öveges József itt építtette a ma álló lakóházat 1931-ben, az orvos nagyapa lakása helyén, magának egy szobát berendezve benne.

Az épület tervezője ismeretlen, de homlokzatában merőben eltér a kor falusi paraszti, illetve polgári lakóházainak stílusától, bár helyiségeinek belmagasságával követi a polgári lakások méreteit. Ablakméretei pedig az akkor szokásos villa- vagy műteremlakás építkezésekkel mutat rokonságot.

A ház állandó kiállításának enteriőrje. Fotó: archív

A szülőfalujához való ragaszkodása/kötődése abban is megnyilvánult, hogy megjelenő művei dedikált példányával rendszeresen megajándékozta a község tanácselnökét, akivel gyakran elbeszélgetett, és könyvekkel, pénzadományokkal bővítette a falu könyvtárának könyvállományát.

Szeretett szülőfaluja sem feledkezett el nevezetes fiáról. 2000. március 15-től nevét viseli az általános iskola –, ahol a lakóház felújításáig egy emlékkiállítás tisztelgett emléke előtt -, egy alapítvány –„Öveges a gyermekekért" -, és a település egyik utcája. 2009-ben posztumusz díszpolgári címet adományozott számára a község képviselő testülete, a polgármester javaslatára.

Lakóháza –, amelyben testvére lakott családjával, édesanyjuk halála után – az 1980-as években idegen kézbe került. Több tulajdonosváltás után egy osztrák állampolgáré lett, aki egészségi állapota romlásával egyre kevesebbszer jött Pákára. Így az épület környéke egyre elhanyagoltabbá vált.

Szerencsére a későbbi tulajdonosok sem az épület külső, sem belső architektúráján nem változtattak jelentős mértékben. A felújítás során a mai kornak és a kiállítóhely funkciónak megfelelően kerültek kialakításra a helyiségek, a belső tér megváltoztatása nélkül. Külső megjelenésében sem történt jelentős változás, egyedül az épület színe nem felel meg az eredetinek, amely almazöld volt eredetileg, mert a professzor kedvenc színe a zöld volt. A Kulturális Örökség Hivatal javaslata az volt, hogy az eredeti színezetet állítsák vissza, vagy annak ismerethiányában egy piszkosfehér színt kapjon, tekintettel műemléki környezetére.

Mivel ismert volt az eredeti szín, nem tudni, hogy a helyreállítás során miért az osztrák tulajdonos általi átfestés rózsaszín színezését kapta.

A professzor egykori lakószobájának bútorai is hiánytalanul megmaradtak. Igaz némelyik kalandos úton került vissza a faluba. Az eredeti berendezési tárgyak közül az átadás előtt még hiányzott a fiatal paptanárról készült festmény és egy álló óra. Ezek a hozzátartozók birtokában voltak, akik hajlandónak mutatkoztak -, ahogy korábban több tárgy esetében is -, hogy az épület megnyitása esetén e tárgyakat kiállítás céljából átadják, ezáltal a lakószoba teljes történeti hűséggel kerülhet bemutatásra. Ez meg is történt, és a ház kisebbik szobájában láthatók.

Természetesen ez a lakószoba csak „itthoni" pákai szobáját tudja bemutatni, és ez is volt a cél, mert mint tudjuk életének legjelentősebb részét Budapesten, a II. kerületben, a Varsányi udvar 2-ben élte le. Pákán csak szabadságait töltötte.

Az épület legnagyobb helyiségében – egykori szobájában – a professzor életét bemutató kiállítás nyílt.

Egy másik helyiségben – a korábbi konyhában – pedig lehetőséget teremtettek egykori kísérleteinek helyben történő bemutatására, illetve mód nyílik azok elvégzésére. Ezek olyan kísérletek, melyeket ő is szívesen végzett egyszerű anyagokkal: eldobott csokoládé (sztaniol) papír, üres konzervdoboz stb., csupa olyan tárgy és anyag felhasználásával, mellyel folyamatosan bizonyította, hogy a fizika milyen egyszerű tantárgy, és a tételek bizonyítása mennyire könnyen végrehajtható.

Ezzel itt is teljesülhetnek álmai, melyekben tudományos játékszobákról álmodott. Ezek az álmok megvalósulni látszottak, amikor a TIT Budapest, Bocskai úti stúdiójában kialakításra került egy szoba az ő elképzelései nyomán. Véglegesen halála után 17 évvel teljesültek be, amikor elkészült a Csodák Palotája.

A ház, mindazon túl, hogy egy nem mindennapi ember, egy lelkében végig gyermeknek megmaradt tudós emlékének őrzője, színes színfoltja is a községnek, amely talán egyszer építészeti kultúránk, épített környezetünk létesítményei közt méltó helyre kerül.

Megvásárolták, felújították

A Páka Értékeiért Egyesület alakuló közgyűlésén célul tűzte ki: mindent megtesz annak érdekében, hogy az épület kerüljön a község birtokába, és ott emlékhelyet alakítsanak ki a falu neves szülöttének. Az osztrák tulajdonossal folytatott tárgyalások sikerrel végződtek így a ház ma a község tulajdona. 2010-ben – sikeres pályázat és önrész révén – a lakóház teljes felújítása megtörtént.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!