Kebele, kacamajkó, ümög

2016. július 01., 18:38 szerző: Keszey Ágnes
komment
Sármellék - A Hungarikum napok programsorozata vette kezdetét a faluban, melyen részt vesznek a testvértelepülések képviselői is: az osztrák Nussdorf, az erdélyi Csernáton és a szerbiai Törökfalu delegációi. Így ők is megismerkedhetnek a helyi értékekkel, hiszen az iskolában a falu hajdani népviseletét bemutató kiállítás nyílt pénteken.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

A címben szereplő három fogalom: a szoknya belsejében lévő piros szegély, mely a ruha mozgása,  tánc közben vált láthatóvá, a rékli és az ing. Ezek meghatározóak voltak  a sármelléki népviseletben. A  helyi értékeket bemutató tárlat  megnyitóján Horváth Tibor polgármester elmondta: a helyi értéktárban szerepel a sármelléki népviselet és az ahhoz tartozó kiegészítők: az egyedi zsebkendők és kendők, a helyi népdalok és a sármelléki csárdás.

Fotó: Keszey Ágnes

A megnyitót Bereczky Szilárd énekkel, Dávid Noémi és Lázár Bálint tánccal színesítette, majd Gyanó Szilvia néprajzkutató tartott előadást a helyi értékekről, megemlítve a Kis-Balaton, az épített örökség köréből a szakrális helyeket: a templomot, a kápolnát, szobrokat és az útszéli kőkereszteket. Az öltözetekről szólva elmondta: a népviseletben is beszélhetünk divatról, melyet vagy külső hatások alakítottak, vagy egy-egy helyi asszony ötlete nyomán változtak, A férfiak inget és gatyát hordtak: a 19. századig főként vászonból készülteket, majd a század végén egyre elterjedtebbek lettek a „bokrosujjú", azaz a ráncba szedett hátú és ujjú viseletek, melyeket szívesen díszítettek varrássokkal és igen kedvelték a kék gombokat. A néprajzkutató a női viseletről is szólt. A nők széles csípőt és nagy fart kialakító, színes bőszoknyákat viseltek. A sok szoknya alatt egy ideig hosszú inget, majd az 1870-es évektől kezdve rövidet vettek fel, s a szoknyák is rövidültek. Szerették a bársonyszoknyát, de ha arra nem is jutott, bársonyréklit azért vettek maguknak a lányok, melyet féltve őriztek. A „zöldkék", vagy drapp, barna,  bordó, sűrűn lerakott szoknyákat csak ünnepen és  templomban viselték. Színes vállkendőkkel és köténnyel is ékesítették öltözetüket. A fejkendőt az 1920-as elején felváltotta a gyöngyöskonty. A sármelléki textíliákat pedig fehérhímzéssel díszítették.

A női és férfi öltözetek, valamint hímzéses textíliák a programsorozat végéig, vasárnapig láthatóak. A Hungarikum napok keretében felavatják a település focipályáját és szórakoztató programok is várják az érdeklőket.

Keszey Ágnes

2016. július 01., 18:38 szerző: Keszey Ágnes

Hozzászólások

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...