Svájcba, majd haza

Koronicz Kármennel, iskolánk egyik öregdiákjával találkozhattak az érdeklődő báthorysok. Kármen, aki 2005 és 2010 között a két tanítási nyelvű tagozaton tanult, most a SÉTA szakkör meghívására látogatott régi iskolájába. Elmesélte, mi minden történt vele a sikeres érettségi óta. A képes élménybeszámoló moderátorának szerepét a most érettségiző Horváth Dóra töltötte be.

- Azt hallottuk, hogy hosszú időt töltöttél Svájcban. Hogyan kerültél oda?

- Az egész egy nyári munkának indult. Aztán annyira megtetszett, hogy úgy döntöttem, tovább maradok, s nem kezdem meg mérnöki tanulmányaimat a pécsi egyetemen, ahova pedig a sikeres érettségi után felvettek.

- Hol dolgoztál, milyen tapasztalatokat szereztél?

- Étteremben és kocsmában is. Talán a legfontosabb, hogy megtanultam, mit jelent a tökéletes rend és higiénia. A legkisebb helyen is mindig minden a helyére kerül A svájciak nagyon megbecsülik az egyszerű munkavállalókat, a munkaadók különleges közös programokat szerveznek számukra, nem sajnálják a pénzt a legjobb szálláshelyekre, olyan éttermekre, ahova a legszebb estélyi ruháinkat kellett magunkkal vinni.

- Hogyan tudtad az itthon szerzett tudást hasznosítani?

- Én a két tanítási nyelvű érettségivel felsőfokú nyelvvizsga bizonyítványt is szereztem, a helyiek beszédéből a tájszólásuk miatt kezdetben mégis keveset értettem meg. Fél év elteltével a főnököm megdicsért, más külföldiekhez képest milyen hamar sikerült elsajátítanom a nyelvet. Sajnos, az érettségi bizonyítványom szakképzettséget nem tanúsított, s Svájcban ennek hiánya akadályozza a szakmai előmenetelt.

- Mi volt a legérdekesebb élményed?

- A svájciak elfogadóak az idegenekkel, segítik a beilleszkedést, ugyanakkor nagyon hazaszerető nép, büszkén ápolják a hagyományaikat, nem kényszeredetten, hanem önként, előre készülődve, örömmel vesznek részt a sok nemzeti ünnepen. Egyszer például már hajnali ötkor szerették volna, hogy szolgáljam ki őket, kezdődjön az ünnep Előfordult, hogy megkérdezték, hova valósi vagyok. Az érdeklődő hölgy erre elmesélte, járt már Magyarországon, és úgy érezte, mintha 50 évet ment volna vissza az időben. Persze hozzátette: jó értelemben

- Gyarapítottad a tudásod?

- Igen, és nem csak a nyelvtudásom! Jól kerestem, így megengedhettem magamnak, hogy ugyanabban az elit vendéglátó iskolában tanuljak, ahol a magyar miniszterelnök lánya is végzett. De rájöttem, a vendéglátás, a szállodaipar nem az én világom.

- Miért jöttél haza?

- Hiányzott a családom. Nagy volt a honvágy Akárki akármit mond, a vasárnapi ebédek a mamánál nem pótolhatók

- Most is tanulsz, a PTE zalaegerszegi Egészségtudományi Karán. Miért választottad a gyógytornász szakot?

- Svájcban elvégeztem egy egészségügyi tanfolyamot is, már akkor megtetszett ez a szakma. Olyan munkát akarok, amit szeretni tudok.

- Hogyan képzeled a jövődet? Nem hiányoznak a svájci életkörülmények?

- Természetesen van, ami hiányzik. A rendezettség, a sok bicikliút. Egyelőre itthon maradok, befejezem a főiskolát. Érdekel a szakma, így hosszú távon is vannak a gyógyító munkával kapcsolatos nagy terveim

Török Laura Luca

ZSZC Báthory István Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Zalaegerszeg