A mozogni vágyók a futball- és a tekecsapatba tömörülnek Bázakerettyén

Hederics Ferenc a nyolcvanas évek vége óta vezeti a Bázakerettye SE labdarúgó szakosztályát.

– Jelenleg a megyei bajnokság harmadosztályában játszunk amatőr szinten, ami azt jelenti, hogy játékosaink egy forint fizetést sem kapnak – vázolta a csapat működési alapelvét a szakosztályvezető. – Szerdai és pénteki napjukat is edzéssel töltik ingyen és bérmentve – nem beszélve a meccsekről. Ez úgy vélem, jelentős áldozat a részükről, mégis igazi örömjátékot csinálnak.

A szakember az utánpótlás kapcsán megjegyezte, ugyan nem dúskálnak jelentkezőkben, ám azon fiatalok, akik már a csapatban vannak, tehetségesek – ez annak köszönhető, hogy a helyi iskola testnevelés tanára és edzője, Kucsebár József nagy hangsúlyt fektet a futballra és annak oktatására.

A focipályán kívül a tekecsarnok Bázakerettye másik fontos sportobjektuma. 1968-69-ben a sportszerető, akkoriban még KISZ-szervezetbe tömörülő fiatalok építették társadalmi munkában. (1976-ban máris modernizálták, tavaly pedig kisebb rekonstrukciót hajtottak végre rajta.) 1970-ben született meg a teke szakosztály, melynek csapata a megyei bajnokság őszi fordulójában már indult is. Aztán következett az NB III, majd az NB II, melynek nyugati, illetve  dél-nyugati csoportjában folyamatosan az 5–9. helyek valamelyikét foglalták el, de voltak már másodikak is. A 2005-2006-os bajnokság végén csak egy hajszállal maradtak le a dobogó legfelső fokáról.

– Szakosztályunk játékosállománya az elmúlt években folyamatosan bővült, jelenleg tizennyolcan vagyunk – tudtuk meg Fülöp Csabától, a csapat szervezőjétől, edzőjétől,  vagyis mindenesétől. – Igazolt játékosaink közt jó pár ifjúsági és serdülőkorú játszik, tehát az utánpótlás nagyjából biztosított. Sajnos, a fiatalokat mind nehezebb bevonni, a teke ugyanis időigényes sport... Fülöp Csaba hozzátette végül: legnagyobb büszkeségük, hogy saját nevelésű játékosokkal jutottak el mostani szintjükre.

A továbbiakban pedig – csakúgy, mint eddig – a tisztes helytállás a legfőbb céljuk.


AKINEK ELISMERIK A MUNKÁJÁT
Hederics Ferenc a sportélet doyenje. Nem tősgyökeres, felesége révén került Bázakerettyére még 1976-ban. „Olajos” múlttal sem rendelkezik, mégis, erőfeszítéseit szűkebb és tágabb pátriájában egyaránt elismerik. Az önkormányzattól például tavaly Bázakerettye Községért Díjat kapott az évek folyamán végzett társadalmi munkájáért, a Zala Megyei Labdarúgó Szövetségtől pedig Zala Megye Labdarúgásáért díjat vehetett át. Érthető módon büszke az elismerésekre és „fiaira” a csapatból, akiket még nem rontott el a profi futball üzleties szelleme.

 
Kapcsolódó cikkeink Bázakerettyéről, kattintson az alábbi címekre:

Bázakerettye: mintha csak kis Svájc lenne (képgalériával)

Falu siratja színházát: lebontották, hogy szálloda épüljön a helyén, de nem épült

A kommunista párt rányomta bélyegét Bázakerettye hitéletére

A túlélők bátorsága

Nem ijednek meg, ha egy tolvajt kell üldözniük

Akár retrókocsma is lehetne belőle (fotókkal)

Ha nem olajos, akkor zöld

A falu mestere...

Éjféli koccintás délután négykor