„Európa-bajnokság? Tovább szeretnénk jutni a csoportból!” - Interjú a magyar labdarúgó-válogatott rehabilitációs edzőjével

A kapuvári származású, egykori szombathelyi egyetemista a Berzsenyi Dániel Főiskolán szerzett testnevelés szakos diplomát, majd a TF-en gyógytestnevelés szakirányon másoddiplomázott. Dolgozott már, mint erőnléti edző több első és másodosztályú magyar futballklubnál is. Szülővárosában alapított egy saját utánpótlás csapatot, a Nebuló Futball SE-t. Még Pintér Attila regnálása alatt nevezték ki a magyar labdarúgó-válogatott szakmai stábjába, amelynek azóta is oszlopos tagja. Sőt, közben a Győri Audi ETO KC-nél is fontos feladatot kapott. Találkozásunkkor többek között a Győrben betöltött szerepéről és a magyar futballválogatott EB esélyeiről kérdeztük.

- A válogatottba behívott játékosok jobb esetben megfelelő edzettségi állapotban érkeznek az összetartásokra. Mi a konkrét feladata Önnek, mint a válogatott rehabilitációs edzőjének?

- Tudni kell, hogy eltérő futballkultúrákból érkeznek hozzánk a játékosok, és a mérkőzéseket is más-más időpontban játsszák. Van, aki pénteken, van, aki szombaton, s van, aki vasárnap. Mi általában vasárnap délben találkozunk, és egy közös ebéddel nyitjuk meg a felkészülést. Tehát a feladatom, feladatunk az, hogy felmérjük, milyen állapotba érkeztek a kerettagok a válogatotthoz. Ehhez vannak objektív eszközeink. Ide tartozik a laktátmérő, a vérnyomásmérő és a fizioterapeuták munkája, és több diagnosztikai eszköz is ezt a célt szolgálja. Másodsorban pedig nekem a bemelegítés, levezetés és nyújtás protokoll, valamint egyéni edzéstervek írása a feladatom.

Holanek Zoltán (jobbról a második) a bukaresti román-magyar mérkőzésen Fotó: Egyetemi Sportiroda

- Kézilabdában is dolgozik, mennyire sportágcentrikus az erőnléti edző munkája?

- Győrben egy speciális feladatot kaptam. A csapaton belül öt keresztszalag szakadás volt, ami rengeteg, és ez nem is lehetett véletlen. Erre kellett összeállítanom egy olyan programot, amely ezen a problémán segíteni tud. Az egyik ötlet az volt, hogy a hajlító izmokat speciális edzéseknek vetjük alá, illetőleg a mozgásvizsgálat, ahol játékosoknál kiszűrünk egyes hiányosságokat, és arra találunk megoldókulcsot. Valamint meg kellett azt vizsgálnom, hogy miért keletkezett ez a sok sérülés. Talaj vagy esetleg túledzettség? A talaj a kézilabdában is fontos tényező.

- A mai keretnél már talán nem olyan jelentős, de az utóbbi években a magyar labdarúgó-válogatottba behívót kapó, főleg légiós játékosok egyik fő problémája volt, hogy nem játszanak a klubcsapataikban. Ez mennyire jelent, jelentett komoly problémát?

- Ezt úgy kell elképzelni, hogy egy normális futballkultúrában úgy állítanak össze egy heti ciklust, hogy megnézik, mi történt a mérkőzésen. Az ott történt erőkifejtést megszorozzák kettővel. Tehát, ha meccsen a játékos 10 km-et futott, akkor 20 km-es teljesítményt kell elosztani 5 napra. Így aki nem játszik, az lényegesen kisebb terhelést kap. Ez egy nagyon komoly gond! Akármilyen jó edzést csinálsz, az nem tudja helyettesíteni a mérkőzést. Ott van egy stressz faktor, a felfokozott lelkiállapot, ezt nem lehet edzésen előidézni. Például lehet gyakorolni a tizenegyesrúgásokat, de arra, hogy egy 50-60 ezer szurkolóval teli stadionban is be tudja lőni a játékos, nem lehet edzésen felkészíteni.

Holanek Zoltán az egyetemistákat is alaposan megmozgatta Fotó: Facebook

- Kivételnek számít Kleinheisler László esete, aki a harmadosztályban edzett, tétmérkőzést pedig sokáig nem is játszott, mégis góljával és remek játékával a pótselejtező hősévé vált?

- Igen, ez egyértelműen Laci zseniális képességeit, és a kapitány úr nagyszerű döntését igazolja.

- Pintér Attila mellé került, mint stábtag, mennyire volt az kézenfekvő, hogy az ő menesztése után maradhat Dárdainál és Storcknál is a válogatott alkalmazásában?

- A főtitkár úr megkérdezte a játékosokat, nekem nem is kellett velük beszélnem erről. Ők kiálltak mellettem, alkalmasnak találtak erre a posztra. Így maradtam.”

S- allói István fogalmazott egyik nyilatkoztában úgy Bernd Storckról, hogy „My way” típusú edző. Önnek mi a véleménye erről?

- Egyetértek Sallói Istvánnal. Egyértelműen pozitív, hogy ha ő feltesz egy kérdést, akkor arra két választ lehet adni, igent vagy nemet! Egy magyar embernek alapesetben sok válasza van. Például a talán, lehet, térjünk rá vissza később, stb Nála ilyen nincs! Ez hiányzott már a magyar sportból.

- Mire lehet képes a csapat a franciaországi Európa-bajnokságon?

- Tovább szeretnénk jutni a csoportból! Az már nekünk ajándék lenne, de hiszek benne, hogy meg tudjuk csinálni.

- A válogatott sikerei mellett sajnos látni kell azt is, hogy klubcsapataink évek óta nem értek el komolyabb sikert nemzetközi porondon. Mi az, amiben a legtöbbet kell fejlődnie a magyar labdarúgásnak?

- Egyértelműen abban, hogy rendszerben kell dolgozni! Kőkemény bemenet és kimenet, amit következetesen minden klubnak be kell tartani. Ez hiányzik a magyar labdarúgásból. Határozzon meg a szakma közösen egy irányvonalat, egy képzési rendszert. Szabjuk meg, hogy mit kell tudni, és azt mérjük le kétévente. Ehhez pedig adjunk a csapatoknak instrukciókat, oktatóanyagokat, bármilyen nemű segítséget! Ez lenne a helyes út.