Melbourne-i olimpia - a politika árnyékában

A magyar forradalom és a szuezi válság árnyékában került sor a melbourne-i játékokra 1956-ban.

Az olimpián a 3000 méteres akadályfutás selejtezőiben az első futam igen érdekesen alakult. Rozsnyói Sándor és a vele azonos időt elérő angol Disley között csak a célfotó döntött a magyar futó javára, de a harmadik, norvég Larsen is csak 0,2 másodperccel maradt el mögöttük. Meglepetése volt ennek a futamnak, hogy Helsinki olimpiai bajnoka, az amerikai Ashenfelter csak a hatodik helyen ért célba és így lemaradt a fináléról.

Jakabfy Sándor

Az olimpia hetedik napján, november 29-én nagy várakozás előzte meg a világcsúcstartó Rozsnyói Sándor szereplését. A nagy kérdés az volt, megszerzi-e Magyarország első aranyérmét Melbourne-ben. Két kör után, 800 m-nél Larsen vezetett 10-15 méterrel. Rozsnyói a második helyen haladt, nyomában a szovjet Rzsiscsinnel.

Csöngetéskor Rozsnyói futott az élen, megelőzve a brit Brashert, de az angol egyre jobban előretört, majd komoly előnyre tett szert. Végül Brasher lett az olimpiai bajnok a magyar futó előtt. A hangosbemondó azonban mindenki meglepetésére Rozsnyóit mondta ki győztesnek, az angol fiút pedig kizárták. Az indok, hogy az utolsó körben a brit meglökte ellenfeleit. Az angolok természetesen óvtak. A magyar és norvég atléta is jelezte, a végső eredményt az angol versenyzése nem befolyásolta.

Három órával a célba érkezés után hirdették ki a végeredményt, s adták át az érmeket, Rozsnyói Sándornak az ezüstérmet.

Jakabfy Sándor a 200 méteres síkfutás előfutamában az 5. helyet szerezte meg, így nem jutott tovább. A 4x100 m előfutamában az előző olimpia bronzérmes váltójából hárman most is a csapat tagjai maradtak. Varasdi Géza, Csányi György és Goldoványi Béla mellé csatlakozott Jakabfy Sándor.

Rozsnyói Sándor verseny közben, a Népstadionban. Jakabfy Sándor és Rozsnyói Sándor nemcsak a Zrínyi-gimnáziumban voltak csapattársak, de a Budapesti Haladásban is   Fotó: archív

A negyedik futamban a lengyelek mögött a 2. helyen értek a célba és bejutottak az elődöntőbe, ahol az ötödik helyen végeztek és így nem kerültek a döntőbe.

Amikor a játékok 1956. december 8-án véget értek, a 111 sportolóból álló magyar küldöttség tagjai életük legnehezebb kérdése előtt álltak: hazamenni vagy új életet kezdeni odakinn . Negyvennyolc sportolónk az utóbbi mellett döntött, köztük Rozsnyói Sándor is, aki Ausztráliában hunyt el 2014-ben.

Jakabfy Sándor viszont a hazatérés mellett döntött. Ő 1957-ben országos bajnok lett 100 méteren, majd részt vett az 1958-as stockholmi Európa-bajnokságon. 1975-ben hazatért a zalai megyeszékhelyre és a Zrínyi-gimnázium népszerű tanáraként több száz fiatallal szerettette meg az atlétikát. Életét a tanítás, a sport és a tanítványok szeretette határozta meg, Jakabfy Sándor Zalaegerszegen hunyt el 2010-ben.

Kis János