Teljesültek a gyermekkori álmok: Borsfai Dávid navigátorként teljesít szolgálatot

2017. augusztus 13., 09:20 szerző: Benedek Bálint
komment
RALI Már gyermekkorában megcsapta a benzingőz. Kezdetben csak a televízióban nézte a raliközvetítéseket, később a pálya széléről biztatta kedvenceit. A galamboki Borsfai Dávid jelenleg a rali másodosztályban navigátorként teljesít szolgálatot.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

- Iskolásként csak a tévében figyeltem a legjobbakat, a sokszoros magyar bajnok ifjabb Tóth János a kedvenceim közé tartozott - mesélte a 25 éves Borsfai Dávid. - Előbb édesapámmal, később már egyedül követtem a versenyzőket, hogy a pálya széléről szurkolhassak nekik. Nem okozott gondot, hogy szülőfalum kétszáz kilométeres körzetében nem rendeztek viadalokat, hajlandó voltam elzarándokolni bármilyen messze, hiszen imádtam a kanyarban csúszó kocsikat, a gumifüstölést és a keleti verdák látványa is lenyűgözött. Ekkor már az úgynevezett „komálós” csapathoz tartoztam. Ezek a szurkolók egy olyan csoportját jelentik, akik időt és energiát nem kímélve minden viadalra elkísérik a kedvenceiket. Ha az adott gárda nyitott s barátkozó, akkor a közös megbeszélésekbe és az autó felkészítésébe is betekinthet a látogató.

A 25 éves galamboki Borsfai Dávid büszke a csapata teljesítményére

A zalai fiatal az amatőr raliversenyzők kedvenc pályáján, a zalai megyehatárhoz közeli Somogybükkösd, Porrogszentpál, Porrog és Porrogszentkirály érintésével zajló Hétszer görbe futamon ült először a navigátori ülésbe. Méghozzá öt éve, a kanizsai Angler Máté oldalán, egy Trabanttal esett át a tűzkeresztségen.

- Imádtuk a pálya minden kanyarját, az aszfaltot, a port és a száguldást, már akkor éreztem, örökre megfertőződtem a sportággal - jelentette ki Dávid, aki a nagykanizsai Cserháti szakképző iskolában letett érettségit követően Győrben gépészmérnökként tanul, mellette pedig az ottani autógyárban vállalt munkát. A járgányok iránt érzett olthatatlan rajongása tehát nemcsak a hobbijában, hanem az élet minden területén kicsúcsosodott.

És bár az ideje nagy részét az iskolában töltötte, rendszerint jutott ideje arra is, hogy hétvégenként a környék versenyeibe betekintést nyerjen.

Borsfai Dávid (balról) és Balics Ákos a Hondával futamot is nyert. Jövőre még többet remélnének Fotó: Korda Racing

- Az egyik, szintén a raliért rajongó győri barátom felvetette, hogy egy alaposan átalakított, megerősített Suzuki Swifttel nevezzünk be a rali sprint sorozatba - mondta a fiatal férfi. - Az első viadalunkon a második helyen értünk célba, a sikerélménytől pedig lendületet kaptunk és egy évvel később az amatőr ralikupában találtuk magunkat. A 18 versenyből álló sorozatban az 1000-1400 köbcentiméteres kategóriában nemcsak az autó viselkedéséről, hanem a képességeinkről, reakcióidőnkről is képet kaptunk. Túlzás nélkül állíthatom, minden kanyart, féktávot és ugratót élveztünk, ennek pedig kézzelfogható eredménye lett, hiszen az év végén a csoportunkban nyertünk, amely helyezés az abszolút sorrendben a nyolcadik helyezést jelentette.

A dél-zalai fiatal és társa ezek után még motiváltabb lett, s mivel tudták, hogy az országban a Korda Racing szinte minden szakágban képviselteti magát, felkeresték ezt az alakulatot. Innentől kezdve felgyorsultak az események, Korda Erika csapatfőnök ugyanis felajánlott nekik egy Suzuki Ignist, amellyel a rali másodosztályban indulhattak.

- A budaörsi pilótatársammal szerettünk volna nagyobbat lépni, s átültünk egy Citroen C2 R2, 190 lóerős, ízig-vérig raliautóba - mesélte tovább a kalandokat Dávid. - A 2015-ös évben az abszolút elsőségért kellett volna hajtanunk, ám az eredmények elmaradtak. Az autó sem teljesített jól, de a sofőr sem. Két futamot követően az addigi pilótával - fegyelmezetlenség miatt - szakított a csapat. Ekkor a mosonmagyaróvári Balics Ákos került mellém, akivel a bajnokság vége előtt két versennyel visszaültünk az Ignisbe, de csodát már nem tehettünk.

Tavaly aztán egy újabb „kirándulást” tettek, s veterán autó kategóriában neveztek egy 1978-as Volkswagen Scirocco volánja mögött. Ami egyértelműen hiba volt. Szinte minden versenyen gondok akadtak az autóval, a technikai problémák felemésztették a stáb energiáit. És nemcsak az övükét, hanem Borsfai Dávidét is, aki úgy érezte, pihenésre van szüksége, ezért az idei év elejére kényszerszabadságra ment.

- Pedig a csapat egy 160 lóerős Honda Civic típusú versenygépre váltott, ami (ez az első néhány verseny eredményéből kiderült) jó választás volt - vélekedett a férfi. - Bár pihentem, de nem tudtam elszakadni a csapattól, elkísértem őket, újra egy kicsit „komálósnak” éreztem magam. Aztán néhány hétvége után rájöttem, nekem Ákos mellett van a helyem, hiszen egész életemben arról álmodoztam, hogy a ralival érek el sikereket. Igényes vagyok a munkámra, ahogy ő is, így szenzációs duót alkotunk. A másodosztályú pontvadászatban az 1600 köbcentiméteres kategóriában sokáig a második helyen álltunk, de legutóbb a Baranya Kupán elromlott a motor, s visszacsúsztunk a harmadikra. Matematikai esély azonban még van az ezüstérem megszerzésére, ám ehhez a szeptember első hétvégéjén megrendezendő Budapest ralin tövig nyomni kell a gázt.

A kettős jövőre a már kipróbált Hondával vág neki az évnek, és egyértelműen a bajnoki címre hajtanak. Onnan pedig meg sem akarnak állni az első osztályig.

 

 

Benedek Bálint

2017. augusztus 13., 09:20 szerző: Benedek Bálint

Hozzászólások

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...