Zalai sporthistória: Elhunyt a korszak meghatározó kézilabdázója

2017. február 15., 05:55 szerző: Kis János
komment
Nagykanizsa - Szomorú aktualitás irányítja rá a figyelmet a kézilabdasport egyik helyi aranykorára: januárban elhunyt a korszak meghatározó játékosa, Szöllősi József.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Nagykanizsán dr. Petrányi István, az akkori Agronómiai Főiskola igazgatója, olyan kiváló szakemberek közreműködésével, mint Russay Olivér, Uzsoki László és Fekete Zoltán teremtette meg a minőségi kézilabda alapjait. A főiskolai sportra épített Nagykanizsai Gazdász SE férfi csapata 1969-ben, a női pedig 1971-ben kapcsolódott be a megyei bajnokságba, és ez a tény meghatározó fontossággal bírt a város kézilabdasportjában. Az ország különböző részeiről érkező fiatalok szívvel, lélekkel küzdöttek a pályán és szép lassan már zalainak, még pontosabban nagykanizsainak vallották magunkat.

Pár év alatt jött is a siker, hiszen 1973 áprilisában szerepelt először a férfi és a női csapat is az NB II Nyugati-csoportjában. A következő évben, 1974-ben, a Gazdász lányok az NB II bajnokaként Zala megye első NB I/B-s női csapata lettek. A férfiak is kiválóan szerepeltek, és 1975-ben nyerték meg az NB II-t, és az első kanizsai férfi csapatként jutottak fel az NB I/B-be.

A Gazdász kézilabdasport dicső korszaka 1976 végén lezárult. A főiskolai kar megszűnt, a nagykanizsai kézilabda újabb sikeres fejezete már a Nagykanizsai Olajbányász SE-ben íródott.

Az N. Olajbányász 1981-es NB II-es bajnokcsapata. Állnak (balról): Uzsoki László edző, Marczinka Csaba, Katona Zoltán, Rádin Milutin, Kovács Zoltán szakosztályvezető, Urbán Ferenc, Szöllősi József, Prókai Károly, Pintér János technikai vezető. Elöl: Pánczél Csaba, Dávid Sándor, Németh Gábor, Kálóczy László, Sári Zoltán, Varga József, Benkő János Fotó: archív

E korszak meghatározó játékosa, Szöllősi József 2017. január 8-án hunyt el. A kiváló, néha forrófejű, nagy technikai tudású beállós mindig a szurkolók kedvence volt, akiktől kiérdemelte csak a legnagyobbakat megillető elismerést, hiszen szinte csak becenevén – „Tutyak" - emlegették. Feleségével, a hőskor legjobb kanizsai balkezes átlövőjével, gólkirálynőjével, az ifjúsági és utánpótlás válogatott Novaszell Katalinnal rövid ideig Győrben, az NB I-ben is szerepeltek, de az első hívó szóra visszatértek Nagykanizsára. Azon nyolc házaspár közé tartoztak (rajtuk kívül: Dávid Sándor-Hári Irén, Fülöp László-Papp Ildikó, Takács Ferenc-Daróczi Ildikó, Fodor Péter-Vén Erzsébet, Kálóczy László-Veisz Magdolna, Prókai Károly-Ács Judit, Cséplő László-Nyerges Ágnes), akik a Nagykanizsai Gazdászban nemcsak a kézilabdát, hanem egymást is megszerették.

A Nagykanizsai Agronómiai Főiskola falai között, a sport közösségépítő erejének köszönhetően is kialakult barátságok, a Gazdász kézilabdázókat az életük végéig elkísérő kapcsolattá alakult. A minden évben esedékes baráti összejövetelük szomorú aktualitásaként, 2017. január 20-án, Budapesten vettek végső búcsút Szöllősi Józseftől.

- Petrányi István a Főiskola igazgatója nagyon szerette a kézilabdát, az egész országból hívta Nagykanizsára a kiváló játékosokat. - emlékezett a hőskorra a csapat egyik edzője, Uzsoki László. - A tehetséges és szorgalmas játékosok között az egyik legkreatívabb Szöllősi József volt, akit ezzel együtt néha forrófejűsége miatt le kellett cserélnem. De pár perc után megnyugodott és a csapat egyik vezéregyéniségeként tért vissza a pályára.

Kis János

2017. február 15., 05:55 szerző: Kis János

Hozzászólások

Részletes műsor



Műsorok betöltése...