Egyszerű: ha nincs tiszta víz, nincs élet

Ha nincs tiszta víz, akkor nincs víz. Ha nincs víz, nincs élet. Ilyen egyszerű ez.Azt hangoztatják sokan, hogy a jövő generációinak meg kell tanulnia, miért nevezzük kincsnek a tiszta vizet. Szerintem nem csak a jövő generációjának, hanem elsősorban a jelenleginek, azaz nekünk.A tiszta víz el fog fogyni. És emberi léptékkel mérve hamarosan. Jelenleg 7,4 milliárd ember él a Földön. A világ népességének kétharmada, azaz négymilliárd ember szenved évente legalább egy hónapig attól, hogy nem jut megfelelő minőségű vízhez.A gleccserekből származó víz közel 3,5 milliárd ember életfeltételeit biztosítja ivóvízként és az általuk táplált folyók mezőgazdasági hasznosítása révén. A gleccserek rohamosan olvadnak. A tengerszint egyméteres esetleges emelkedése 1,5 milliárd embert érint. A sarki jégsapkák növekvő sebességgel olvadnak.

Éghajlatváltozás és globális felmelegedés van, tagadhatatlan. Ehhez az emberi tevékenység is hozzájárul, ez meg vitathatatlan.Környezetünkben, ahol élünk, mi még nem érzékeljük a globális, kedvezőtlen változások nagy részét. Van tiszta víz egész évben, a nap 24 órájában. Az ivóvizet rétegvizekből nyerjük, nincs a környéken nagy folyó vagy karsztvíz. 20-30 éve a felső rétegekből, 50-60 méter mély kutakkal lehetett biztosítani a térség vízellátását. Az ember által okozott szennyezések miatt ma már 200 méter mélyre fúrunk az ivóvízért. És ezt a problémát egy emberöltő alatt sikerült összehoznunk.Azok a rétegvizek, melyeket most használunk, több száz, sok esetben több ezer év alatt alakultak ki. Ha elfogy ez a víz, ha elszennyezzük, meddig fúrhatunk még lejjebb?

És ki fogja megfizetni a meredeken emelkedő költségeket?A fogyasztói szokásaink, életvitelünk, az igényeinket kielégítő ipar folyamatosan termeli a hulladékot, különféle formákban. Az elvezetett és tisztított szennyvíz összetétele változik. A szennyvíztisztítási technológiák folyamatosan fejlődnek, hogy óvjuk a környezetet, többek között az ivóvízbázisainkat is. 40 éve csak a darabos szennyeződéseket távolítottuk el, 30 éve már a szerves anyag nagy részét is, 20 éve már a környezetre káros tápanyagokat is kivesszük a szennyvízből. Ma már arra irányulnak a kutatások, hogy az ember által bejuttatott gyógyszermaradványokat, hormonokat is el tudjuk távolítani a szennyvízből. Mert ha nem tesszük meg, előbb-utóbb megjelenik az ivóvízben, és akkor onnan kell eltávolítani. Ördögi kör, és nagyon költséges.

A szennyezés csökkentésén túl a tiszta vízzel takarékoskodni is kell, mert nem kifogyhatatlan egy adott térségben. 1990-ig olyan magas állami támogatás volt a vízdíjon, hogy az olcsó ivóvíz pazarlása felfoghatatlan mértéket öltött. A támogatás megszűnése után drasztikusan visszaesett a vízfogyasztás, takarékoskodtak az emberek, az ipar víztakarékos technológiákat vezetett be. Ha az előállítás valódi költségeit kell fizetni, az takarékos vízhasználathoz vezet. A takarékos vízhasználat biztosíthatja a jövő nemzedéke számára a megfizethető ivóvizet.Gyermekeinket, unokáinkat úgy kell felnevelni, hogy számukra természetes legyen a környezet védelme, a tiszta víz megbecsülése. A legegyszerűbb tanítás a példamutatás. Mi, felnőttek vagyunk felelősek az ő gondolkodásukért. Tehát viselkedjünk ennek megfelelően. Mindenki hozzájárulhat a környezet terhelésének csökkentéséhez, a maga módján, a lehetőségeihez igazodva.

Arnhoffer Andráselnök-vezérigazgató,Zalavíz Zrt.