Tudomány

2015.09.04. 07:47

Eleink tudása: A kutatások szerint tudatosan tájolták az építményeket

Az újkőkori körárkokat vizsgálja egy kutatócsoport vezetőjeként Dr. P. Barna Judit, a keszthelyi Balatoni Múzeum régésze. Az eddig is ismert körárkok – köztük hét zalai, s ebből kettő általuk felfedezett – földművek vizsgálatából kiderült: őseink sokkal többet tudtak a világegyetemről, mint azt sejtjük.

Keszey Ágnes

A körárkok jelentése nem nagyon szorul magyarázatra: kör alakú árkok. A neolitikus korban Európa középső részén: a Dunántúltól Szászországig terjedtek el. A Nyugat-Dunántúlon lévők a legkorábbiak. Azon a területeken voltak jellemzőek, ahol korábban a közép-európai vonaldíszes kerámia kultúrája élt, mely ott legkorábban meghonosította az élelemtermelő életmódot.

–A körárkokat Magyarországon a lengyeli kultúrához kötjük, ez egy tolnai faluról kapta a nevét, ott tárták fel az első ilyen lelőhelyet az 1880-as évek végén. A körárkok csak egy időszakhoz köthetőek: ez Magyarországon a késő neolitikum: az időszámításunk előtti ötödik évezred első harmada –helyezte el térben és időben Dr. P. Barna Judit.

A sormási körároknál is nagy számban találtak emberalakú szobortöredékeket – mutatja Dr. P. Barna Judit. Fotó: Keszey Ágnes

Százötven – kétszáz körülire becsülik kontinensünkön a körárkok számát. Jellemzően egy, két, vagy három koncentrikus körből állnak. Az árkokat kapuként szolgáló földhidak szakították meg. Az árok mellé cölöpfalat is tettek, ami megakadályozta, hogy belássanak. Az árkok mérete és az, hogy a közrefogott terület általában üres volt, valószínűsíti, hogy nem védelmi funkciójuk volt.

– Rejtélyesek, mert a belsejükben legtöbbször szinte semmi sincs. Nagy méretükkel azt szolgálták, hogy egyszerre több embert tudjanak befogadni: közösségi gyülekezőhelyek lehettek. Számos vonásuk arra utal, hogy nem a profán, mindennapi életben van szerepük, hanem a rituális életben jelentősek – vázolta a körárkok feltételezett funkcióját a kutató.

Geomágneses mérés alapján így nézhetett ki egy közelmúltban, Gétyén felfedezett körárok (kép: Fractal Bt)

– Amit néhány éve Sormáson, a Török-földeken tártunk fel a 124 méter átmérőjével közepesnek számít. Amikor azt mondom, hogy nagy méretűek, ahhoz gondoljuk hozzá, hogy agancskapával és kézzel ásták. Az árkok három – négy méter szélesek és két – három méter mélyek. Hatalmas közösségi munka kellett ehhez. Az is bizonyítható, hogy egy ideig karbantartották, kipucolták az aljukat, de sokszor azt látjuk, hogy szándékosan betöltötték, s rátelepültek azok, akik készítették: megszüntetve a funkciójukat.

Ha már így körbejártuk e létesítményeket, felvetődik a kérdés, miért is jelentősek ezek az évezredekkel ezelőtti helyek s milyen célt szolgáltak? Ezt kutatja a több tudományágat képviselő szakemberekből álló kutatócsoport.

.– A körárkok körzetében megnő az olyan leletek száma, melyek rítusokhoz kapcsolhatók: a kis ember alakú szobrocskák, állatplasztikák, festett edények, oltárok. Az ember alakú szobrocskákat mindig törve találjuk meg – szándékosan törték szét. Ezt kapcsolatba hozták a termékenységrítusoktól kezdve a helyettesítő emberáldozatokon keresztül sok mindennel, de nincsen biztos magyarázat arra, milyen rituálét szolgáltak - mesélte P. Barna Judit, aki Dr. Pásztor Emília régész, archaeoasztronómussal közösen kidolgozott egy elméletet, a körárkok tájolásáról.

– Az akkori, Dunántúlon élő nép agrártársadalomként mezőgazdasági termelő életformára rendezkedett be. Nagyon fontos volt a természet ismerete. Figyelték az égitestek mozgását. 54 olyan európai körárok alaprajzát vizsgáltuk meg, ahol meg lehetett állapítani a kapuk tájolási értékét. A valódi keleti irányhoz legközelebb eső kapuk néhol láthatóan eltérnek az iránytól 20-30 fokkal, de sikerült bizonyítani, hogy ezek az eltérések gyakorlatilag mindig a napfelkelte nyári és téli szélső helyzete között vannak. Nyilván nem iránytűvel tűzték ki: ahol meglátták a Napot felkelni, azt tartották keleti iránynak. Ez attól függően, hogy az év melyik szakaszában történt, más -más irányt jelölt a horizonton. Ezt az irányt a körárok középpontjával összekötve, ellenkező irányba meghosszabbítva kijelölték a nyugati kaput, az észak – délit pedig rászerkesztették, törekedve a szimmetriára. Rengeteg számtani, geometriai ismerettel rendelkezniük kellett ehhez. Például a Török-földeken lévő két körárok egy közös észak – déli tengelyen fekszik – vázolta elméletüket a kutatócsoport vezetője, hozzátéve:

-A kutatócsoport (projektvezető: Dr. P. Barna Judit, régész, Balatoni Múzeum, Keszthely, Eke István, régész-térinformatikus, Forster Központ, Tokai Zita Mária, régész, Forster Központ, Dr. Pásztor Emília, régész, Türr István Múzeum, Baja, Dr. Puszta Sándor, geofizikus, Geofractal Bt., Budapest, Dr. T. Bíró Katalin, régész, Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, Dr. Busznyák János, egyetemi docens, térinformatikus, Pannon Egyetem Georgikon Kar, Gazdaságtudományi Tanszék, Informatikai Csoport, csoportvezető; Keszthely, Dr. Tóth Brigitta, adjunktus, Növénytermesztéstani és Talajtani Tanszék; Keszthely, Száraz Csilla, régész, Thúry György Múzeum, Nagykanizsa)  által újonnan felfedezett két körárok kutatása során nagy segítségünkre volt a lelőhelyek területének tulajdonosa, és a művelő, Gétyén Salamon László, Bezeréden pedig Kecskés Zsolt vállalkozók. Szeretnénk nekik ez úton is megköszönni a segítőkészségüket és hogy lehetővé tették számunkra a zavartalan munkavégzést.

A kutatómunka eredményeként néhány hónapja Bezeréden geomágneses felméréssel egy újabb körárkot leltek: az eredmények feldolgozása , publikálása még folyamatban van. Az érdeklődök a közeljövőben két régészeti kiállításon is láthatják a zalai körárok-kutatás eredményeit: 2015. dec. 21-én nyílik Baján a "Fény régészete" c. kiállítás, ahol  a körárkok csillagászati vonatkozásait nagyrészt a zalai eredmények alapján mutatjuk be, s 2016-ban Keszthelyre is elhozzuk a kiállítást. Jövő év márciusában pedig Zalaegerszegen, a "Körárkoktól a kőfalakig - Válogatás Zala megye elmúlt 10 évének régészeti feltárásaiból" című  kiállításban kapnak jelentős szerepet a neolitikus körárkok és szebbnél-szebb leleteik.

Dr. P. Barna Judit szerint ma is figyelemreméltó ez a tudás, amellyel eleink rendelkeztek.

– Lenyűgöző belegondolni, hogy sok ezer évvel ezelőtt élők – akik a legtöbb ember tudatában úgy élnek, mintha ősemberek lennének, holott erről már egyáltalán nincs szó – hogyan éltek és mit tudtak. Gyönyörű leletanyagot hagytak hátra, tele szimbolizmussal. Sokkal fejlettebbek, kulturáltabbak voltak, mint ahogy a köztudatban él. Ahogyan ezeket a hatalmas árokrendszereket létrehozták, jelzi, hogy ezek tudatosan vannak elhelyezve a tájban.Bizonyítani lehet, hogy csillagászatilag tájolták őket. Ekkor még nem beszélhetünk csillagászatról mint tudományról, de az ég tudatos megfigyeléséről, az égi jelenségek ismeretéről igen. Az angolban van két különböző kifejezés, amit magyarban nem tudunk elkülöníteni: a csillagászat és az égi tudás: az empirikus tudás: megfigyelték, tapasztalták és felhasználták.

Évezredek

A több ezer évvel ezelőtt, kézi erővel, kezdetleges eszközökkel elkészült körárkokat ma műholdak, geomágneses műszerek, segítségével mérik fel: kultúrák és technikák találkoznak. A kutatások alapján megszületett elmélet szerint őseink mindenfajta műszer, távcső és egyéb segédeszköz nélkül tökéletesen ismerték az égi jelenségeket, a természet változásait. Tudásuk, kultúrájuk egy része elveszett, pedig a mai kor emberének is sok érdekességgel szolgálhatnak a letűnt korok.

Hazánkban a körárkok kutatása az 1970-es években kezdődött meg: Szombathely mellett, Sé településen tárták fel egy körárok egy részét, majd a nyolcvanas években Balatonmagyaródon és Nagykanizsán is került elő, de ezeknek is csak egy kisebb szakaszát sikerült akkor feltárni. Az 1990-es évek végén kezdődtek el a nagy felületű ásatások, főleg az autópálya – építkezésekhez kapcsolódóan. A Dunántúlon is több helyen fedeztek fel körárkokat, például megyénkben: Sormáson. Itt P. Barna Judit vezette a kutatást a Török-földeken 2002 – től három éven át. Hatalmas területet, több mint 52 ezer négyzetméternyi területet tudtak kutatni. Itt két árokrendszert is találtak. A régész érdeklődését ekkor keltették fel a körárkok. Doktori disszertációját is e feltárás alapján írta, a lengyeli kultúra kialakulásáról, melyben már nagy szerepet kaptak a titokzatos körárkok. Néhány éve egy kutatócsoport vezetőjeként foglalkozik e témával, egy, a régészek számára is jelentős elmélet kidolgozásában. A szakember szerint több ok miatt izgalmasak a körárkok, s még sok kutatási lehetőséget rejtenek, hiszen nem tudjuk pontosan, mi célt szolgáltak, ám szembesülve hatalmas méreteikkel, látjuk: rengeteg ember, hónapokig tartó összehangolt munkával hozta létre.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!