Tudomány

2017.01.04. 18:45

Kitűzték a fehér zászlót - Amikor lehullt a török félhold a budai vár tornyairól (2.)

Tavaly volt Buda felszabadításának 330. évfordulója, ennek apropóján több írásban mutattuk be e nagy jelentőségű történelmi esemény históriáját, a fontosabb hadmozdulatokat. Január 3-ai cikkünk 2. része, a sorozat záró epizódja következik.

Dr. Papp Attila

Augusztus 22-én a bajorok egy újabb rohammal próbálkoztak, ismét sikertelenül. Egyhetes ágyúzás következett, majd a törökök megpróbálkoztak egy felmentő támadással, augusztus 29-én: a kísérlet 1200 janicsár életébe került. A nagyvezér ezután még egyszer előrenyomult. A Kamaraerdőig jutott, amikor az oszmán elővédek észrevették, hogy Scherffenberg altábornagy erdélyi hadoszlopa megérkezett Budára. Ekkor a nagyvezér végleg lemondott a felmentő támadásról, tábort bontott, és dél felé elvonult, sorsára hagyva az egyre fogyatkozó helyőrséget.

A szövetséges csapatok a török felmentő sereg meghátrálása után felkészültek a harmadik általános rohamra, és 1686. szeptember 2-án, egy hétfői nap kora délutánján az egész császári tábor Buda ostromára indult. A törökök bátran védekeztek, de a Bécsi kapunál elesett az öreg Abdurrahman, az utolsó budai pasa, és ez megpecsételte a védők sorsát. Egy ostromló így jegyezte le a történteket az utolsó roham délutánján: Egy erőteljes rohammal sikerült a várost fegyverek erejével elfoglalnunk. A törökök minden oldalról megtámadtatva, csak gyenge ellenállást tudtak kifejteni. Utolsó menedékük a palota volt. Ott ezer embernél többen, élénk önvédelem után, a fehér zászlót kitűzve, megadták magukat. Nekünk igen kevés halottunk van, de a törököknek sok: rendkívül nagy a foglyok száma is, gazdag volt a zsákmány, a város ég. A császári csapatok Buda elfoglalása után számos török foglyot és polgári lakost is leöltek, és fosztogatni, gyújtogatni kezdtek.

Benczúr Gyula: Budavár visszavétele 1686-ban (részlet). A lovon Lotaringiai Károly herceg

A sikeres ostrom után a császári csapatok a visszavonuló Szulejmán nagyvezér után indultak. Célul tűzték ki, hogy a törököt még a tél beálltáig kiűzzék a Magyar Királyság területéről. Pécs elfoglalására Lotaringiai Károly a 31 esztendős, párizsi születésű Bádeni Lajos őrgrófot küldte. A Mecsek irányába meginduló császáriak 1686. október 17-én érkeztek meg a török által addigra már kiürített és felgyújtott Pécsre. Az őrgróf először eloltatta a tüzeket, majd ostromhoz készülődve nekiláttak futóárkok és ágyúállások kiépítéséhez, hogy a pécsi várba visszavonult anatóliai pasát megadásra bírják. A császári ütegek hamarosan tüzet nyitottak, és október 21. napjára hatalmas rést ütöttek a vár falába. Ezt látva a 2000 fős török helyőrség harc nélkül megadta magát. Bádeni Lajos ezután a közeli Siklóst szállta meg, majd Kaposvár felé fordult, és november 12-én bevonult a városba: ezzel Szigetvárt és Kanizsát sikerült elszigetelni a még török fennhatóságú területektől. Eközben, Szeged felé Caraffa tábornok vonult 11 lovas- és 7 gyalogezredével, valamint magyar könnyűlovasságával. A császáriak október 12-én kezdték meg a város ostromát. A heves ágyúzás ellenére a felmentésben bízó, közel 2000 fős oszmán helyőrség kemény ellenállást tanúsított. Szulejmán nagyvezér útnak is indított egy 7000 fős sereget a város felmentésére, de a velencei születésű Veterani tábornok egy császári hadoszloppal eléjük sietett, és Zentánál szétverte a felmentő sereget. Ennek hírére 1686. október 23-án, a szabad elvonulás feltételével a török helyőrség megadta magát. Az év végére a törökök jószerivel a Balkánra voltak kénytelenek visszavonulni, már csupán néhány magyar vár volt oszmán kézen: a félholdnak ezzel leáldozni látszott a Kárpát-medencében.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!