Utazó

2017.01.24. 11:55

A napfény és a kultúra városa

A szürke téli napokon szívesen álmodozunk napfényes, meleg tájakról, s nem is kell távoli földrészekre varázsolni magunkat, itthon is megtaláljuk azt a helyet, ahol évszázadok óta a legtöbbet süt a nap.

Osváth Sarolta

Szegedet gyakran nevezik a napfény városának , s korántsem érdemtelenül, hiszen a napfényes órák számával kétségkívül vezet a hazai városok között. S talán az sem véletlen, hogy éppen ebben a városban nyílt meg az ország első és legnagyobb szabadtéri színháza a XX. század elején. A kellemes klíma és a gyönyörű épületekkel körülvett Dóm tér szinte adta magát az Európában akkortájt gyorsan terjedő, divatos szabadtéri rendezvények helyszíneként.

A szegedi szabadtéri játékok ötletét először Juhász Gyula, a város híres költője vetette fel 1926-ban. A főpróbát 1930 őszén, a szegedi fogadalmi templom felszentelésére rendezett ünnepségsorozat apropóján tartották meg. Rögtön bebizonyosodott, hogy ennél kiválóbb helyszínt aligha találtak volna az országban, a szegedi egyetem épületének árkádsora kitűnő akusztikát teremt a tér közepén zajló színielőadásoknak. Az első bemutatót, a Magyar Passiót Hevesi Sándor rendezésében láthatta a közönség 1931. június 13-án.

Klasszikus turistalátnivaló a Dóm téri neoromán stílusú fogadalmi templom, amely Szeged jelképévé vált

A történeti igazsághoz tartozik, hogy 1932-ben a játékok kezdetén a Szép Heléna című darabot a Tisza-parti Stefánia sétányon mutatták be, mivel a Dóm téren nem volt elég nagy a nézőtér, pontosabban kevés volt az ülőhely. A következő év (1933) júliusára azonban a helyi katonaság felállított a Dóm téren egy hatalmas, 2500 ülő- és 2000 állóhelyet magában foglaló nézőteret. Innen számítható a Szegedi Szabadtéri Játékok tényleges megszületése.

1933. augusztus 26-án hatalmas sikerrel mutatták be Hont Ferenc rendezésében Madách Imre Az ember tragédiája című művét, ami már igazi nagyszabású látványos produkció volt, 300 fős statisztériával, tánckarral, honvédzenekarral és kórussal, megszólalt a templomi orgona, és már vetített színpadképeket láthatott a közönség.

Az első években a szabadtéri játékokat a magánkézben lévő helyi sajtó szervezésében rendezték meg, az 1935-ös szezonban azonban - bár szintén hatalmas sikerű előadásokat tartottak - a Parasztbecsület, a Cremonai hegedűs, a Glaucos, és ismét Az ember tragédiája került színre - úgy alakult, hogy a bevételek nem fedezték a kiadásokat. A szervezést ezért 1936-tól átvette Szeged városa. Ezután olyan műveket mutattak be, amelyek évről évre tömegeket vonzottak Szegedre. A város értékes szellemi élete új színnel gazdagodott, ami a kultúra fellegvárává tette.

A Klauzál tér, ahol a nyári programokat gyakran divatbemutatók is színesítik

A sikersorozatnak azonban egy csapásra véget vetett az 1939-ben kitört második világháború. Stílszerűen fogalmazva: lezárult a szabadtéri játékok első felvonása, a második pedig csak jó sokára, húsz év kihagyás után, 1959. július 25-én kezdődött el. Ezen az estén Erkel Ferenc Hunyadi László című művét mutatták be, amivel egy új korszak kezdődött a szabadtéri játékok történetében. 1984-ben a Szegedi Szabadtéri Játékok újrakezdésének 25. évfordulójára a rendezvény megkapta az ország legnagyobb szabadtéri színháza címet. A teret egész évben elfoglaló lelátót 1994-ben új, csak az előadások idejére felállított, 4000 férőhelyes mobil nézőtérre cserélték.

Szegeden azóta is az év legnagyobb rendezvénye a tízezreket vonzó szabadtéri látványszínház, az előadások iránt óriási az érdeklődés itthon és külföldön egyaránt. Nem véletlen, hiszen a legnépszerűbb zenés darabokat tűzik műsorra. A város persze egyéb látnivalókban is bővelkedik: a Tisza-part, a sok érdekes múzeum, a gyönyörű épületek, köztéri szobrok az esti előadások között is szórakoztató programot, izgalmas kulturális sétát jelentenek.

Klasszikus turistalátnivaló a Dóm téri neoromán stílusú fogadalmi templom, amely Szeged jelképévé vált. Érdemes megtekinteni az új zsinagóga szecessziós épületét is, a századforduló kiemelkedő építészei alkotása a Szent István téren lévő víztorony, melybe fel is lehet menni. Nem szabad kihagyni a nemrég megnyílt Szeged-Alsóvárosi Ferences Látogatóközpontot, amely Pannonhalma után a második legnagyobb középkori eredetű egyházi épületegyüttes, több mint ötszáz éves, de ma is eredeti funkciójának megfelelően működik. A Napfényfürdő Aquapolis pedig minden korosztálynak kikapcsolódást nyújt.

A Szegedi Szabadtéri Játékokon mutatták be egyebek közt Herczeg Ferenc Bizánc című darabját, Kacsóh Pongrác daljátékát, a János vitézt (1936), Berczeli A. Károly Fekete Mária című játékát (1937), Verditől a Requiemet, Puccini Turandotját (1938) és Verditől az Aidát (1939). Az utánozhatatlan nyár esti szabadtéri hangversenyeken Kodály-, Bizet-, Erkel-, Kacsóh-, Liszt- és Csajkovszkij-művek csendültek fel.




Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!