A királyok városa, ahol megérint a történelem

2017. május 10., 10:30 szerző: Müller Anikó Hanga fotós: Müller Anikó Hanga
komment
Székesfehérvár - Az egyik leggazdagabb történelmi múltú magyar város, a középkori magyar királyság egyik fővárosa, koronázó város.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

A várost Géza nagyfejedelem alapította 972-ben a Gaja-patak és a Sárvíz által táplált mocsarakból kiemelkedő szigeteken, melyek legnagyobbika a mai belváros volt. Fia, I. István a királyi bazilika megalapításával évszázadokra megalapozta a város jelentőségét, gazdagságát, királyi és kulturális központtá az ő uralkodása idején vált. Nevének eredetére kétféle magyarázat is lehetséges.

A fehérvári Tízes huszárok emlékműve a városháza előtt Pátzay Pál alkotása

Az uralkodóház egyes tagjainál fellelhető a Fehér előnév, de elképzelhető, hogy a fehér szín a fejedelmi vár kövei színére, meszelt falaira utal. A székes előtag a királyi trónra utal. Latin neve Alba Regia, vagyis "királyi fehér". Népszerű mellékneve a királyok városa. A középkorban a város jelentősen fejlődött, a mocsárból kiemelkedő dombokon elővárosok jöttek létre, ahol szerzetesrendek, kézművesek és kereskedők telepedtek le. 1222-ben II. András itt bocsátotta ki az Aranybullát - a hagyomány szerint a város határában lévő Csúcsos-hegyen -, mely tartalmazta az alattvalók jogait, és a király kötelességeit. Ez az okmány volt 1848-ig a magyar alkotmány alapja. A 18. század közepén nagyobb építkezések kezdődtek, például a ferences templom és rendház, a jezsuiták templomépületei.

A Nemzeti Emlékhely területén láthatóak  a Nagyboldogasszony-bazilika romjai
Fotó: Müller Anikó Hanga

A városháza főépületének felújítása az 1710-es években készült el, középületek, barokk paloták és polgárházak épültek. 1777-ben Mária Terézia az egyik újonnan alapított püspökség székhelyévé tette a várost. A püspöki palota - az ország egyik legjelentősebb copf stílusú építészeti alkotása - a királyi bazilika egykori területének egy részére települt, építéséhez sokat felhasználtak a Szent István-féle templom kövei közül. A város jelentős szerepet kapott az 1938. évi Szent István-emlékévben. Országjáró körútjának második állomásaként érkezett ide az Aranyvonaton a Szent Jobb, a városháza udvarán pedig országgyűlést tartottak, melyen Szent István király emlékét és a nemzeti ünnepet törvénybe iktatták. A belváros megőrizte középkori utcaszerkezetét, mely a vár két kapuján keresztül kapcsolódott az azt körülvevő városrészekhez. Az egykori Nagyboldogasszony-bazilika romjait bemutató romkert Magyarország Nemzeti Emlékhelye. Annak a bazilikának a maradványait rejti, ahol 36 magyar királyt koronáztak meg, és amelyet 15 végső nyughelyéül is választott. A 15. századi közfelfogás szerint a magyaroknak három törvényük volt. Ha bármelyiket hagyta teljesítetlenül valaki, nem tekintették törvényes királynak.

 

Az első törvény úgy szólt, hogy a királyt a Szent Koronával kell megkoronázni. A második, hogy az esztergomi érseknek kell megkoronáznia, a harmadik pedig, hogy a koronázásnak Fehérvárott kell megtörténnie. A város török kézre kerüléséig ez így is történt. A templom alapítója államalapító Szent István volt, akit itt temettek el. A mauzóleumban láthatjuk faragott kő sírládáját, körülötte a falakon Aba-Novák Vilmos szekkóját. A város főterét uraló Országalma - egy vörösmárvány díszkút, Ohmann Béla alkotása - felirata szerint "Fehérvár szabad város Szent István király kegyéből". Az egyházmegyei múzeum őrzi Szent István díszes ezüsthermába foglalt fejereklyéjét.

A püspöki palota, előtte az Országalma. A díszkút, melyet 1943-ban állítottak fel, Ohmann Béla szobrászművész alkotása, és Székesfehérvár történelmi múltját hivatott szimbolizálni
Fotó: Müller Anikó Hanga

A városháza tanácstermének éke az Aba-Novák Vilmos által készített monumentális szekkó, mely az Aranybulla kihirdetését ábrázolja.

A Hiemer-ház a belváros barokk gyöngyszeme, műemléki értékét középkori épületmaradványai, a barokk freskók, a falakat díszítő stukkók adják.

A helyiek és a turisták számára is kedves Kati néni, az egykori piaci kofa bronzszobra - Kocsis Balázs alkotása -, akinek orrát fényesre csiszolták az érintéstől szerencsét remélők. Székesfehérvár gazdag történelmi múltjával, épített örökségével, igényes kulturális programokkal, kiállításokkal és koncertekkel egész évben várja az idelátogatókat: Pünkösdi virágálom, Királyi napok, Koronázási ünnepi játékok, koncertek, Hetedhét játékfesztivál, néptáncfesztivál, Tűzzel-vassal fesztivál, Lecsófőző vigasság, fáklyás séta a Nemzeti Emlékhelyen, kisvonatos városnézés, koronázási szertartásjáték - a teljesség igénye nélkül.

MESZELT FALAK

A város neve régen egyszerűen Fehérvár volt, mely valószínűleg a Géza által alapított fejedelmi vár fehér köveire vagy fehérre meszelt falaira utalhat. A megkülönböztető székes előtag később kapcsolódott a település nevéhez, és a királyi trónra utal. Közismert latin neve Alba Regia, vagyis „királyi fehér”. Népszerű mellékneve a királyok városa.

Müller Anikó Hanga

2017. május 10., 10:30 szerző: Müller Anikó Hanga fotós: Müller Anikó Hanga

Hozzászólások

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...