Az avar népcsoport egyik központja volt Keszthely és környéke

„630 táján belháború tört ki az avar birodalomban a hatalomért. A Keszthely-kultúra vezetői a későbbi vesztesek oldalára álltak. Ezért a győzelmet követően nem maradt el a bosszú. A fenékpusztai erődöt felégették, a vezetők elmenekültek, vagy kiirtották őket, a köznépet áttelepítették. A keresztény népesség avar katonai felügyelet alá került. A parancsnokság Gyenesdiáson lehetett. A katonai vezetők és szolgálók 300 síros temetője 1963-ban került elő. Körülbelül kétszáz évig - 630 és 830 között temetkeztek ide.” - olvasható a kiállítást ajánló történelmi visszatekintésben. A kiállításon az avarokkal és Keszthely-kultúrával ismerkedhetnek meg a látogatók: az egyik tabló felirata szerint a Keszthely-kultúra lelőhelyei egy körülbelül 30 kilométer átmérőjű körben találhatók. A kiállításon kiderül: az avar sírok egy részét már kortársaik kifosztották, a Keszthely-kultúra egyik temetőjét Diáson a Döngöleg nevű részen dúlták szét a 19. századi szőlőtelepítések során. Mindezek ellenére látványos leletanyag tekinthető meg a Pásztorházban.

Avar életkép és egy hajdani szabad avar férfi sírja is látható a tárlaton (Fotó: Keszey Ágnes)

- Ez az anyag, ami itt van a múzeumban, a gyenesi temetőből került elő. Főleg ékszerek, gyöngysorok, fülbevalók, veretek, gyöngyök, lószerszámok, jellegzetes griffes-indás avar kori övveretek láthatóak a kiállításon. Az Avar vezér utca és a bölcsőde parkolójának a területéről kerültek elő a leletek. Az egyik híres sír Gyenes főnök sírja, amit nem raboltak ki. A régészektől tudjuk, hogy csak elvétve találtak olyat, amit épségben fel tudtak tárni. Ez egy főnök sírja volt, az ékszereit, hatalmi jelvényeit és lovának a szerszámait is megtalálták - mesélte lapunknak Hársfalvi Györgyné, a Pásztorházat és így az avar kiállítást is működtető Gyenesdiási Köz-Kultúra alapítvány és a helyi könyvtár munkatársa.

Hársfalvi Györgyné mutatta be a Pásztorházat, az itt működő kemencében gyakran sülnek finomságok

A gyenesdiási avar temető feltárását dr. Müller Róbert régész vezette, a Pásztorházban bemutatott kiállítást - mely a keszthelyi Balatoni Múzeum gyűjteménye - szintén ő állította össze.

A kiállításon kiderül az is, hogy a gyenesi temetőben végzett régészeti feltárások során megállapították, hogy a temetkezéskor ételt és italt adtak a másvilágra kerülőknek. Az életükben előkelő szerepet betöltőket díszes övvel helyezték a koporsóba. A vezetőket lovukkal együtt temették el. - A leletekből kiderül, hogy itt katonai parancsnokság lehetett. Fegyvereket is találtak: biztos, hogy az avar nép hadakozó volt - tette hozzá tárlatvezetőnk. A múzeum májustól szeptemberig hétköznaponként délelőtt, ingyenesen látogatható, máskor előzetes bejelentkezéssel.

Az élő tájházat kézműves alkotások is díszítik

- Azt pontosan nem tudjuk, hogy a Pásztorház mikor épült, de az 1850-es évek közepéből származó térképen már szerepel. Mindig is a pásztorok, csordások szolgálati lakása volt. Az 1990-es évek végén hunyt el az utolsó csordás. Az épület már jó pár éve az önkormányzaté. A hátsó két helyiségben kap helyet az avar gyűjtemény, az első kettőben pedig szakköröket tartunk. Ez egy élő tájház: használjuk - mutatta be a házat Hársfalvi Györgyné. Sparhelt, kemence található a régi konyhában, ahol a helybeli asszonyok rendszeresen sütnek-főznek: az idősebbek megismertetik a fiatalokkal a régi, hagyományos ételeket, tésztákat - készült itt például kelt rétes és aludttejes prósza, és kenyeret is sütöttek. Gyakran a látogatók is bepillanthatnak egy-egy programba. Húsvét előtt egy héttel ismét begyújtják a kemencét: sütnek, főznek, lehet tojást díszíteni, és az udvaron állatsimogató is lesz - s ez a program is ingyenes.