Hollókő: Az ördögfiak új várat raktak

A háromszázharminc lakosú falucska Nógrád megyében, a Cserhát vonulatában fekszik. Magyarország egyetlen olyan faluja, amely szerepel az UNESCO világörökség-listáján. A Világörökség Bizottság 1987-ben a magyarországi várományos helyszínek közül Budapest mellett elsőként a palóc Hollókőt vette fel listájára. A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentőségnek Hollókő azzal tesz eleget, hogy a 17-18. században kialakított falu a tradicionális építészet és a falusi élet olyan páratlan példája, amelyet sikerült eredeti állapotában megőrizni.

A legenda szerint Hollókő várát elvarázsolt ördögfiókák építették fel

A falu története a 13. századig nyúlik vissza, a tatárjárás után épült fel Szár-hegy vára. A sziklára épített erődítmény nevére egy régi legenda ad magyarázatot, mely szerint Kacsics András elrabolta és épülő várába zárta a szomszédos földesúr szépséges asszonyát. Az asszony dajkája azonban boszorkány volt, és szövetkezett az ördöggel, rávette, hogy fiait változtassa hollóvá. Az ördögfiak az erődítményt kőről kőre lebontva kiszabadították az asszonyt, majd egy közeli sziklán a kövekből új várat raktak belőlük. Ez a vár lett Hollókő.

A török időkben a település elnéptelenedett, 1715-ben mindössze három adóköteles háztartásról szólnak a vármegyei összeírások. Újratelepítése hamarosan megtörtént, 1720-ban már nemes községként szerepelt a nyilvántartásban, lakói mentesültek az adófizetés kötelezettsége alól.

Az Ófaluban hatvanhét védett épület van

A környék kedvezőtlen termőhelyi adottságai miatt hosszú időre megrekedt a település fejlődése. Többször pusztított tűzvész, mivel a házakat fából építették, alapozás nélkül, és könnyen gyulladó zsúptetővel fedték, a szabad tűzhelyek felett pedig kémény helyett csak füstlyukakon szellőztettek. Az 1909-es nagy tűzvész jelentette a fordulópontot, ezt követően a vályogfalú házakat kőalapra emelték, és szarufás tetőszerkezettel, cserépzsindellyel fedték, megőrizve eredeti formájukat. A századelő hangulatát, az ősi palóc népi építészeti stílus emlékeit magán viselő Ófalu 1911-re nyerte el mai arculatát. A palóc településeken egyetlen telekre építkeztek, majd a család növekedésével az utcára néző első ház mögött egy újat emeltek. Az Ófalu hatvanhét védett épülete földszintes, kontyolt nyeregtetős parasztház, melynek homlokfalát az utca és az udvar felől is áttört faragással díszített faoszlopos, deszkamellvédes tornácok, úgynevezett hambitusok szegélyezik. A falu központjában, a domb tetején kialakított szigeten áll a kis fatornyos, zsindellyel fedett templom, melyet 1889-ben közadakozásból építettek. A közelében álló Falumúzeumban a palóc parasztcsaládok életmódját, lakását, bútorait, viseletét és gazdasági eszközeit láthatjuk.

A panoptikum, azaz a Kacsics család vendégfogadása

A Postamúzeumban A palócföld postája című állandó kiállítás két szobában tárja elénk a vidék postahálózatának fejlődését, postai emlékeit. A Babamúzeumban kétszáz, helyi népviseletbe öltöztetett babát mutatnak be. A hollókői népviselet - mely a család anyagi helyzetét is tükrözte, és öröklődő vagyontárgy volt - a mai napig élő, bár már csak a vasárnapi szentmisékre, jeles ünnepek alkalmából veszik fel a lányok és az asszonyok. Darabjai a családi állapotot jelző főkötő, a többrétegű ingváll, a sok alsószoknya, melyből munkához kettőt, ünnepeken akár húszat is felvettek. A viseletet, az ágyneműt, az asztalterítőket, tarisznyákat kendervászonból varrták, a falu határában kenderföldek voltak, ahol elsősorban asszonyok foglalatoskodtak. A kis falu jellegzetes étele a palócleves, a kemencés kenyérlángos, a rétes, szegény gyerekek egykori vasárnapi édessége, a mákos kukoricagörhe házi lekvárral, a túrós bugyor.

Izgalmas örökséget rejt a Hollókő-patak völgye is, a mosó- és a kenderáztató tavak, a Vár-hegy déli oldalán húzódó völgyben a parasztfürdő maradványai idézik fel az itt élők egykori hétköznapjait. A várhegy egy nagyjából 14 millió éves vulkán kürtőkitöltésének roncsa.

A várat a régészek 1966-69 között tárták fel, 2014 nyarán felújítások kezdődtek, 2015 óta látogatható. A panoptikum, vagyis a Kacsics-terem 13. századi életkép, a vár urát és családját mutatja be, amikor vendégeiket fogadják. A fegyverteremben a 11-16. századig mutatják be a hadviselés eszközeit.

A kis falu lakói egész évben szeretettel várják a látogatókat, kiemelkedő programjaik: a húsvéti fesztivál, a bornap, a pünkösdölés, a várjáték, a várszínház, a szüreti felvonulás, a Szent Márton-napi vigasság.