Boston: Amerika történelmének természeti szépségekben gazdag bölcsője

A bostoni teadélutánként ismert 1773-as esemény, amikor 3 brit hajó teaszállítmányát a kikötő vizébe hajigálták a helyi kereskedők a brit monopólium elleni tiltakozásul, egyik első momentumává lett az amerikai függetlenségi törekvéseknek, a brit fennhatóság alóli felszabadulásnak. Az úgynevezett Greater Bostonhoz tartozik Cambridge, Quincy, Brooklyn és Newton több mint 4 milliós lakossággal. A közeli Cape Codon kötött ki 1620-ban a Mayflower, az a hajó, melynek102 utasát honfoglalóként tisztelik - nevük is ismert -, leszármazottaik pedig ma Amerika arisztokratáinak számítanak, köztük államférfiak - F. D.

A Prudential 228 méter magas épületének 50. emeletéről csodáljuk meg az elénk táruló panorámát

Roosevelt, és más hírességek is, Marylin Monroe, Humphrey Bogart, Richard Gere. A hajó szétesett, de újraépítették, látogatható is a kikötőben. Plymouthban rekonstruálták a falut is, a Plimoth Plantationt, mely New England 1627-ben létrehozott első településének mása. A skanzenben korhű ruhákba öltözött idegenvezetők keltik életre a kor hangulatát.

Boston belvárosi sétánkat a Public Library előtti téren kezdjük, itt mindig van látnivaló, lépcsőin turisták ücsörögnek, mutatványosok használják ki a spontán összeverődött nézőközönség érdeklődését. A csupa nemes fa és márvány könyvtárépület falait J. S. Sargent freskósorozata díszíti, és mindig van benne kiállítás is. A Copley tér impozáns, foncsorozott üvegű épülete, a 226 méter magas Hancock Torony magára vonja a tekintetet, a benne visszatükröződő Szentháromság-templommal vagy felhőkkel.

A Massachusetts State House épületének aranyozott kupolája mint 0 mérföldjelzés is funkcionál

A Public Gardenbe azon a kapun lépünk be, ahol George Washington lovasszobra fogadja a látogatókat, aztán továbbhaladunk a Boston Common területére, ami valamikor legelő és nyilvános akasztások helyszíne, katonai gyakorlótér volt, ma pedig szabadtéri tevékenységek központja. Északnyugati részéről indul a Szabadság-ösvény 4 kilométeres, járdán pirossal jelzett útvonala, melyen az amerikai függetlenségi háború és a város múltjának jelentős helyszíneit érhetjük el. Mindig csatlakozhatunk idegenvezetőhöz is, de magunk sem fogunk eltévedni. Az ösvény érinti a Massachusetts State House épületét, melynek aranyozott kupolája mint 0 mérföldjelzés is funkcionál. Megnézhetjük a rabszolgaság-ellenes mozgalom védőbástyáját, a Park Street-templomot, korhű ruhákba öltözött idegenvezetők mutatják meg a Granary temetőben nyugvó hazafiak sírhelyét. Több nevezetes épületet követően a Charles folyóhoz érünk, melynek hídján áthaladva a kikötőben lehetőségünk van az 1812-es háború nevezetes hajóját, a Constitutiont belülről is alaposan megnézni. Visszafelé kicsit elidőzünk a Quincy Marketben, majd a két parkban. A Newbury

George Washington lovasszobra a Public Gardenben. Fotó: Matyovszky Márta

Street felkapott üzletei, éttermei előtt sétálunk a Prudential 228 méter magas épületéig, hogy 50. emeletéről csodáljuk meg az elénk táruló panorámát. Cambridge felé hagyjuk el Bostont, a nagyhírű Harvard Egyetem egyik bejárata előtt haladva el.

Nincs messze Concord, Lexington, Lowell és Salem. E települések történelmi, irodalmi vagy ipartörténeti vonatkozásokkal bírnak, ezért nem is hagyjuk ki meglátogatásukat. Concord mellett felkeressük Thoreau híressé vált Walden-tó parti házikóját. 1775-ben Lexington és Concord térségében zajlottak a később függetlenségi háborúba torkollott első összetűzések az odaküldött brit katonák és a felfegyverkezett helyi lakosok, a Minute Manek között. Gyorsaságuk miatt kapták e nevet. Salem a 17. század végén zajlott boszorkányperei révén vált hírhedetté, bemehetünk a Boszorkánymúzeumba vagy a kor temetőjébe, de meglátogathatjuk A skarlát betű írójának, N. Hawthorne-nak valamikori lakóházát is. Programunk utolsó helyszíne Lowell, az ország első iparvárosa, a Quilt Múzeum gazdag gyűjteményében gyönyörködve búcsúzunk Massachusettstől.

A bostoni teadélután az amerikai függetlenségi törekvések része volt.

Henry David Thoreau

Az amerikai író, filozófus (1817. július 12. - 1862. május 6.) két évig élt elvonulva híressé vált Walden-tóparti házikójában. Itt elmélkedett, gyűjtögetett, természet iránti rajongását és a civilizációhoz fűződő kétségeit a Walden című esszékötetéből ismerhetjük meg.