A téli vízi világ is fenséges - aki ezt meglátja, azonnal beleszeret

A Kis-Balaton jelenlegi területe valaha a Zala folyó torkolatvidéke volt. A terület lecsapolása jelentősen rontott a Balaton vízminőségén. Miután ez kiderült, a területet rekonstruálták, több szakaszban is elárasztották. Ma a tizenötezer hektárnyi, összetett, sokféle vizes élőhelyből álló, a ramsari egyezmény hatálya alá tartozó Kis-Balaton európai jelentőségű madárélőhely, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. A tájegység szakvezetővel advent idején is látogatható, kalauzunk Fejes Éva turisztikai referens.

Naplemente a Kis-Balatonon

A vékony barna lány azt mondja, számára teljesen mindegy, milyen évszak van, nap mint nap örömmel indul el a látogatókkal attól kezdve, hogy évekkel ezelőtt először szólította a munka a berekbe:

- A Kis-Balatont meglátni és megszeretni egy pillanat műve volt 2008 nyarán. Soha nem fogom elfelejteni azt a napot; életemben nem láttam még olyat, mint ez a varázslatos hangulatú vizes terület, a berek a nádasokkal, a temérdek madárral. Aki ezt láthatja, azonnal beleszeret; rendre ez történik a vendégeinkkel is.

Fejes Éva ökoturisztikai referens volt a házigazdánk

Mint ökoturisztikai referensnek Évának sokrétű a munkája, ám a leglátványosabb rész vitán felül a többórás, az élővilágot és a területet bemutató szakvezetés, a Fekete István-emlékhelyre vezető kirándulások, a Kis-Balaton bemutatása. A legfontosabb azonban megőrizni és bemutatni a Fekete István írásai alapján elképzelt Tüskevár, a Téli berek világát.

Bivaly és borja a Kápolnapusztai Bivalyrezervátumban

- A lápos, mocsaras területek, nádasok, nyílt vizek, zsombékok élővilága rendkívül gazdag 275 madárfajt tartunk számon, ilyen például a nagy kócsag, az üstökösgém, a rétisas, a cigányréce, a gyurgyalag - ezek mind fokozottan védett fajaink. A halak közül jelentős a nyurgaponty és a fokozottan védett lápi póc. Ragadozó emlősként büszkék vagyunk a vadmacskaállományra, de él itt sakál, nyuszt és hermelin is.

Ha befagynak a vizek, előbújnak a vidrák, jégre kényszerül az aranysakál, a magasban pedig megfigyelhetők az itt telelő ragadozómadarak: rétisasok, vándorsólymok, kékes rétihéják. Télen a területen ötven körüli a sasok száma. Temérdek nyári lúd érkezik az őszi vonulásban, récék ezrei telelnek itt, például csörgőrécék, fütyülő récék, nyílfarkú récék.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a Kis-Balaton fokozottan védett, zárt terület, csak szakvezetővel látogatható. Ha nem így lenne, elveszne ez a csodavilág, a kontrollálatlan zavarás miatt sérülne a sokszínű élővilág, megcsappanna az itt fészkelő madárfajok száma.

Vidra az élőhelyén

Szabadon látogatható viszont a Kányavári-sziget, jellegzetes fahídjáról gyönyörű a kilátás, magán a szigeten pedig tanösvény vezeti a látogatót. Az adventi időszakban kedvelt célpont a Vörsi Tájház az állandó kiállítással, amely a pákászok mindennapi életébe enged betekintést.

Ilyenkor, télen a tanösvény közvetlen közelében, az istálló körül láthatók a Kápolnapusztai Bivalyrezervátum állatai, amelyek az ország legnagyobb bivalycsordáját jelentik.

Ahogy a téli erdők vadjai is számíthatnak az óvó figyelemre, a Kis-Balatonnak is vannak természetvédelmi őrei, akik részt vesznek minden, a területet érintő tevékenységben, legyen az erdészeti vagy agrárjellegű munka, élőhely- és fajtavédelmi tevékenység, vagy éppen a bivalyállomány ellátása.

Érdekességként Éva azt is elmeséli, hogy Európa legelső természetvédelmi őre Gulyás József volt, akit 1922-ben neveztek ki kócsagőrnek. Fontos szerepe volt abban, hogy a majdhogynem utolsó fészkelő párig levadászott nagy kócsagot mégis sikerült megvédeni, így ez a nemes madár méltán lett a hazai természetvédelem jelképe.