Egy pillérköteg a múltat idézi - A bazilika restaurálását művészettörténeti szenzációként tartják számon

A régi századokban a Bakony sűrű rengetege uralta a tájat, királyaink szívesen vadásztak a környéken, Géza fejedelem és I. István királyi birtokká tette a területet. A városka története a ciszterciek apátságához fűződik. Az első szerzetesek a franciaországi clairvaux-i apátságból érkeztek 1182-ben III. Béla király hívó szavára. A Bakony csendje, a tölgyes, a Cuha patak tiszta vize, a gazdálkodásra alkalmas talaj igen megfelelő volt a szerzeteseknek, minden nagyon emlékeztetett az anyamonostorra. Óriási építkezésbe kezdtek, grandiózus méretű templomot és monostort építettek késő román, korai gót stílusban. Ma mindebből kevés emlék látható. Egyik a romkert a feltárt és rekonstruált középkori monostor alapjaival, a templom egy pillérkötegét pedig az utókor eredeti helyén őrizte meg. A bazilikában a Szentháromság-oltárnál elhelyezett kőlap ugyancsak a 12. századi templomból való. A történelem viharai pusztulást hoztak, az évszázadok során a monostor köré épült falu elnéptelenedett, a templom és a szerzetesek otthona romlásnak indult. Az apátság 1699-ben a sziléziai Heinrichau kezére került, 1715-25 között német telepesek érkeztek, felépült az első huszonnyolc ház. Megindult Zirc újjáalapítása.

A barokk bazilika freskócsodája

A látnivalók zömét az apátsági épületegyüttesben találjuk. A kolostor alapkövét 1727-ben, a templomét 1732-ben tették le, utóbbi húsz évig épült, a barokk stílusjegyeit viseli magán. A romjaiban álló középkori templom - melynek még ép ablaknyílásai, falai, pillérei is voltak - nem felelt meg a barokk művészi világának, lebontották, köveit építőanyagként felhasználták. Az építkezés monumentalitását jelzi, hogy az alapozási munkák hat éven át folytak, közel hat méter mélységben. Az elkészült ötvennégy méter hosszú, huszonnégy méter széles, huszonöt méter magas templomot 1752. június 4-én Padányi Biró Márton veszprémi püspök szentelte fel. A belső festést 1744-48 között Wagmeister József készítette, majd a festményeket 1891-ben Innocent Ferenc átfestette.

A középkori templom pillérkötege eredeti helyén áll

A főoltárkép Anton Maulbertsch alkotása, az oltárok és egyéb fafaragások a Pápán élő pálos szerzetesek műhelyeiben készültek. A ciszterci látogatóközpont az apátság múltjának, műtárgyainak, a rend történetének interaktív eszközökkel bemutatott kiállítását kínálja. A fogadóteremben két - színeiben és méretében - lenyűgöző, 1750-ből való gobelinkárpit látható, itt tekinthető meg a szerzetesi hivatásról, hűségről, eszmeiségről szóló film. A műemlék könyvtárban csaknem hatvanötezres gyűjteményt kezelnek. A középkori monostor állománya nem maradt fenn, de az 1500 előtt nyomtatott könyvek, az ősnyomtatványok száma hetven, közülük tíz egyedüli példány Magyarországon. A nagyterem terveit Leopold Peiss készítette, hazánkban egyedülálló a csillagokkal díszített kazettaberakásos dongaboltozat. A faberendezés Wilde Mihály zirci asztalosmester alkotása.