Füzér - Több évszázados álmából kelt új életre a romantikus erődítmény

Az Eperjes-Tokaj hegység magyarországi hegyvonulata, a Zemplén csodálatra méltó természeti környezetében, a falu felett százhetven méter magas, meredek, vulkáni eredetű dombon áll hazánk egyik legromantikusabb vára, a füzéri. Az apró település - lakóinak száma alig haladja meg a négyszázat - nevét a fűzfákról kapta. Már a tatárdúlás előtt állt a vár, a 13. század elején az itt birtokos Aba nemzetség egyik tagja, a Füzéry család őse, Zaránd építtette, majd későbbi tulajdonosa vak Andronicus mester volt. 1205 és 1209 között Bánk bán volt Abaúj vármegye ispánja, a falu is az ő birtoka volt. Első okleveles említése 1264-ből való.

Idén márciusban avatták fel a megújult füzéri várat  (Fotók: Müller Anikó Hanga, Füzéri Várgondnokság)

A várfalat és a várudvar burkolatát helyben található andezitből építették, az épületeket és a fal egyes elemeit tölgyfából. Az alsóvár bejárata (jobbra). A felvonóhidas várkapu faragott kövei szinte hiánytalanul előkerültek a száraz árok omladékából

Az évszázadok során a vár többször gazdát cserélt, leghosszabb ideig a Perényi család birtokolta. 1526-ban Perényi Péter koronaőr Szapolyai János koronázása után, ahelyett, hogy szokott helyére, a visegrádi várba vitte volna a Szent Koronát, Füzérre szállíttatta és egy évig ott rejtegette. Perényi Péter erődítési munkálatokat végeztetett Füzéren, fia, Perényi Gábor az 1560-as években a palotaszárnyakat építtette át reneszánsz stílusban. A család kihalása után a 16. század második felétől a Báthoryak, majd Báthory Erzsébet Nádasdy Ferenccel kötött házassága révén a Nádasdy család kezére jutott. Sokszor masíroztak a környéken erdélyi hadak a közeli Kassa felé, hogy hadjáratot indítsanak a Habsburg császári és királyi ház uralma ellen, így Füzér falai Bocskai István, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György erdélyi fejedelmek vitéz seregeit is látták megérkezni.

A vár sorsa egybefonódott Nádasdy Ferenc országbíró és az utolsó bérlő, Bónis Ferenc politikai bukásával, őket 1671-ben a Wesselényi-szervezkedésben való részvételük miatt fővesztésre és vagyonelkobzásra ítélték.

A várat az udvari kamara vette kezelésbe, de állapotával kevéssé törődött. Pár év után az épületeket kiürítették, lakhatatlanná tették, a kutat, víztárolót eltömték. Végül Strassoldo kassai generális felgyújtatta, hogy ne szolgálhasson az egyre szaporodó felkelők menedékhelyéül.

A következő évszázadokban az időjárás viszontagságai megviselték az egykor szebb napokat látott erődítményt, a környék lakossága köveit széthordva építőanyagként használta. Felfedezték viszont a panoráma miatt a romantikus tájképeket alkotó vándorfestők.

Kétszázharminc év eltelte után, 1910-ből van írás arról, hogy törekedtek a helyreállításra, de az első állagmegóvási munkálatok a tulajdonos Károlyi család támogatásával csak 1934-ben kezdődtek. Az első régészeti feltárás 1977-ben indult meg, 2016 márciusában pedig felavatták a megújult várat. Felépült az alsóvár, ahol egykor a várbeliek lovaikat és a környékbeli jobbágyfalvak által beszolgáltatott élelmiszereket tartották, a felvonóhidas várkapu - melynek faragott kövei szinte hiánytalanul előkerültek a száraz árok omladékából -, megújult a felsővár várkápolnája, palotaszárnya és alsó bástyája. Átadták a középkori eredetű Gerendás pincét, az újonnan kialakított sziklagyep-tanösvényt, a felső várhoz vezető falépcsőt. A várfalat és a várudvar burkolatát helyben található andezitből építették, az épületeket és a fal egyes elemeit tölgyfából.

Az igényesen berendezett kiállítások a váruradalom egykori berendezéseit, lakói hétköznapi életét, életmódját, gazdálkodását tárják elénk. A vár pincéiben kőtár, bortörténeti és a 17. századi sörfőzést ismertető kiállítás látható. A Jóisten a világ teremtésekor gazdagon bánt Füzérrel - mondta Rudolf Mihály, a rekonstrukció tervezője, Osgyányi Vilmos kőszobrász-restaurátorművész pedig sziklára épített Isten-háza -ként említi. A faluban a Szent Korona augusztusi ünnepén látványos programokat kínálnak, hagyományőrző haditorna-bemutatókat, reneszánsz táncokat, íjászbemutatókat, középkori csatajeleneteket tekinthetnek meg az érdeklődők, mellette gasztronómiai finomságokat kóstolhatnak.

A már a XIII. században álló várkápolna terét csillagboltozat fedi (Fotó: Müller Anikó Hanga)

Idén október 1-jén hetedik alkalommal rendezik meg a Zempléni szabad pálinka napot. Füzér környéke természetvédelmi terület, különlegessége a fokozottan védett sziklagyep-növényzet, valamint a kárpátikum flóratartomány páratlan növényvilága, mint a sziklai csenkesz, a szirti páfrány, a magyar kőhúr, a rózsás kövirózsa, a barátszegfű.

A várhoz két érdekes eseménye köré is épült kiállítás. Az egyik a Szent Korona bemutatása, a másik egy kalandfilmbe illő történet. Perényi Péter fia, Gábor bécsi fogságban élő édesapja kiváltására hamis pénzt veretett a kápolna alatti pincében. E történetet felidézve egy kiállítás a 16-17. század magyar pénztörténetét mutatja be.