Utazó

2016.05.10. 10:30

Kocs: A település neve és versenye is őrzi a népszerű közlekedési eszköz emlékét

Kocs - Mátyás király is szívesen utazott azon a kocsin, amelynek nevét a település őrzi. Készítésének módját pedig a község múzeuma mutatja be a látogatóknak.

Tóth B. Zsuzsa

A kocsi Kocsi Múzeumra könnyen rálelünk a falu központjában, azonban nem árt előzetesen bejelentkezni, vagy különben számítsunk rá, hogy kicsit várni kell, míg az egyébként nagyon segítőkész kultúros hölgy megérkezik a kulccsal. Az igényesen felújított épület méltó helyet ad a kocsi emlékének, a praktikusan berendezett múzeumban és annak udvarán egy kellemes órát tölthetünk múltidézéssel. Közben pedig rájöhetünk, hogy milyen keveset is tudunk a kocsi történetéről. Pedig annak modern utódja ma már elválaszthatatlan mindennapjainktól, munkánktól és kikapcsolódásunktól egyaránt. A remekül felszerelt és minden kíváncsiságunkat kielégítő múzeumban viszont kiderül, hogy honnan is származik a kocsi és milyen régóta használták nemcsak a járművet, hanem annak nevét is Európa-szerte. A kocsi szó először ugyanis már 1493-ban szerepelt magyar írásos emlékben II. Ulászló könyveiben kochy alakban. Első leírása 1518-ból, ábrázolása pedig még 1568-ból maradt ránk, eredete azonban legkésőbb a 15. század második felére tehető. Akkor Bonfini említette, hogy maga Mátyás király is szívesen utazott ezen a parasztszekérből továbbfejlesztett, de könnyű, gyors, finomabb kidolgozású járművön, miután 1485-ben Budáról az éppen meghódított Bécsbe tette át székhelyét. Az ekkor létesített magyar kocsiposta egyik pihenő- és etetőállomása már Kocs település volt.

Szemet gyönyörködtető a múzeum azon kiállítási tárgya, amely a 15 századi kocsi méret- és anyaghű rekonstrukciója.

Bár a hagyomány sokáig Mátyást tartotta a kocsi feltalálójának, az adatok szerint az akkoriban „utazó szekérként" emlegetett járművet Kocs község ügyes kézműves kisiparosai fejlesztették ki. A kocsi Nyugat-európai elterjedése a 15-16. századra tehető, elsőként a mai Olaszországban és Ausztriában, majd a német-római birodalom egyéb országaiban, valamint a mai Spanyolországban és Franciaországban, a holland, flamand területektől pedig egészen a brit szigetekig használták. A kocsinak a századok folyamán a Kárpát-medence területén számtalan típusa alakult ki, ezeknek nem- egyszer külön nevet is adtak. A múzeum minden részletre kiterjedő kiállításán a kocsi készítésének fázisaival ismerkedhetnek meg a látogatók. Bepillantást nyerhetnek a bognárok és kovácsok eszközkészletébe, de a tárlat utal a fogatoláshoz használt lószerszámok készítőire: a szíjgyártókra is. Majd a 15. századi kocsi gyönyörű méret- és anyaghű rekonstrukcióját tekinthetik meg a látogatók.

Az épületben tető alatt pihennek a szebbnél szebb „könnyű szekerek", amelyek az évenkénti kocsitoló fesztiválon kapnak főszerepet. Fotó: Tóth B. Zsuzsa

A múzeumban láthatunk patkógyűjteményt és egy térképet, amelyen Mátyás postakocsijáratának állomásait ábrázolják Bécs és Buda között. A térkép is arról tanúskodik, hogy már akkor jelentősége volt az egyik megállóhelynek, Kocs településnek.

A múzeum udvarán álló egykori mezőgazdasági gépek folyamatosan gyarapodó száma arra enged következtetni, hogy a Kocsi Múzeum hamarosan mezőgazdasági gépek múzeumával gyarapodhat. A múzeum épületének fedett színe alatt pedig azokat a kocsikat tartják, amelyek ma is jelentős szerepet kapnak évente egy alkalommal. A község ugyanis őrzi hagyományait, itt 1999-ben rendezték meg először a kocsitoló versenyt. Az alapötlet onnan eredt, hogy a kocsit, azaz a „könnyű szekeret" a község hajdani kisiparosai: bognárok, kerékgyártók és kovácsok fejlesztették ki. A megmérettetés ma már nemzetközi, számos külföldi induló nevez a látványos programra. A környező települések képviselői ugyancsak kocsit tolnak ezen a napon, sőt, a hölgyek és a gyerekek sem maradnak ki a nem kis fizikumot is igénylő, de rengeteg lelkes szurkolóval kísért mókából. A részt vevő csapatok feladata ilyenkor, hogy a minimum 380 kilogramm súlyú kocsit a település szélétől annak központjáig a dimbes-dombos úton futva tolják egészen a faluházig, a döntőben már több mint egy kilométeren át. Az eseményt mesteremberek bemutatói, zenés események, előadások, kiállítások kísérik. A fesztivált idén július második hétvégéjén rendezik.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!