Legendák földje, Jeruzsálem - A megelevenedő múlt és a vibráló jelen izgalmas találkozása

Az idelátogatók fő célpontja az Óváros, amelynek zegzugos utcácskái a robusztus falak egyhangúságát megtörő nyolc kapu egyikén át közelíthetők meg. Lehetetlen számba venni minden jelentős helyet, amely egy újabb történetet mesél a zsidó, a muszlim, a keresztény és az örmény negyedről, ezért érdemes felfedezni a macskaköves sikátorokat, az egzotikus gyümölcsöket és szőtteseket kínáló bazársorokat, a keresztút állomásait és a csendes, árkádos kőházak között megbújó sétányokat, hogy megérinthessenek minket a különböző hangulatok, illatok, színek és benyomások.

A Templomhegyen készült feláldozni Ábrahám a fiát, Izsákot, bizonyítékául Isten iránti feltétlen engedelmességének, majd itt emelt Salamon király szentélyt a zsidóság számára. A frigyládának is helyet adó építmény szimbolizálta a vallási közösség erejét, a jelképet ezért gondolkodás nélkül elpusztították a városba érkező babilóniai hódítók. Heródes király kibővíttette és megerősíttette a mai Óvárost, ám a második szentély sem élte túl a történelem viharait: i. sz. 70-ben Titus hadvezér, későbbi római császár parancsára tették a földdel egyenlővé. Nyugati fala azonban máig fontos szerepet tölt be a zsidóság életében: ez ugyanis a Siratófal, az Istenhez történő fohászkodás színhelye, a világ számos helyén szórványként élő nép közös zarándokhelye.

A több mint 800 ezer lakosú város épületei közül arany ragyogásával kiemelkedik a Szikladóm kupolája.

A Nagy Szulejmán idejéből származó pompás kék csempékkel díszített Szikladóm és az al-Aksza mecset az iszlám szent helye, előbbi építését maga Mohamed próféta rendelte el a 7. században; mennybemenetelének helyét és lábnyomát ma is őrzi a nyolcszög alakú épület. A kupolájából leereszkedő lánc a világ középpontját jelöli. Az al-Aksza mecset a muszlimok harmadik legszentebb helye, ötezer hívő befogadására alkalmas. A zavargások miatt jelenleg a turisták számára nem látogatható a terület.

Az utazóknak elsőre szokatlan lehet, hogy a negyedek határán és a fontos bevásárlóközpontoknál is ellenőrzőpontok állnak, ám a szigorú biztonsági előírások betartása mellett is könnyen feszültté válhat a helyzet: késelés és kövezés is szedett halálos áldozatokat izraeli és palesztin részről. Bár az idegenforgalomból származó bevétel miatt és a hagyományosan vendégszerető népek természetéből adódóan a turisták testi épségére rendkívül vigyáznak a jeruzsálemiek, célszerű mindenhol betartani az illő viseletre vonatkozó szabályokat.

A Siratófal az Óváros zsidó negyedének vallási központja. Fotó: Szarka Evelin

Jeruzsálemben minden utca és ház különleges történetet mesél, vallások és sorsok fonódnak össze a magyar kápolnát is rejtő Mária Elszenderülésének templomától mindössze néhány lépésre, ahol - mivel a valódi sírhely nem ismert - Dávid király álsírjában kőszarkofág mellett róhatják le tiszteletüket a hívők, míg a mellette álló épületben megtekinthető az a terem, ahol Jézus az utolsó vacsoráját fogyasztotta el az apostolok körében.

A város keresztény emlékeinek felkutatásában, a zarándokhelyek megerősítésében és kialakításában oroszlánrésze volt Nagy Konstantin császár édesanyjának, Helénának - azaz Szent Ilonának -, aki a frissen megkeresztelkedett uralkodó és népe vallásosságát jelképezve templomokat kívánt emelni a Krisztus életének fontos állomásait jelölő szent helyek fölé. Így épülhetett meg a 4. században az egykori Golgotán a Szent Sír-templom. Az építményben Krisztus keresztjét, sírját és (vélhetően) feltámadásának helyét hat keresztény felekezet tiszteli. Azonban a hit nem békítette meg az örökösen viszálykodó közösségeket, ezért a templom kulcsait a török hódoltság megszűntét követően is két muszlim család őrzi.

Ha az Óváros zsúfoltsága után a szabadba vágyunk, több mint 1500 park és közkert közül választhatunk, ám a legfenségesebb élményt az Olajfák hegye nyújtja, ahonnan páratlan kilátás nyílik a városra. Érdemes felmászni a csillogó hagymakupolájával hívogató orosz ortodox templomhoz és a Getsemáne-kert elegáns bazilikájához, amelynek egyik fő mozaikját a magyar hívők adományaiból készítették. Ezután tehetünk egy kis kitérőt a Pater Noster-templomhoz és kolostorhoz, ahol Jézus megtanította a Miatyánkot a tanítványainak.

Ha a város modern arcára vagyunk kíváncsiak, ne hagyjuk ki az extravagáns, szinte lebegő Húrok hídját és a parlament modern épületét. Innen nem messze lehet megtekinteni egy futurisztikus, külső vízsugárral hűtött épületben a holt-tengeri tekercseket az Izrael Múzeumban. Érdemes legalább egy délutánt szánni a gyűjtemény változatos anyagára, egyedülálló régészeti és színes néprajzi emlékekben gyönyörködhet a látogató, de világhírű festők és szobrászok remekműveivel is találkozhatunk.