Murau: Nem csak télen nyújt fenséges látványt a vidék, és a rétes is finom

Patikamérlegen mért rendezettség, kiegyensúlyozott és békés természetű helybéliek, szürreálisan tiszta porták. De ez a Salzburg és Karintia között elterülő vidék több ennél. A teljesség igénye nélkül elmesélünk néhány történetet. Hogyan eshet a hó nyár közepén, és miért vádolták boszorkánysággal Murau városának grófnőjét?

Murau városát a Mura folyó szeli ketté

Nyaralni jöttünk - egy síparadicsomba. Pont ettől érdekes ez a táj ebben a szezonban, hiszen ki gondolná, hogy egy téli időtöltésre berendezkedett vidék izgalmas nyári turisztikai programokban bővelkedik. Csodálatosan szép, gleccser alkotta tavakban hódolhatunk a fürdőzés örömeinek, anélkül, hogy derekas küzdelmet folytatnánk néhány centi fürdőlepedőnyi helyért a parton, vagy sorban állnánk egy vattacukorért. Itt más értelmet nyer a nyaralás. A pihenő üzemmódba helyezett sípályák zöldövezetté alakulnak, amelyeket kirándulásra alkalmas fenyvesek vesznek körbe. A biztonságos és jól kitáblázott erdei túrák közül fizikai erőnlétünk szerint választhatunk, és gyalogszerrel vagy akár kerékpárral is bejárhatjuk azokat.

A Gstoder (2140 méter) és a Frauenalpé (1997 méter) könnyed séta, de a 8 hegycsúcs túra sikeres elvégzésérét arany túracipő jár a Murau-Kreischberg információs irodában. A nyári, könnyített verzió szerint mi beültünk a kényelmes felvonóba, amellyel egészen a Kornock csúcsáig libegtünk. Az érkezéskor óriási lehetőséget láttunk magunkban, amikor megláttuk a gyalog elérhető távolságban lévő Rinsennockot 2334 méteren. Teljesen alkalmatlan ruházatban, dacolva a szemünkbe szitáló hóval először jó ötletnek tűnt a „csúcstámadás", de be kellett látnunk, hogy eszetlen vállalkozás volt így nyár derekán. Cserébe kiváltottuk egy másik kalanddal. Az alpesi Nocky Flitzer 1,6 kilométeres, kanyargós bobpályán siklottunk le a kiindulópontig.

A természet csodái az összes évszakban káprázatos látványt nyújtanak Fotó: Bajory Á. Rita

A rönkből készült családi házak kertjében szinte szabványméretűek a fűszálak, és a balkonnövények a verandák igazi ékszerei. A hőséget átszenvedő, szegény, otthoni virágaim hasonlóan pompáznának ilyen életkörülmények között, hiszen itt még a locsolásra is forrásvizet használnak. Megtehetik. De nem azért, mert pazarolják, hanem mert gondosan vigyáznak rá. Sőt, továbbmegyek. Ha egész Európában megszűnne a világítás, a fűtés, itt akkor is lenne fény és meleg. A fa és víz felhasználásával áramot, fűtést termelnek, amellyel ezen a téren önellátó település. Murauban már több mint 500 éve főznek sört. A termelést a lágy és tökéletes minőségű vízre alapozza a külföldre is kereskedő vállalkozás. A főzde teljes mértékben fosszilis tüzelőanyagok felhasználása nélkül üzemel. Ez év áprilisában készült el az Érzékek Sörfőzdéje Murauban, ahol interaktív kiállítás mutatja be a sörfőzés mesterségét. Pálinkában is akad olyan, amit még biztosan nem kóstolt. A cirbolyapálinkát a névadó fenyő rózsaszín tobozából készítik, meglepően édes, kellemes rövidital.

Ez a vidék minden évszakban más arcát mutatja, és visszatérésre csábít. Rétessel vagy anélkül, hófödte tájjal vagy lombhullató őszben, két keréken vagy síléccel. Mindegy, látni kell!

MACSKÁS GRÓFNŐ

A város a Wasserleonburg dinasztiából származó Anna Neumann idejében élte fénykorát, aki a 16. század végén lett Murau úrnője.

A grófnő hat alkalommal ment férjhez, de egyetlen alkalommal sem vált el. Meglepő módon mindig megözvegyült, csak az utolsó férje élte őt túl. A tehetőssé váló grófnőt a váratlan hirtelenséggel vagy hosszú betegséggel túlvilágra vándorolt férjek miatt két alkalommal perbe fogták.

Boszorkánysággal vádolták, de megúszta a nép haragját. A cirmosokért annyira rajongott, hogy a muraui kastélyban egy komplett szobát rendezett be számukra.