Őrség, a népi hagyományok földje

Az ország nyugati részének erdőkkel-mezőkkel tarkított, dombos tájegysége elsősorban érintetlen természeti adottságai és csendes, nyugodt légköre miatt vált a pihenni vágyók kedvelt térségévé, de kulturális kínálata, valamint népi hagyományai miatt is érdemes ellátogatni ide. Az Őrség rengeteg felfedeznivalót kínál, attitűdje magával ragadó, légköre egyedülállóan intim és finom.

Bár a Zala megyei települések eredetileg nem tartoztak a néprajzi tájegységként meghatározott Őrséghez, ám a turisztika felülírta ezt, s részben marketing okok miatt Zalalövő és Szentgyörgyvölgy térségét is ide sorolja. Ezt nemcsak az Őrségi Nemzeti Park kiterjedése támasztja alá, de a népi hagyományok is, melyek számos azonosságot mutatnak a szomszédos Vas megyei településekkel.

Zalalövőn áll az a XIX. századi tájház, amely az egykori paraszti gazdálkodás tárgyi eszközeit is a látogató elé tárja (Fotó: Gyuricza Ferenc)

Zala megye északnyugati szegletének legnagyobb települése az alig háromezer fős Zalalövő. A kisváros történelmi múltja a római korig nyúlik vissza – ennek olyan emlékhelyeit találjuk a településen, mint a Göcseji Múzeum által fenntartott Salla kiállítóhely és a Villa Publica romkert. Előbbi az ásatások során előkerült tárgyi emlékeket őrzi és tárja a látogató elé, utóbbi pedig a régi római kori építészet jellegzetességeit mutatja be. A római korból származó régészeti leletek mellett megtalálhatjuk a néprajzi örökség emlékhelyét is a városban, a zalamindszenti városrészben, a Petőfi utcában áll az a XIX. századi tájház, amely az egykori paraszti gazdálkodás tárgyi eszközeit is a látogató elé tárja. Az L-alakú, boronafalú, zsúptetős épületegyüttes révén múltunknak egy egészen más, de ugyancsak sok érdekességet kínáló korszaka tárul fel a látogató előtt.

Kovács Erika népi iparművész elsősorban konyhai használati eszközöket készít (Fotó: Gyuricza Ferenc)

A tájház tárgyi eszközeivel mutatja be a XIX. század végének, XX. század első felének falusi-paraszti életmódját, ám a városban és környékén találkozhatunk olyanokkal is, akik az élő hagyományápolás mellett kötelezték el magukat. Az Őrség legjellemzőbb kézművességei közé tartozott az itteni agyagvagyont hasznosító fazekasság, s a gelencsérek utódai máig megtalálhatók a térségben. Zalalövő közvetlen szomszédságában alkot az Alföldről az Őrség peremére került Kovács Erika, a népi iparművész, aki elsősorban konyhai használati eszközöket készít, akárcsak a szentgyörgyvölgyi Csótár Rezső, aki a gelencsérek azon nemzedékéhez tartozik, akiknél a fazekasság családi hagyományként szállt apáról fiúra. A népi kézművesörökség teljesen más területén dolgozik Pálmai Krisztina, az eredeti, kukorica alapból kialakított csutkababákat továbbfejlesztve csodálatos csuhéfigurákat alkot.

Az Őrséget járva azonban nemcsak a népi hagyományok ápolóit érdekes felkeresni, az évszázadok során itt kialakult természetközeli gazdálkodásba is betekintést nyerhetünk. Állattartók, méhészek sokasága tevékenykedik errefelé, fafeldolgozók, kertészek s gyümölcsészettel foglalkozók is lakják a tájat, de művészek is felfedezték maguknak a vidék kínálta nyugalmat és csendet. Utóbbiak közül többen kapcsolatot ápolnak a hagyományos kézművességgel, a szintén zalai Márokföldön Palisca Mária keramikus olyan figurákat alkot, amelyek alapját a korongozás technikájával teremti meg. Mesejeleneteket és azok figuráit bemutató házi kiállítóterme ma már a térség egyik legnagyobb kuriózumának tekinthető.

Az Őrség turisztikája épít is a népi kézműves örökségre, a térség két legnagyobb rendezvényét, a pünkösdi Virágzás napjai, illetve az augusztusi Hétrétország nevű kulturális fesztivált rendre nyitott porták, nyitott műhelyek programmal kötik össze, ezáltal az ide ellátogató vendégek nemcsak a helyi termékekkel ismerkedhetnek meg, de azok elkészítésének folyamatába is betekintést nyerhetnek. A helyiek vendégszeretetét ugyanakkor az is jelzi, hogy a vendég szinte bármikor bekopogtathat a mesterekhez, az ajtót többnyire mindig nyitva találja. A legközelebbi nagyszabású rendezvény éppen e hét végére esik, Őriszentpéter központtal szervezik meg a XII. Őrségi tökfesztivált, ami akár egy újabb alkalmat szolgáltathat a tágabb térség idegenforgalmi-turisztikai kínálatának feltérképezéséhez, a helyi termékek felfedezéséhez, de az itteni népi hagyományokban való elmélyüléshez is.