Szépasszony és a vitézek

2017. június 14., 11:00 szerző: Korosa Titanilla
komment
Eger - Neoklasszicista stílusú székesegyház, Gárdonyi Géza, Egri csillagok, egri bikavér, történelmi vár, törökök ellen győzedelmes vitézek, a Szépasszonyvölgy. Észak-Magyarország második legnépesebb városával ismerkedtünk.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Szent István az 1009 előtt szervezett tíz püspöksége közül egy Egerben kapott helyet, majd jelentős központtá fejlődött. A tatárok feldúlták 1241-ben, ebből okulva IV. Béla 1248-ban kővár építésére adott engedélyt. Az ország három részre szakadása idején fontos végvár lett. Az 1552-es törökök elleni győztes várvédő harcnak állít emléket Gárdonyi Géza az Egri csillagok című regényében.

 

 

A regényből film is készült 1968-ban, igaz a produkciót nem Egerben, hanem Pilisborosjenő határában forgatták. Az újjáépített várat aztán 1596 a török újra ostrom alá vette, a védők feladták Egert, így 1887-ig az Oszmán Birodalom része lett. Ennek a kornak emléke egykori birodalom legészakibb ma is álló minaretje, míg a Várhegytövében, a vár bejáratától nem messze egy törökfürdő maradványait tárták fel. Később, a Rákóczi-szabadságharc alatt Eger volt a felszabadult országrész központja, itt készült az első magyar hírlap az Igazmondó Merkúriusz.

 

 

A 18. század a virágzás, fellendülés időszaka volt. A ma is látható barokk városképet Eger püspökei alakították ki. A 19. században többször is tűzvész pusztította a várost, de fejlődött is. A reformkorban Pyrker János László érsek képtárat hozott létre, amit 1844-ben a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozott, mivel Eger nem adott számára megfelelő helyet. Ő hozta létre Egerben az első magyar nyelvű tanítóképzőt és építtette Hild József tervei alapján a bazilikát, mely Magyarország második legnagyobb temploma.

 


Magyarország második legnagyobb temploma, az egri bazilika. Hild József tervei alapján épült 1831-1837 között. Májustól októberig orgonabemutatókat is tartanak itt napi rendszerességgel

A századforduló után Egert iskolái és más kulturális intézményei miatt a „magyar Athénnak” is nevezték. Az első világháború után lassan indult újra a gazdasági élet. Rövid idő múlva a második világháború pusztítása sem kímélte. Az újjá éledő település érdekessége, hogy 1968-ban a barokk belvárost védetté nyilvánították, és ezzel több más várostól eltérően megkímélték a további, oda nem illő épületek beépítésétől.

Eger számos híres műemlékkel és múzeummal rendelkezik, melyek közül kiemelkedő a vár. A nagy alapterületű, szabálytalan alaprajzú erődítés körítőfalai és bástyái többé-kevésbé csonkán máig fennmaradtak. Főbejárata délkeletre, a Dobó tér felé nyílik, ahonnan a rekonstruált déli külső várfal és a belső várfal között vezet. Található itt történeti, néprajzi, régészeti, irodalomtörténeti és képző- és iparművészeti gyűjtemény, illetve Gárdonyi sírja is.

Aki szeretné felfedezni Eger városát és a környéket szánjon rá több napot, hiszen bővelkedik látnivalókban. A már említett székesegyház mellett látnivalók egész során kínálja a város. A 14 szög alaprajzú és 40 méter magas minaret törzsén belül 97 csigalépcsőfok vezet fel a körerkélyre, amelyet vaskorlát övez. A csodálatos panorámáért érdemes megküzdeni a csigalépcsőkkel.

 

 

A minarettel átellenben találjuk a Kopcsik Marcipán Múzeumot. Kopcsik Lajos nemzetközileg is elismert, Oscar-díjas és Guinness rekorder mestercukrász édes remekművei több évtizedes munka eredménye. A közel 150 tárgy cukormasszából készült közt van egy közel 2 méteres borospalack és a minaret kicsinyített mása.

 


A vár külső fala, mellette az út a belső udvarra vezet. A vár helyreállított részei bejárhatók, a Dobó István Vármúzeumban több tárlat is megmutatja nemcsak az építmény, hanem a város, a környék történetét is. Itt járva, Gárdonyi regénye nyomán visszakalandozhatunk az időbe, míg a magaslatról remek kilátás nyílik a településre

A székesegyházhoz közel áll a Líceum, ami 1765 és 1785 között épült. Ma az Eszterházy Károly Főiskola. Itt található a Főegyházmegyei Könyvtár, melyben őrzik például Mikes Kelemen törökországi leveleinek kéziratait, az 1473-as Budai Krónikát, egy Mozart-levelet, a zeneszerző kézírásával, de itt kapott helyet a Csillagászati Múzeum és a kuriózumnak számító Camera Obscura.

A „váralján” vendéglátóhelyek csalogatják a látogatókat

Egerben jelentős a gyógyturizmus is. A Török Fürdő központi medencéje például 1617-ben épült, jelenleg gyógyászati és wellness szolgáltatással várja látogatóit. A teljesség igénye nélkül összeállított látnivalók közül ne hagyjuk ki a Szépasszony-völgyet sem, melynek nevét több történet, legenda is magyarázza. A „pinceváros” Eger legnagyobb kiterjedésű, összefüggő borpincés területe. A ma közel 200 pincét számláló Szépasszony-völgy az elmúlt évszázadokban szorosan összekapcsolódott az egri borok hírnevével.

Korosa Titanilla

2017. június 14., 11:00 szerző: Korosa Titanilla

Hozzászólások

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...