Tatai Angolpark – megújulva vár a több mint kétszáz éve épített kert

Magyarország első ilyen parkja a mostani, több mint félmilliárd forintos rehabilitációval úgy hetven százalékban lett készen, de a munkálatok tovább folyhatnak. Újabb nyertes pályázatok reményében a második felújítási ütem munkálatai is megkezdődtek.

Tata az élővizek városa. Az Öreg-tó, azon túl, hogy gyönyörű természeti érték, - a partján található történelmi emlékekről, például a várról nem is beszélve - a madárvonulásairól Európában is híres. Az Öreg-tó szomszédságában található a Tatai Angolkert, ami egy mesterséges tó mentén, a Cseke-tó körül helyezkedik el. A Cseke-tó, (nevét az ott működött Jenő-malom tulajdonosáról kapta) mesterségesen épített, mintegy 25 hektáros tározó, s jelenleg kedvelt horgászparadicsom is. Az angolpark a tó körül nyújt igen kellemes felüdülést az árnyas fák alatt sétálóknak és a meglehetősen nagy számú kerékpározónak.

Az angolpart azonban nem csak egy liget, hanem rendelkezik a rá jellemező táji, növényi és építészeti értékekkel is. Van itt például műrom, műbarlang, kő és fahidak, török mecset, kastély, szabadtéri színpad és pálmaház. Története az ezerhétszázas évek végére nyúlik vissza. Gróf Eszterházy Ferenc megbízásából,  Böhm Ferenc, a kor meghatározó építésze, az akkor Európa szerte divatossá váló angolkertek mintájára hozta létre 1783-ban. Az angolkertek lényege az, hogy szakítottak a szigorú geometriai formák szerint létesített barokk, francia kertekkel. Sőt, ezek ellenkezőjét találjuk az angolkertekben. A fákat szinte véletlenszerűen ültették, közöttük kanyarognak a sétautak, különösebb rendszer nélkül bukkannak fel a rétek, a dombocskák, a vízfolyások, a romok, a barlangok, a hidak, a tavacskák, s a gyepek a házakig, akár a kastélyokig is érhetnek. Így van ez Tatán is az ország legnagyobb ilyen parkjában.

Ott jártunkkor, bár nem volt a legjobb idő, szerelmespárok üldögéltek a tó partján, fotózták egymást a hidakon, a romokon. Apropó romok. Ezek - hivatalos nevükön runiák - igen komoly építészeti alkotások. Egy templom maradványait imitáló rom együttes található a parkban, amit Charles Moreau, franci építész alkotott, mégpedig a 12. század elején épült Vértesszentkereszti apátság maradványainak felhasználásával. A romokba beépítették a Szőnyből származó római temető sírköveit is, hogy még inkább hűen idézzék a letűnt korok hangulatát.

A tó mellett szalagszerűen folyik egy mesterséges patak, amit forrás táplál. A tatai források igen bővizűek voltak és ismét azokká válnak. Tudni kell, hogy az 1987-ig tartó szénbányászat során a járatok szárazon tartása miatt a karsztvizet kiszivattyúzták, olyannyira, hogy a 70-es évek elején a források sorra elapadtak. A bányászat abbahagyása után a források újra életre keltek és vízhozamuk most is emelkedik. A kertben van a legnagyobb vízhozamú Tükör-forrás, ami régen a feljegyzések szerint napi 50 millió liter vizet adott, s az angolkertben található a városban a legmagasabban fakadó Angyal-forrás, aminek a vízhozama egykor napi 40 millió liter volt. Ezekre a fakadó vizekre lehetett tavakat malmokat létesíteni a múltban.

A nagy vízhozamú források különleges,  állandóan nedves klímát, talajt adtak, ezért lehetett sikerrel sok növényt ültetni más földrészekről is. Itt ültettek először az országban például szomorú fűzeket, amelyeket Kínából hoztak. A növényeket mesterien, rügyfakadásuk, virágzásuk, lombosodásuk ideje, törzsük, koronájuk mérete, alakja, színe, levél-színeződésük, lombhullásuk ideje szerint válogatták össze. Természetesen a kertben a hazánkban elterjedt fák és növények is megtalálhatók.

Éppen a hűvös, párás, a londonihoz hasonlító klíma okán kapták meg1948-ban a londoni olimpiára készülődő sportolók az angolpark egy részét a felkészülésükhöz. A sikeres olimpiai szereplés után véglegesítették az edzőtábort. A tatai edzőtábor, vagy hivatalos nevén a Tatai Olimpiai Központ ma az ország egyik legismertebb sportlétesítménye.

A növények és a sport mellett van itt a romantikus hangulatot fokozó,  1840 körül épült török mecset,  s kétségtelen a kert egyik építészeti dísze a most felújított, copf stílusú  Esterházy-kiskastély, amit Grossmann József épített 1784-ben.  Az előtte lévő szabadtéri színpad nézőtere is most újult meg. Közelükben található a műbarlang (grotta), amit Pokol barlangnak neveztek el, s a  pálmaház is.

A park szépsége Kazinczyt is lenyűgözte. Ő kétszer is eljött ezért Tatára, ezt őrzi egy kőpad is, amit ott jártunkkor éppen egy horgász foglalt el botjaival, s a biciklijével. A Tatai Angolkertet 1955-ben természetvédelmi területté nyilvánították, s a város, mindent megtesz a teljes megújításáért. Tata honlapján olvashatjuk, hogy a többi között rendbe teszik a tó gátrendszerét, a műromokat, s a Jenő malmot, aminek a tulajdonosáról a tó a nevét kapta, teljesen megújítják. Addig is jön viszont az ősz, amikor ezernyi színeivel az angolpark csodaszép.