Vietnam csodálatos rejtett arcai

Vietnam mintegy kilencvenhárommilliós lakosságával a világ tizenharmadik legnépesebb országa. A jórészt a Dél-Kínai tenger partjánál húzódó hosszú, keskeny földsáv területe majdnem akkora, mint Németországé. Éghajlata monszun, a közép-európaiak számára a száraz évszak kedvezőbb a látogatásra, mint a májustól novemberig tartó esős időszak.

A japán híd

Arra fel kell készülni, hogy Vietnam korántsem rendelkezik olyan fejlett a turistaiparral, mint a szomszédos Thaiföld, de legalább több esélyünk van arra, hogy jobban megismerjük az ország igazi arcát.

A Ha Long-öböl különleges formájú szikláinak egyike. A tengerben egy süllyedő mészkősík húzódik, és ebből a hivatalos adatok szerint 1969 mészkőszikla emelkedik ki. Többségében lakatlan sziget vagy szirt, ezek általában több száz
méter magasak.

Hanoi, a főváros a Vörös folyó partján fekszik. A tavak városának is nevezik, nyilván nem véletlenül. A több száz éves pagodák, a hagyományos vietnami lakóházak és a szocreál építészet remekeinek különös egyvelegébe cseppenve sajátos világ tárult elénk. Az ázsiai metropolisz lakóinak száma lassan eléri a nyolcmilliót. A városban közlekedő motorok száma biztosan ezt meg is haladja, bár a kerékpárt, a tuk-tukot sem sikerült kiszorítania. E három jármű uralja az utakat, különösen a belváros keskenyebb utcáiban elképesztő a forgalom, európai szemmel totális a káosz és a hangzavar. A kínai dinasztiák, majd a francia uralom történelmi jegyeit magán viselő fővárossal természetesen az óriásméretű Ba Dinh téren kezdtük az ismerkedést, amelynek közepén Ho Chi Minh Mauzóleuma áll. A legendás Ho apó azonban valójában nem itt nyugszik, életét és munkásságát is külön múzeum mutatja be. A legérdekesebb feltűnően szerény lakóhelye, amely egy látogatható gyönyörű park közepén áll.

Megcsodáltuk Vietnam jelképét, az egyoszlopú pagodát és az ország első egyetemét, az Irodalom Templomát.

Az ország első egyeteme, az Irodalom Temploma Fotó: Osváth Sarolta

Másnap újabb csoda várt ránk: a Ha Long-öböl. Az, hogy a világörökség része, valójában nem fejezi ki a minden emberi fantáziát meghaladó természeti képződmény mivoltát. Hajóra szállva hatoltunk be a Tonkini-öbölbe, ahol a tengerben 1500 négyzetkilométer nagyságú területen egy süllyedő mészkősík húzódik, és ebből a hivatalos adatok szerint 1969 mészkőszikla emelkedik ki. A látvány lélegzetelállító, de inkább annál is több. Az árapály, a szél és a víz üregeket és barlangokat is létrehozott a kőzetben, amelyeknek egy részéből csak apálykor húzódik vissza a víz és ekkor látogatható. A barlangok közül sokat beborított a növényzet. Hajónkról leírhatatlan szépségű naplementében és napkeltében volt részünk. Ráadásul sikerült kikötnünk az egyik legnagyobb, legszebb barlangnál, és megcsodálhattuk az üregeiben különös alakokat formázó cseppköveket.

Sajgó szívvel, de mégis boldogan vettünk búcsút a csodálatos Ha Long-öböltől.

Ha nem is ilyen elementáris, de ugyancsak kellemes élmény várt ránk Vietnam egyik legbájosabb, XVIII. századi városkájában, Hoi Anban. A hangulatos óváros egykori kereskedelmi és selyemkészítő-iparának emlékeit őrzi, fő nevezetessége a város jelképévé is vált japán híd. Megérte a többórás autózás, mert az út során smaragzöld rizsföldek, sziklás, majd erdő borította hegyek között, vidéki városkákon, falvakon át vitt az autóút. Így láthattuk az ország ismeretlen arcát is a legszebb vietnami tengerparttal, a Lang Cóval együtt.

Utcai gyümölcsárus Vietnam legbájosabb, XVIII. századi városkájában, Hoi Anban

Következő állomásunk Da-Nang, a gyorsan fejlődő iparváros, amelynek homokos, pálmafás tengerpartján most épülő szállodasor várja a nemzetközi turistákat. Külföldiként kivételes figyelemben volt részünk, ami kissé kárpótolt minket a még hiányzó szolgáltatásokért.

A Ha Long öböl legnagyobb, 354 négyzetkilométer alapterületű Cát Ba szigetén körülbelül 12 ezren laknak, és főként halászatból, osztrigatenyésztésből és a turizmusból élnek. A 70-80-as években kiindulópontja volt számos menekülőnek. A franciák és
az amerikaiak elleni háborúban néhány szigetet és barlangot utánpótlásraktárrá, illetve kórházzá alakítottak.