Jó reggelt, Zala megye!

Általában akkor ugrik be ez a mondat, amikor valami vízpart közelében suhanunk el. Az is felrémlik időnként, hogy amikor először jártam Svájcban, mennyire rácsodálkoztam, hogy ott is töméntelen számban bújnak meg az állóvizek a hegyek között. Hogy miért hozom fel mindezt? Mert szűkebb pátriánk, ez a gyönyörű Zala megye éppúgy lehetne az ezer tó országa, szinte nincs település, amelynek a határában ne húzódna meg legalább egy lokális jelentőségű turisztikai célpontként ismert, fürdőzésre alkalmas, vagy akár a horgászok paradicsomaként funkcionáló, tiszta vizű, természetes vagy mesterséges állóvíz. Még ha a nagyságuk nem is közelíti meg a hatalmas kiterjedésű finn tórendszerét.